De valljuk be, nem áll neki olyan jól, mint Dax J-nek a techno!

Úgy tűnik, hogy a törtebb ütemekbe előbb lehet belefáradni, mint az elnyűhetetlen négynegyedbe. Ezt bizonyítja az is, hogy drága jó technósított atyánk, Dax J után szabadon most ott jár a világ, hogy Sonny Moore, hétköznapibb nevén Skrillex is kikacsingat a darabokra szedő dubstep világból egy house próbálkozásig.

Ha valaki most felkapta volna a fejét (joggal), az augusztus utolsó napjaiban megjelent Midnight Hour című zenéről beszélünk! Történt ugyanis, hogy Skrillex összeállt a Boyz Noize-zal és a fekete rapper Ty Dolla $ign-nel, hogy elkészítsenek egy finomabb, limonádészagú, r’n’b vokállal megspékelt house zenét.

Kitudja, mi volt ezzel a céljuk, az biztos, hogy Skrillex ezzel 2017 útán újra kislemezzel jelent meg, mellyel nem csak meglepetést okozott, hanem valószínűleg magára is haragítja a fél világot.

Miért is mondjuk ezt? Ha valaki meghallgatja ezt a zenét, aki szereti a house-t, akkor nagy valószínűséggel fintorogni fog, de ha valaki eddig Skrillex-et hallgatta és úgy hallgatja meg, jó esély van rá, hogy úgyis ez fog történni.

Nos, ebben még tévedhetünk is, hiszen ahány ember, annyi féle ízlés, de igazából semmi különleges nem történik ebben a zenében, csak egy klisés, csajozgatós, lötyögős darab lett, melyet bármelyik producer, vagy ghost producer képes lenne überelni.

Persze, a világ lehet inkább megszereti majd, ha bekerül a rádiókba, de mi ellen állunk és azt mondjuk, inkább hallgatjuk Dax J technóját, mint Skrillex house próbálkozását, viszont mivel ez a cikk róla szólt, mindenkinek adunk egy esélyt a Midnight Hour feldolgozására: