2020. Április 11. A költészet és József Attila születésének napja! 115 éve született a versben tanító.
Vajon hány éve, talán több évtizede is lehet annak, amikor egy pécsi buliban először libabőrözött meg egy zene kiállására rárakott Latinovits „acapella,, amit Seprős Lacitól hallottam és Andrewboy aztán az egész népemmel megtanított. Az ötlet és a dal zseniális! Még ma is áldás hogy sikerül újra felidéznem az érzést.

A mai áldott szombat hagyományosan Newl barátom nagy napja lehetne. Évtizedek óta húsvétkor minden discó Nyúlt akar, most meg .. a klubbok zárva, mindnyájan ráérünk keresni hová tojt.
Fanatikusan ásózom, úgy nézem jó fejek a vakondokok, minimum másfél méter távolságot tarva, de segítenek.
Ültetem a magokat, és közben mindegyiket megsimogatva szórom, felemelő hogy részese vagyok a teremtésnek.
Boldogító gondolatok remek érzést generálnak, élvezem az alkotás örömét és egy új mix is megfogalmazódik bennem.
Imádok alkotni és nem középiskolás fokon taní-tani!

Mosolygok magamon magamban. Mag mix és Mixmag (tánczene és klubkultura https://mixmag.net/) a MAG népének. Szeretettel. Igényes, mai dalokból úgy, hogy mondanivalója, üzenete és íve is legyen. Először az IGE, a HANG és jönnek a harmónikus és pozitív rezgések. ÖRÖM. hogy ezt tehetem és HÁLA Nektek, a Primate.hu-nak és mindenkinek ,aki segít, hogy a magok termékeny talajba hulljanak és miközben szólnak a mixeim, egy kis boldogságot is arathatunk.
Nem a legfelszínesebb énünket szórakoztatva, hanem a lelkeiket és aurát simogatva olykor zenei orgazmust is generálva.
Hogy milyenek ezek a live dj szettek? Itt tudjátok meghallgatni és élvezni is: https://www.mixcloud.com/TorokJanos/

Hallgassátok és érezzük jól magunkat ezekben a nehezebb időkben is, legyen a mottó hogy: „Ne arra várjunk hogy elmúljon a vihar, hanem tanuljunk meg táncolni az esőben!”

A húsvéti Garden Party-mon, a magok hintése közben, a szikrázó napsütésben jutott eszembe, hogy Kovács Kati remek ének és a Juventus együttes zenei teljesítményét tartalmazó „esőcsináló” dalát kellene dúdolgatnom, és ha hat, akkor jöhet a fentebb említett tánc az esőben.
Ezzel a dallal megnyerte a Táncdalfesztivált 1972-ben és a Drezdában egy nemzeközi dalversenyt is.
A dal nagyon működött, pláne hogy a bemutatása idején épp egy nagyon hosszú száraz időszak után hozott valódi országos esőzést. Még az iskolatelevízió vallásokkal foglalkozó műsorába is bekerült emiatt.

Ezzel a dallal már vissza is helyeztem magam 1972-be és azokba az időbe amikor imáim kezdtek meghallgattatni, és báltermi villám hasított át az útcákon és tereken (Sweet – Ballroom Blitz 1974) az Mk 25 ös hodozható kazezttás magnóból.

1975-ben a kazincbarcikai vegyipari szakközép iskola rádiójában fekete fehér fotókról csodálkoztunk rá az első kereskedelmi forgalomba került hangrögzítő berendezésre (1954) a lemezjátszóra szerelhető megnetofon adapterre.

Fotókról már láttuk és a szomszédos fősuli studiójában csodáltuk a Mechanikai laboratórium által 1959-ben a Magyar Rádiónak gyártott sztereo stúdió magnetofonokat. Tetszett hogy a vágás során tényleg vágták és ragasztották a szalagokat.

7 éves gyerekként, miközben a 67-es táncdalfesztivált néztük, ugyan tőlünk nyugatabbra már megjelent a Pink floyd Atomheart Mother című és kvaddrofon hangzású lemeze, de nekünk ekkoriban a zenei élmények jellemzően még monóban okoztak libabőrös örömöket.
Osztálytársamnál a Cseh Tamás által is megénekelt legendás Mambo magnón, szólt a dal, és az iskolában a nagyszünetben és a sulibulikban a Grundig licensz Unitra ZK 145-el tekertük a mágnes szalagokat.

(A magyar orsós magnő gyártásról itt olvashattok /szerk./)

Ezt a lengyel „csodát” azért is szerettük, mert volt rajta egy trükk kapcsoló. Ezzel úgy is lehetett felvételt készíteni a szalagra, hogy nem törölte le azt ami rajta volt már, így keverő nélkül tudtunk rábeszélni a már a szalagon lévő zenére. Így készítve sokszor rádió műsort, sőt a régi, nem jól működő szalagos visszhangosítót is kitudtuk váltani úgy hogy elcsúsztatva többször felvettü egymás után a szöveget.

Ilyen volt egy leharcolt sok fejes visszhang szerkezet.

(A delay eszközökről ide kattintva tudhattok meg többet. /szerk,/)

Miközben a 70-es évek közepén első diszkóinkban monóban 1 lemezjátszóról és több szalagos magnóról játszottuk az aktuális magyar és a nehezen megszerzett nyugati slágereket, egyik barátunk valamelyik lemezborítóval legyezte a 2 db EAG kb. 20w-os csöves erősítőt hogy kibírják a bulit.

Nagyon vártuk hogy technikailag megérjünk annyira hogy egész este sztereóban tudjunk bulizni, annál is inkább, mert ekkor a világ nyugati felén már több ezer Kvadrofon felvétel készült, többek között az egyik legnagyobb kedvenc is szintén Pink Floyd a Dark side of de Moon.
1975-től már a Magyar Rádió sugárzott kvadrofon adásokat, ahol a mai 4.0 surround hangzásnak megfelelően a 4 sarokból más más volt hallható.

Mi annak örültünk hogy ’ 77 környékén nálunk is beköszöntött a teljes sztereó korszak, a lemezjátszó mellett már először a MK 42-es gyakori szervízelést igénylő sztereo kazettás magnót használhattunk.

1980 környékén jelent meg kb 2 havi fzetésért (6500 Ft) a boltok polcain a Sanyó szép formájú, drága és kazettagyilkos magnója.

Boliviai Barátom Rolandó külföldi állampolgárként minden hónapban hozta a legújabb lemezeket. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy én voltam az első aki átmásolhatta őket. Ráadásul egy szolgálati útlevélnek köszönhetően a 80’-as években én is akkor utazhattam, amikor csak akartam lemezekért, így valószínüleg nekem volt akkoriban az országban a legfrissebb és legjobb minőségben rögzített zenei anyagom. A lemezekről egy nagyon komoly 3 fejes nakamichi BX 300 E magnóval TDK SAX kazettákra másoltam a dalokat és semmi minőségromlást nem lehetett észrevenni.

Az otthonokban és a studiókban a ’80-as években a kazettás magnók közül a csúcsot a Nakamichi Dragon képviselte. Talán még meg van ez a remek készüléke a Cserhalmi Gyurinak.

Az Akai 4000 megfizethető áron volt akapható, jó is volt így a dj-k között is kedvelté vált. Még a 80-as évek közepén is használták néhányan, csak úgy mint a képen látható NDK-ás elemmel működő kis keverőt. Ilyen dj mixerem volt nekem is, a 80-as évek elején gyakorolni használtam otthon úgy, hogy egy barátom épített a mikrofon csatornájához mély és magas hangszínt mert az hiányzott belőle.

A dj szalagos magnók utolsó mohikánjait egy legendás és nagyon strapabíró kazettás magnó a CT 506-os váltotta le, ő lett a legkedveltebb kazettás magnó a diszkósok között, megalapzva a Pioneer azóta is egyedülálló sikereit a dj pultokban.

A ’80-as évek közepétől ’91 végéig már az Új Vár kllub földszinti dj putjában a legendás technics lemezjátszókon pörgettem főidőben a lemezeket. Azért hívták így mert elődje az Illéséknek is teret adó legendás Várklub a Műszaki Egyetem villamosmérnöki karának kollégiumában volt fent a várban. Mikor a kollégium ’82 környékén elköltözött a Petőfi híd budai hídfőjéhez, így a Vár klub is új otthont kapott.

Budapest leghangulatosabb egyetemi klubjában minden hétvégén full teltház, alkalmanként majd 2000 éneklő, síkítozó vendéggel. A legjobb zeneakrok szívvel-lélekkel tették oda magukat és a diszkó legvégéig állandósult a koncert hangulat. Imádtuk ezeket a bulikat, több mint 5 éven keresztül mindig úgy lett vége nálam, hogy az utolsó dal előtt megalakult a kb 20 főből álló „ Büfés kórus” fehér pincérkabátban. Cirka 20 egyetemista büfés állt fel a dj pultal szembeni lépcsőkre, ahol alkalmanként még egy trombitát is használva, ők és a közönség együtt énekelte a Generál „Könnyű álmot hozzon az éj” című dalát.

Mindig úgy lett vége, hogy a rendezők felkapcsolt takarító fények mellet sem nagyon tudták kiküldeni az embereket, egyszere több száz vendég énekelte a nevemet egy általuk kitalált szöveggel: „Török János a legnagyobb király, a legnagyobb király.” Felemelő volt és megható is egyben. Az utolsó Új Várklubbos bulimon ekkor az öltözőbe menekültem és ott sírtam.

A Compact Discet az Új Várklub közönségének A Garry elekctronic majd a későbbiek folyamán a Hangáruház tulajdonosává is vált Hermann Jani mutatta be. A nagyteremben, egy hétköznapi kollégiumi rendezvényen a Tik-Tak discóban egyszer csak elő vett egy CD lemezt. Egy fiatal, vékony éppen végzős villamosmérnök a Shure SM mikrofonnal az új hanghordozóval a kezében következőket mondta: „Tik-tak Disco! A jövő technikája a ma discójában, a kicsi fényes korong” és a lejátszóba rakva elindította a CD lemezt.

Ugyan a holland Philips volt az, aki bemutatta a világnak 1963.-ban a Compact kazettákat és egy szenzációs bejelentésben 1979-ben a CD lemezeket, a dj-k körében a babérokat a Pioneer aratta le, mert nekik sikerült legjobban a készülékeket a Dj-k igényeihez fejleszteni. Eleinte csak alap készülékek voltak, nem lehetet sebességet szabályozni így mixelni sem a CD játszókkal. A CDJ-100S már remek lehetőségeket adott.