Előző történeteimben már meséltem, hogy a kisgyermek koromban az első általam látott disc jockey, a 67-68-as táncdalfesztivál lemezeivel egy református plébános volt. Azóta, már többször is tágra kerekedett a szemem, amikor újra és újra rácsodálkoztam arra, hogy mekkora hatással volt a reverenda az elektronikus zenére és annak hangszereire is.

Hallgatom és nézem Mike Oldfield csőharangjait és együtt örvendezünk annak, hogy már cirka 260-280 évvel ezelőtt, egy cseh teológus Václav Prokop Diviš, miután feltalálta a villámhárítót (az amerikai Benjamin Franklin-nel egyszerre és tőle függetlenül tette ezt) az elektronikus zene legkorábbi látnokává is vált.

Egy zseniálisan kidolgozott mechanizmussal és vas zongorahúrok elektromágneses gerjesztésével képes volt más hangszerek hangját utánozni.
1753-as első írásos említéséből kiderül hogy, a Denis D’or nevű hangszere a csemballók, a hárfák és szinte az összes ismert vonós vagy fúvós hangján is képes volt megszólalni. A morva plébános remekműve volt az első villamos energiát felhasználó hangszer, mellyel a vidám feltaláló még a hangszeren játszót kedve szerint megviccelhette áramütésekkel.

Néhány évvel utána, 1759-ben Párizsban, Jean-Baptiste Delaborde jezsuita pap megépítette a Clavecine Électrique vagy az ‘Elektromos csembalóját mely az egyik legkorábban dokumentált eszköz, amely villamos energiát használt a zenei hangzáshoz.

Erről és még nagyon sok érdekes hangszerről olvashattok még itt és részletesebben ezen az oldalon is.

Hihetetlen, hogy már 1725-től készültek fényhangszerek is, melyek játék közben vizuális élményt nyújtottak. Megint egy pap, Louis Bertrand Castel jezsuita atya okuláris csembalója volt az első. A szín és zene kreatív szintézisét valósította meg, azzal a szándékkal, hogy megvilágítsa a rejtett harmonikus rendet, ami az univerzumbam létezik.
Úgy vélte a színes zene hasonló a paradicsom elveszett nyelvéhez, ahol minden ember egyforma nyelven beszél és azt állította, hogy képességének kőszöszönhetően még egy süket hallgató is élvezni tudja a zenét.
Itt jelzem, hogy már a 20. Század elején kidolgozta Kodály Zoltán azt a jelrendszert, amivel a siket gyerekek is látni tudják a zenét.

A csembaló feletti keret 60 apró ablakot tartalmazott, mindegyikben különböző színű üvegtáblával és függönnyel melyet a zenével szinkronban felemelve színes vakuként villant a tükrös ablakban mindenkit lenyűgözve az 500 gyertya fénye. Bravó! Igaz egy kicsit meleg és büdös is volt, de ezekkel együtt is mégegyszer bravó!

Aztán jött Branbidge Bishop püspök Color Organ színjátszó berendezése, mellyel a zenével szikronban (vagy akár külön) gyönyörű színes fényeket vetítettek a szivárvány színeiben. B lila-piros,  Bb lila,  A lila-kék,  G # kék,  G zöld-kék, F # zöld,  F sárga-zöld,  E zöld-arany / sárga, D # sárga-narancs, D narancs,  C # narancs-piros, C piros

Alexander Wallace Rimington festőművész már 13 000 gyertyafényének megfelelő fehér ívfényt használt színorgonája megvilágításához az 1800-as évek végén. A színspektrumot prizmával biztosította, majd a megálmodott és kikevert színeket billentyűkkel és pedálokkal vezérelt membránok segítségével vetítették ki.

Amit nem tudtunk, az nem fájt a hetvenes években, sőt még jóval később sem. Önfeledten örültem életem első fényorgonájának, amiről, -miután az előzményeket én sem ismertem még akkor, úgy gondoltam, hogy a disco korszakhoz tartozó új ötlet és találmány lehet.

Még a hetvenes évek végén is nagyot lehetett villantani egy profi kapcsolási rajz alapján ekészített fényorgonával, mellyel ugyan nem zenét játszottunk, de a segítségével a slágereket szétszedtük hangszíneire. A mély hangok frekvenciáira és lábdobokra piros, közép hangokra sárga, a magasokra kék discolux izzókat villogtattunk.

Mai napig kedvenceim és azok a kezdeti projektorok, melyek külföldön már a 60–as években, Budapesten egy évtizeddel később és csak néhány discoban megjelenve vetítettek a falakra egy forgó tárcsáról képeket és grafikákat. A legizgalmasabb 3 rétegű, folyékony, színes és egymással nem elegyedő olajakat tartalmazó tárcsák falakra vetített képe volt. Liquid Effect Wheel –nek hívják őket.

Ebben az időkben Fényorgona, forrasztópáka, színes TV, hűtő és fúrógép, autó… és az eszme is jellemzően Szovjetúnióból érkezett. Az elvtársak mondták meg hogy mit szeretnénk és mit szabad.

Oroszul kötelezően tanultunk, de Rasputin nevével például inkább csak a Boney M-nek köszönhetően találkoztunk. Amikor játszottam úgy éreztem hogy egy kicsit a szabadság zászlaját is lengetem közben. Ezzel együtt a története akkoriban még nagyon homályos és elferdített volt.

Grigorij Rasputin egy kiválóan prédikáló szerzetes, szent zarándok (is) volt. Az orosz egyházi vezetők után az utolsó orosz cárt II. Miklóst és a cárnét is elbűvölte, fiukat többször is meggyógyítva bizalmasukká és barátjukká vált.

Volt aki prófétának, volt aki antikrisztusnak tartotta, és voltak olyanok akik úgy gondolták hogy a cári családra gyakorolt nagy hatása és az orosz birodalom érdekében el kell tenni láb alól. Halála rejtélyes, valószínű, hogy a merénylet megtervezésében még a brit titkosszolgálat is segíthetett, mert az első világhábrúban a Cárnak adott tanácsai angol érdekeket is sérthettek. 1916 decemberében néhány konzervatív orosz nemes tőrbe , ill. Jusupov herceg (a cárné unokahugának a férje) otthonába csalta. Ott a házigazda cianidos süteményekkel és cianidos borral etette, itatta. Miután ez állítólag több mint 2 óra alatt sem hatott mellbe lőtte, de még ez sem végzett vele. Csak egy homloklövés ölte meg. Ezután levetkőztették és folyóba dobták. 1917. Január elsején találták meg a folyó jege alatt. Néhány hónappal temetése után márciusban II: Miklós lemondott hatalmáról. Októberben a Svájcban, Nemetországban és Angliában kiképzett Leninék megcsinálták a forradalmat. Elkezdődött a Lenin irányította bolsevik horror. A fogságban tartott cárt, a feleségét, 5 gyermeküket, a család orvosát és a személyzetüket, összesen 11 embert egy pincében kivégezték, leöntötték feldarabolt testüket savval. 1979.-ben találták meg, de csak 1991-ben emelték ki a mocsárból a család maradványait. 2000-ben az orosz ortodox egyházban szenté avatták, majd a bíróságon 2008-ban rehabilitálták őket. Az előzőleg az egyik templomba eltemetett Rasputin testét is megsemmísítették a bolsevik katonák, hogy senki se tudjon sírja felett emlékezni a cári időkre. Lánya Maria Rasputin az októberi forradalom után Franciaországba emigrált, majd Amerikában táncosnőként és oroszlánszelídítőként dolgozott. 1977-ben halt meg és követte apját.

Kicsit elnagyolt, de úgy érzem így kerek a Rasputin sztori.
„Oh, those Russians“ – „Ó ezek az oroszok“ – mondta Frank Farrian a Rasputinról szóló Boney M dal utolsó mondatában.

A sok orosz között, egy Wladimir Baranoff-Rossiné nevű festőművész történetével is találkoztam. 1916 ban feltalálta, majd 1924-ben már a moszkvai Bolsoj Színházban mutatta be optofonikus zongorajátékát  egy olyan szintetikus hangszeren, amely hangok és színes fények, minták és textúrák létrehozására egyszerre képes. A művész a mikromotorokkal pörgetett, cserélhető üvegkorongokra különböző színeket és alakzatokat festett, így az erős fénysugár – átvilágítva az egymás előtt forgó lencséket – kaleidoszkópszerű képet vetített a falra.
(Tudj meg többet, katt ide /szerk./)

A színes orgonáktól és az egyébb fényjátékos hangszerektől visszatérve az elektronikus hangszerekhez és zenéhez az első szintetizátor megépítésével is az oroszok készültek el. Jevgenyij Murzin volt az, aki már a 40-es évek legelején bemutatta Moszkvában az ANS nevű, fotoelektronikus, a világ első polifónikus szintetizátorát. A bemutatók után hadimérnökként harcolt a II. világháborúban és csak jóval utána1957-ben védetette le.

Amerikában Robert Moog 14 évesen a Threremin összeszerelő készleteinek gyártásával kezdte és edzett a későbbi világhírre. Majd a hatvanas évek közepén (64) megépítette modulációs szintetizátorát. A modulokat zsinórokkal kötötték össze, mint egy akkori telefonközpontban. Az RCA nak is volt már 1955 óta szintetizátora, de ez nagyon nagy, és sokkal drágább volt, nameg lyukkártyával programozták.

A Moog-on billentyűzettel lehetett játszani, így a zenészek is jobban szerették. A Moog-okból is hetvenes évekig mindössze 30-készüléket sikerült eladni, igaz ezekett világsztárok vásárolták meg. Keith Emerson a rock showman is közöttük volt.

Sokan saját kezüleg is készítettek és használtak ebben az időben elektronikus hangszereket, ilyen volt a Techno ős zenekara a Kraftwerk is, és ilyen volt az egyik első techno buli velük még 1970-ben.

Moog szenzációs találmányaiból és újításaiból, amit sokan felhasználtak, nem tudott nagyobb pénzeket csinálni. Kiváló mérnök és szegény üzeletember volt, olyannyira, hogy még a nevét viselő cégét is el kellett adnia ebben az időben. 1970-ben, még mielőtt a Japánok kapcsoltak volna, leegyszerűsítve, jóval kisebb méretben és egyszerűbben kezelhetően, szép fadobozba építve piacra dobta a hordozható Minimoog-ot, ami a világ legismertebb és legkedveltebb szintije lett.
Emlékszem, hogy valamikor a hetvenes évek vége felé, a vendéglátós zenészek háborogtak is miatta, mert hogy egy egész zenekart le tud utánozni vele egy ember, és az ugye nem jó, ha hosszabb távon nincs szükség dobosra, zongoristára vagy basszgitátosra.

Jöttek, láttak és győztek a szintezátor bajnokai. A progresszív és pszichadelikus rock zászlaját tartva a hatvanas évek vége felé aktivizálták magukat Keith Emerson (ELP), Rick Wakeman (Yes), Richard Wright (Pink Floyd) .. Majd betáncoltak a disco csillagok is Giorgio Moroder, Space, a francia dobos Cerone, az amerikai Patrick Cowley, Bobby Orlando..

Jazzbe hajlott kissé Herbie Hancock, Alan Parsons, a görög Vangelis filmslágerekkel érkezett..
A nyugati zenészek közül elsőként Kínában koncertező Jean Michel Jarre a zene stradiváriusának nevezete Moog-ot.
A 90-es évek közepéig 75 millió lemezt adott el. 1976-os Oxygene lemeze az elektronikus zenék egyik mérföldköve lett, melyből a megjelenés évében már 8 milliót eladva nagy mértékben hozzájárult a műfaj népszerűsítéséhez. Jellemzően a koncertjei gigantikus, fény, pirotechnikai és lézer show-kat tartalmaznak, és ezeket több alkalommal Budapesten a Népstadionban is megnézhettük.

Moszkvában a Lomonoszov Egyetem előtti téren 3,5 millió ember előtt játszott és ezzel megdöntött minden addigi nézői rekordot.
A némi franciázás után a magyar virtusra tekintve azt látjuk, hogy a magyar zenekarok közül, nagyon sok mindenben az Omega volt az első.
Az 1962-ben alakult zenekaré volt az első önálló LP, nekik volt először önálló TV show-juk, ők adták el a legtöbb lemezt.
A magyar zenekarok közül ők használtak először füstöt a koncertjeiken.

Valamikor, 84 elején mi is füstöltünk a Margithíd Video discoban, így startolt az országban elsőként egy nagyon látványos alterego show program. Szignállal és a padlón maradó hidegfüstel indult minden alkalommal. A füst úgy készült, hogy a konyhán vizet forraltak, majd a tánctér /színpad szélén elhelyezett, 2db álló hamutartóba töltötték a forró vizet. A tetejére került 2 tányérban a felaprított szárazjég (megfagyasztott CO2) A show kezdetekor a sötétben a forróvízbe borítva a szárazjeget már gomolygott is a füst lent maradva a világító táncparketten. Ez így elég macerás volt, de így csináltuk egészen addig, amíg az Omega technikusának, Nemes Lacinak az öccse hozott egy maszekba készített, de nagyon hatásos és erős, glicerinnel működő füstgépet.Egy autós tűzoltó készülék tartályába betöltöttük a füst folyadékot, és maga tartály úgy volt átalakítva, hogy mint egy szódásszifonba belehesen csavarni egy CO2 patront, melynek a nyomása egy ravasz meghúzása során átnyomja a füstfolyadékot a hozzáépített és kb 10 percen át felhevített kazánon keresztül, ahonnan ha jól csináltuk füstként távozott. Ha nem volt a kazán elég meleg, akkor a füst mellett jöttek – mint megannyi apró tűszúrás – a kis forró olajcseppek is. Azt hogy esetleg még melegíteni kellett volna, leginkább a közönség vakarózásából azonnal látni lehetett. Arra is figyelni kellett, hogy a ravasz elengedése után még jónéhány másodpercig ömlött belőle a füst és ekkor néhány percig semmit sem lehetett látni.

A fiatalságának jónéhány estéjét, éjszakáját a Margithídban szórakozta át Zámbó Árpi is. Egészen addig míg bátyja, Jimmy (a király) a Casanova bárban nem kezdett el rendszeresen fellépni. Innentől kezdve Árpi is ott dolgozott pincérként. Akart ő is egy füstgépet, először kipróbálni szerette volna, majd megvenni. Mikor szabadnapomon bevittem a Casanova Bárba, épp ment a szokásos show, felváltva énekelt Turi Lui és Jimmy. Kellőképpen felfűtöttük a kazánt és a szerkezetet Árpi kezébe adtam. Mindent elmondtam neki, hogyan füstöljön és mennyi ideig húzza csak a ravaszt. A ravasszal hibázott, a kelleténél néhány másodpercel tovább húzta. Nem sikerült eladni nekik a gépet, mert percekig nem látott senki, és mire kicsit eloszlott a füst már egész jól látszottak a szirénázva érkező tűzoltók.

Az Omega használt koncertjein itthon elsőként analóg majd digitális audió és fénykeverőpultot, Altman lámpákat is. Eredetileg repülőgépek le és felszállásához használták a 48 Voltos szpot szerű fényt adó lámpákat. Ezekből alakult ki a 240 Voltos, színfólia tartóval szerelt színpadi lámpák. Ezekből a 300W, 500 W és 1000W teljesítményű lámpákból ma már szinte alig van, ezeket az égőket LED technika váltotta fel. Akinek akad még a raktárában, azt tudja hogy téli koncerteken vagy hideg napokon aranyat érnek, mert mint fűtőtest is működnek, fényt és meleget is adva a színpadra. A légvédelmi reflektorból fejgép készült. Majd 1982-es Budapest Sportcsarnok beli 5 tetházas Omega koncerttel startolt a pirotechnikai show is a fimgyár pirotechnikai csapatával, akik akkoriban az augusztus 20-i tüzijátékot is csinálták.

A lézert is ők alkalmazták elsőként a magyar előadók közül show elemként. Először orosz lézerrel próbálkoztak majd végül a németeknél egy Münchenben vásárolt készülékkel lecserélték. Egyébként most májusban van 60 éve, hogy megszületett a lézer Amerikában. Az oroszok is ott voltak már a legelején, sőt 2 orosz is Nobel díjjat kapott 64-ben a lézerrel kapcsolatos kutatásokért. A magyar lézeresek is, nagy büszkeségemre mindenképpen a világ élvonalához tartoznak.

45 éve egy Ukrán lézerrel kezdte Groholy Tibor, és 37 évvel ezelőtt a csepeli diácentrumban fénytechnikusként Wenszky Sanyi barátom. A Prolaser KFT színeiben világviszonylatban is a legnagyobb és legjobb Laser show-kat valósítják meg. Az Omega, Ákos, Havasi, Balaton Sound vagy akár a Sziget nagyszínpados koncertjein is tőlük láthatjuk a gigantikus és csodálatos laser show-kat.

1984 elején szájtátva néztük a Zuglói discóban, az ott diszkózó kiváló tanítványommal, Jutasi Tomival, hogyan égeti szét másodpercek alatt a fát a tükörpad elé érkező sugába tartva a lézer sugár. Sanyi akkori lézerét a Szovjetúnióból exportálta, egy nagyon nehéz és nagydarab, vízhűtéses, 5w-os, zöld fényű készülék volt. Eredetileg haditechnikai célra gyártották ehez csatlakoztatott egy sok kis apró, álló, mozgó, forgó kis tükörből álló, szintén nagyméretű tükörpadot, mely aztán dobálta a fényt a terembe és a falakon elhelyezett tükrökre is. Az egyik kedvenc helyünk a Randevú is néhány éven át Laser Discoként is működött. Ez akkoriban volt, amikor még a belépő 25 Ft-ba került, szerintem még a 80-as évek legelején lehetett.

A barátaim és minden kedves és érdeklődő Primate.hu olvasó kedvéért feltöltöttem egy olyan, eddig még soha nem látott, exclusive videót egy olyan lézeres show-ról, melynek születésénél Wenszky Sanyival és Erdélyi Zolival én is ott bábáskodtam majd 20 évvel ezelőtt. A bábák között szerencsénkre nem veszett el Olivér, és alkalom adtán, mind a mai napig nagy sikert arat ezzel a kiváló produkcióval.

Mielőtt még jönne a „Hogyan lehetsz sztár Dj“ oldies oktató videó kazettámról a Cd játszókat bemutató 3. része, visszakanyarodunk egy kicsit az Omegához, hiszen a magyar előadők közül ők jelentettek meg elsőként CD lemezt. Talán nem mindenki tudja, hogy ma már szinte mindenkinek van otthon valamilben lézere és hogy a CD-re rögzített digitális jeleket is egy infravörös, hélium-neon lézer tapogatja le. A CD lemez hosszát anno úgy határozták meg, hogy ráférjen Beethoven 9. Szimfóniája is és így lett 74 perc hosszúságú a rá rögzíthető anyag.

A 180 perces oktató videókazettámról bedigitalizált linken az 1994-ben megjelent Pioneer történelmi Cdj 500-as lejátszójának ismertetésével ér véget az e hétre tervezett tanmese. Itt jön az első olyan CD lejátszó, mely képes volt fájdalommentesen átvezetni a DJ-ket a vinyl világából a kis fényes korongokhoz.