Boris Brejcha néhány évvel ezelőtt még csak egy feltörekvő tehetségnek számított, mára pedig belépett az A-kategóriás szupersztárok táborába. Még ha ő maga ezt a kifejezést nem is szereti. Egy roppant szerény ember, akinek sokat kell küzdeni azért nap mint nap, hogy kibírja ezt a terhelést és kezelni tudja a helyzetet, amibe belecsöppent.
Egy korábbi interjúban azt nyilatkoztad, hogy 133 kiadatlan zenéd pihen a fiókban. Most mennyi van?
Jó kérdés. Igazából fogalmam sincs. A tavaly megjelent, hagyományos karácsonyi mixem után csökkent a számuk. Év elején szabadságra mentem, akkor nem sok időm maradt a zeneírásra. Lehetett volna több is, de nem baj. Más projektek kerültek előtérbe.
Sok minden történt veled a köztes időben is. Dél-Amerikában már jóideje szupersztárnak számítasz és úgy tűnik, hogy Európába is elért a népszerűségednek ez a szintje. Alig találunk olyan fesztivált, ahol ne lépnél volna fel. Mivel magyarázod ezt a fejlődést? Hogy néz ki most a naptárad?
Kicsit bántja a fülemet ez a kifejezés, hogy szupersztár. Ezt a megnevezést nem én találtam ki. Attól még, hogy több ember jön el a fellépéseimre, nem kerülök rögtön szupersztár magaslatokba. Inkább egy underground zenész vagyok, aki egy kicsit ismertebb, vagy valami ilyesmi. Ugyanakkor nagyon örülök annak, hogy egyre többen hallgatják a zenémet és járnak a fellépésemre Európában is. Ez a booking ügynökségem számára egyre nagyobb kihívás. Igen csak megnőtt a felkérések száma és nehéz kiválasztani azokat a lehetőségeket, hogy mindenki boldog legyen. Mindenképpen szeretnék kis klubokban is fellépni, még ha ez kisebb gázsival is jár. Soha nem szabad elfelejteni, hogy honnan jöttél. Ha ránézek a naptáramra, akkor azt látom, hogy majdnem egy év múlva lesz olyan időpontom, ami még szabad. Évről-évre próbálok egy kicsit jobban háttérbe vonulni. Kevesebbet zenélek, hogy nagyobb örömöt leljem benne és többet tudjak pihenni. Ha állandóan turnézol, akkor nagyon ki tudsz égni. Tavaly le kellett mondanom az ausztrál túrámat, mert elég stresszes időszakot éltem. Ez egy jó lecke volt számomra. A célom az, hogy minden évben egy hónappal többet pihenjek. Idén két hónapot pihentem, jövőre hármat fogok. Ezt egészen addig fogom csinálni, amíg meg nem találom a tökéletes összhangot.
A Chateau de Fontainebleau előtt játszott Cercle-mixed jól jött az Európán belüli népszerűséged növeléséhez. Hogyan jött létre ez az együttműködés? Milyen különleges eseményeket és helyszíneket kedvelsz?
Hogy őszinte legyek, először nem is szerettem volna ott zenélni, illetve nem tudtam, hogy mi fog vár rám, miután megkérdezett az ügynökségem. Franciaországban külön ügynökséggel dolgozunk és az ottani menedzser úgy vélte, hogy ez egy fontos dolog lenne. Fizetség nélkül. Miután világossá vált, hogy pontosan miről is van szó és hol lesz ez a rendezvény, nagyon izgatott lettem. Egy ilyen buli csak ritkán adatik meg az életben. Egész életen át emlékezni fogok rá. Akárcsak a buszos DJ-túrám alkalmából, amikor Prágában a szökőkút előtt zenéltem. Ezek olyan élmények, amelyeket nem lehet megfizetni. De azt, hogy a Cercle-szett végül ilyen sikeres lesz, azt senki nem tudta volna előre megmondani. Főleg, mert elég szerény technikával dolgoztunk. Ha öt méterrel távolabb álltál a hangfaltól, már alig lehetett hallani a zenét. Elég durva volt. Mégis több, mint 10 millióan nézték meg a videót egy év alatt: elég nagyot lendített a karrieremen. Úgy gondolom, hogy az effajta helyszíneket minden DJ szereti. Ezek különleges alkalmak. Éppen ezért várom annyira a következő prágai fellépést. A szervező ismét különleges helyszínt keres. Nagyon izgatott vagyok.
Tavaly buszos turnéra indultál saját kiadóddal. Milyen projekteken dolgoztok a Fckng Serious-szal és mit vártok el egy fiatal producertől, aki hozzátok igazolna?
Nagyon király volt a buszos túra! Most szeptemberben is lesz egy. De ezúttal csak Franciaországot szeljük keresztül-kasul. Nagy kihívás lesz logisztikailag, de már nagyon várjuk. Ezen kívül lesz néhány label night-unk is. Ezek a legjobb bulik, ilyenkor mindannyian együtt vagyunk és együtt utazzuk át a világot.Olyan, mint egy családi kirándulás. Több megjelenésünk is lesz idén. Több új zene is készült. Nekem is lesznek saját megjelenéseim és érkezik az új album is. Mindig nyitottak vagyunk új művészek felkutatására. Nekem nincs sok időm demókat hallgatni, de igyekszem a lehető legtöbbet beleadni a dologba. A legegyszerűbben úgy lehet velünk felvenni a kapcsolatot, hogy küldesz egy privát üzenetet a a Fckng Serious“–SoundCloud-oldalán meghallgatni való linkkel. Elképzelhető, hogy csak hetek múlva érkezik a válasz. De mindent meghallgatunk. Előnyt élvez, aki „kézműves” zenékkel jelentkezik, vagyis ne használjon túl sok sample-t. Stílus alapján nincs szigorú megkötésünk. Küldd el, ha elektronikus, és ha nekünk is tetszik, akkor jelentkezni fogunk.
A Joker-maszkod a védjegyednek számít. Ugyanakkor néha maszk nélkül lépsz fel és a sajtófotókon is gyakran szerepelsz arccal. Itt az idő, hogy Boris Brejcha megmutassa magát, vagy mi az igazság?
Úgy gondolom, hogy ez némi magyarázatra szorul. Már egy ideje maszk nélkül játszom a fellépéseim 50%-ban. De olyan is előfordult már, hogy elhagytam a maszkot, vagy éppen ellopták. Valamivel jobbnak tartom, hogy a rajongóim a valós személyt is megismerik. Hiszen mégsem maszkkal a fejemen születtem. Szóval próbálok törekedni az egyensúlyra. Ha a fellépések alkalmával egy óra elteltével leveszem a maszkot, annak mindig van egy pozitív töltete. A rajongók örülnek neki. A sajtófotók is éppen ezért vegyesek. Így aztán a szervezők maguk dönthetik el, hogy melyik verziót használják az eseményhez. Saját tapasztalataink szerint 90%-ban egyébként a maszkos képeket választják. Sokan csak maszkban ismernek, ezért aztán kevesebbszer is szólítanak le az utcán. Vagyis nem sérül a privát szférám, ami szintén egy jó dolog.
A nagyvárosi életforma helyett a nyugodt, vidéki életet választottad. Hogy jött a váltás és mi a hátránya a nagyvároshoz képest? Fontos számodra az otthoni stúdió, vagy az utazások alatt is kreatív maradsz?
Majdnem három évvel ezelőtt költöztem le vidékre. És meg kell, hogy mondjam: nagyon szeretem. Csendes, ami sok erőt ad nekem a mozgalmas hétvégék előtt. Egy nagyváros sokkal stresszesebb. Észre sem veszünk, de engem például teljesen kicsinált az alapzaj. Bár csak egy kisvárosban éltem, az is elég volt. Egy 300 fős faluban csak a szél hangját és a madarakat hallom. Felfogható egy kisebb nyaralásnak is. Teljes erőmmel a zeneírásra koncentrálhatok. Látogatókat ritkán fogadok, hiszen túl messze lakom (nevet). De ez így jó nekem. Ami nem azt jelenti, hogy leépítettem a szociális hálóm. A szüleimmel legalább heti egyszer találkozom. Deniz-zel, aki a legjobb barátom heti egyszer eljárunk squash-olni és még utána elmegyünk valamerre csavarogni. Ez így nekem tökéletes, nem szeretnék visszaköltözni a városba. Ha akarok, bemehetek bármikor autóval. Utazások alatt nem szoktam zenéket írni. Szükség van a rendes házi stúdiómra. Ott tökéletes az akusztika és a monitor hangfalak extra sok basszust küldenek. A producerkedést élvezni kell. Nem hiszem, hogy fülessel olyan nagy örömömet lelném benne. De ez mindenkinek a saját választása.
Rengeteget utazol szerte a világban. Egy hosszú hétvége után mire van szükséged, ha hazaérsz? Mi az, ami különösen fontos számodra az utazások ideje alatt? Miből áll a ridered?
Amikor egy hosszú hétvége után hazaesek, akkor először is pihenésre és alvásra van szükségem. Az utazások során is próbálok minden egyes szabad percet alvással tölteni, de ez nem mindig sikerül. Nálam a hétfő az új vasárnap. Olyankor elvégzem a szükséges papírmunkákat, a nap hátralevő részét pedig pihenéssel töltöm. Az utazások alatt nagy hangsúlyt helyezek a kényelemre. Ez egy picit úgy hangzik, mintha én egy díva lennék, pedig nagyon fontos. Mindenki igazat adna nekem, aki annyit utazik, mint én. Jól kell magad érezni, hiszen rengeteget vagyok úton. Azt is nagyra értékelem, amikor a szervezőknek hála minden passzol, hiszen egy booking nem csak arról szól, hogy a DJ 2 órát áll a pultban. Amikor a többiek már aludni indulnak, a szervező és én már a reptérre tartunk. Becsekkolás, repülés, kevés alvás – és már jön is a következő party. Ez könnyen kicsinálhatja az embert. Aki ezt nem élte még át, fogalma sincs róla, hogy mennyire megerőltető. Szóval fontos a szép és kellemes környezet. A szállodai szobához lehetőleg erkély is tartozzon, finom ételek tudjak fogyasztani egy pohár bor társaságában. Vacsora rögtön a megérkezéskor és ne két órával később. Mindig az ilyen kis dolgok számítanak leginkább, hogy elégedettek legyünk. És az is hozzátartozik, hogy a backstage-ben már elő legyen készítve a pia.
Az Instagramon a követőid bepillantást nyerhetnek a hétvégéidbe. De milyen a hétvégéd, ha nincs fellépés? Szabadidődben milyen zenét hallgatsz legszívesebben?
Mindenevő vagyok: pop, rock, hiphop…jöhet minden! Minden stílusban rá lehet bukkanni a jó zenékre. Elektronikus zenét elég ritkán hallgatok. Túl nagy mértékben befolyásolna zeneírás közben. Ha nincs fellépésem, akkor teljesen hétköznapi életet élek. Kajálni járok, sokat pihenek, megnézünk valami filmet a moziban, főzök, meglátogatom a barátaimat. Idén februárban szabadságon voltam, a kölni karneválon ünnepeltem. Vicces volt, először vettem részt ilyenen.
Rengeteg argentin és brazil rajongód van. Mennyiben mások a dél-amerikaiak, mint az európaiak?
A különbség könnyen megfogható. A dél-amerikaiak sokkal fanatikusabbak. Nem csak a zene a fontos, hanem maga a személy is, aki mögötte áll. Gyakran előfordul, hogy a rajongók látják a közösségi oldalon megosztott képekből, hogy melyik szállodában szállok meg. Ők is felkerekednek és a recepción várnak. Három órát, vagy akár öt órát is. Nagyon boldogok ha lemegyek hozzájuk és természetesen a közös fotó sem maradhat el. Csak ennyi, amit szeretnének. Megéri nekik ennyit várni. Ha nem bukkanok fel, az sem veszi el a lelkesedésüket. Elég durván hangzik, de amúgy ez valahol egy tök kedves dolog. Vagy több órát utaznak csak azért, hogy meghallgassanak. Én magam tuti nem lennék képes ilyenekre (nevet). Inkább otthon pihennék. Ez persze nem azt jelenti, hogy kevésbé kedvelem az európai rajongókat. Éppen ellenkezőleg! Egyszerűek csak más kultúra és ez így van jól.
Az aktuális stílusodat high-tech-minimal néven emlegetik. Ezt pontosan hogyan kell elképzelni és mi jön utána? Milyen stílusokba kóstolnál bele? Azt már lenyilatkoztad korábban, hogy az elektronikus zenei utáni érdeklődésedet egy Thunderdome-CD váltotta ki.
Ide tulajdonképpen az elektronikus zene minden ága bele tartozhat. Fontos volt számomra, hogy a rajongók be tudjanak azonosítani egy zenei irány alapján. Hiszen szívesen szeretik beskatulyázni a zenészeket. Vagy legalábbis csak egy kicsit. Számomra ez az elnevezés a karrierem fejlődését mutatja, hiszen korábban kizárólag minimal stílusban alkottam. De mivel általában éppen az adott hangulatom szerint írom a zenéket, nem csak minimalt és nem csak technot írok. Sok dallamos zenét is és az elektro is nagy hatással van rám. Nem igazán léteznek számomra megkötések. Ami jól szól, az jó. Ezért aztán a saját kiadóm, a Fcking Serious sem egy zenei irányra állt rá. A művészeink szabad kezet kapnak. Azt csinálnak, amit csak szeretnének. A zeneírás olyan, mint a festés. Nincsenek határok. Ez csak korlátozná a művészeket.
Kedvenc Forma-1 sofőr: Én, Play Station-ön
Kedvenc autó: Audi R8
Kedvenc film: A Wall Street farkasa
Kedvenc kaja: Carbonara
Kedvenc ital: Kávé
Három dolog, ami leginkább boldoggá tesz a szabadidőmben: alvás, szex és jó kaja
Forrás: [Fazemag]]]>
Comments are closed for this post.