A Soundhead kis csapata egy hetet töltött Barcelonában, amiből 5 különböző rendezvényen vett részt az OFF Sonar és a Sonar Fesztivál keretein belül.

Öt nap alatt különböző helyszíneken más-más szervezésű rendezvényt látogattunk meg a Sonar ideje alatt. Összességében mindegyiket az év Top10-es bulijai közé tudnám sorolni, nem tudnék választani, hogy melyik volt a jobb. Voltak előnyök és hátrányok, amik kompenzálták egymást, de egy biztos, hogy zeneileg mindegyik tökéletesnek bizonyult.

1. nap – Adam Beyer All night long – City Hall

A neves City Hall Barcelona központjában található, bárhonnan könnyen és gyorsan megközelíthető. Ahogy kiszálltunk a metróból már ott is volt előttünk a klub, melyet éjfél után pár perccel nyitottak meg a közönség előtt. Mire beértünk már Adam Beyer állt a pultban és elkezdte egész éjszakás klub fellépését. Kicsit pesszimistán álltunk hozzá az estéhez, azt gondoltuk, hogy 5-6 óra alatt azért biztosan fogunk unatkozni is kicsit, lesznek laposabb szakaszai az estének. Hála a jó égnek nagyon kellemeset kellett csalódnunk. A techno svéd nagykövete nagyon szépen építette fel szettjét. Az első fele ízléses bemelegítés volt, melyet több mint két óra kőkemény lendületes veretés követett a már tőle megszokott módon. A levezetés szintén nagyon stílusos volt, a sokasodó vokálos trackek illetve egyre sötétebb zenék hangzottak el. Információink szerint 6-ig tartott a buli, de 5 óra fele már azt hittük lassan a végét járja. Egyszer fel is kapcsolták a villanyokat, Beyer leállt, majd nagy tapsvihar és ujjongás után jött a ráadás utolsó óra, mely igazi leépítés volt mindenki számára. Adam gonoszkodott a közönséggel, egymás után rakott fel darkos, sokkoló trackeket a gyűjteményéből. A hely tényleg nagyon korrekt volt, az nemzetközi közönség viszonylag kulturáltan viselkedett. Más előadó is éppúgy kíváncsi volt az estére, Joseph Capriati-n nem lepődtünk meg, de Dubfire is ugyanúgy csapatott a színpadon, mint ahogyan mi előtte. Ahogy véget ért a buli, egyből zavartak ki mindenkit a biztonsági őrök, még a klub elől is oszlatták a tömeget, hogy ne legyen semmiféle rendzavarás az utcán kora reggel.

2. nap – Sónar by Day

Terveink szerint már 3-ra le akartunk érni, de nehézkesre sikeredett az ébredezés az előző este után. Arról nem is beszélve, hogy hosszú kígyózó sor fogadott minket a bejáratnál, de mi kicsit pofátlanul beálltunk a sor elejére. A helyszín egy expo terület, de mégis nagyon kellemes volt. A nagyszínpadnál műfűnek látszó szőnyeg van leterítve, de a belső csarnokok is szőnyeggel borítottak. A Sonar Fesztivál nappali sorozata inkább egy nyugodt chilles légkört idéz, az emberek a földön ülve pihennek, csak a színpad előtt táncolnak. Egy csarnok kimondottan szakmai bemutatóteremként üzemel, technológiai újítások tárháza, melyet a kíváncsibbak tesztelhetnek és személyesen érdeklődhetnek a koncepcióról. A Sonar by Day programja a különleges live act-ektre, lemezbemutatókra van kiélezve, ebből mi is kaptunk egy jó nagy adaggal. Trentemoller-t, Koreless-t hallgattuk meg, illetve az est fénypontja Plastikman live volt, az új album az EX premierje. Azt, amit láttunk, hallottunk, átéltünk azt nem lehet szavakba önteni. Egy felejthetetlen, látványos utazás volt.Helyettünk beszéljenek inkább a videók.

3. nap – Sonar by Night

 

A Sonar fesztivál éjszakai helyszínének megközelítése egyeseknek okozhat némi problémát. Külön partibuszt indítanak a Sonar by Day mellől, de ott iszonyat hosszú sort kellett végigvárni. Ehelyett érdemesebb tömegközlekedéssel kijutni, a reptér felé közlekedő busz egyik megállójától pár perc séta alatt oda lehet érni. A bejutás a nappali rendezvénytől eltérően rendkívül gyors, sok kapu van és egy pillanat alatt be is jut az ember. A négy színpadból kettő szabadtéri, ebből a Sonar Lab kifejezetten a kísérleti elektronikára specializálódott, ahol a lenyűgöző Moderat live-ot is hallhattuk. Mozogni nagyon nem lehetett alatta, hiszen a kísérleti elektro a spanyolok erőssége és ezen a területen a legnépszerűbb ez e műfaj. A Sonar Car az egyik legmókásabb helyszín, ami egy dodzsem pálya, ahol randalírozás közben minőségi zenét hallhatunk nemzetközi fellépők előadásában. Számunkra a legérdekesebb terem a Sonar Club volt, ahol Recondite live, Richie Hawtin és Loco Dice lépett fel – ebben a sorrendben. Mindhárom előadótól el voltunk ájulva, Recondite varázslatos volt megint, Loco Dice rá jellemzően táncoltatott meg minket reggel. A Hawtin-show pedig még minket is meglepett. Semmi vizuál, csak a lámpák cikáznak fel alá és pásztázzák a tömeget, a zenére pedig még véletlenül se lehetett mondani, hogy Richie-től megszokott volt. Egyre gyorsabb, tempósabb, míg már arra kaptuk a fejünket, hogy Hawtin már megint techno-t játszik. A csupán másfél órás fellépés épp elegendő volt ahhoz, hogy újra feltöltsön minket energiával és óriási mosolyt csaljon az arcunkra.

4. nap – CLR Barcelona – Bloc

Következő állomásunk egy igazi underground CLR Night volt a Bloc nevezetű klubban. A klub metróval könnyen elérhető helyen van. Kis sorbaállás után bejutottunk Barcelona egyik legsötétebb veremébe. Nem lehetett véletlen a helyszínválasztás, hiszen ez szó szerint egy fekete lyuk. A pinceszinten nem lehetett látni semmit, fények alig voltak, igazi underground érzés fogott el minket, ahogy az egy CLR esthez dukál. A fellépők két teremben: Chris Liebing, Paul Ritch, Tommy Four Seven, Brian Sanghaji live, Pfirter és Flug voltak. A zene minőségi volt és sötét, nagyon ragozni nem lehet, ha valaki szereti azt a techno-t, amit a CLR képvisel, az tudja, hogy csalódni nem lehetett az estében. Negatívumként éltünk meg a fokozott biztonsági ellenőrzést, ami egy idő után már kifejezetten zavaró volt. Zseblámpákkal villogtak a tömegbe, és ha a falhoz dőltél egy pillanatra szusszanni, már gyanúsnak minősítettek és ott termett melletted kidobó, hogy megnézze, mit csinálsz. Ami még szembetűnő volt a klubban, az a transzvesztiták jelenléte. Gondolom, hogy a törzshelyük ez a klub, mindegy milyen este van, de számunkra inkább viccesek voltak, mint zavaró tényezők. Az este kellőképpen lefárasztott minket, a délelőtti zivatar csak nekünk kedvezett. Pihenés közben elnyomta kicsit a város zaját, ami sajnos vasárnap is éppolyan hangos tud lenni, mint hétköznap.

 

5. nap – Seth Troxler presents Big Tittie Surprise –L’Atlàntida Barcelona

A Sonar Tour utolsó estéjére sikerült stílusosan beleválasztanunk életünk egyik legemlékezetesebb bulijába. A helyszín a tengerparti, szabadtéri Club L’Atlàntida, ami egy ibizai klubra hajaz, medencével a közepén, napágyakkal körülvéve. Mellette egy nagy sátor, alatta a tánctér megtelve emberekkel. A közeg inkább a felsőbb osztálybeli, jómódú rétegből állt, de nem voltak nagyképűek, ha kellett, ugyanolyan közvetlenül viselkedtek bárkivel. Az estének jelmondata a „Big Tittie Surprise”óriási felfújható műbrokik és guminők jelenlétében valósult meg, valamint a Dj-k meztelen nős kötényben léptek a pult mögé, amiben kifejezetten szórakoztató látványt nyújtottak. Akik számunkra érdekes fellépők voltak, az Mathew Jonson, Paco Osuna, Dubfire és végül Seth Troxler. Mathew Jonson előadása bizonyult az egyik legérdekesebb,ugyanis hangzásvilágában eléggé diszkósra vette a figurát, de közben hű maradt önmagához és szívesen hallgattuk tőle az örök slágereit; Decompression-, Typerope- vagy aLearningtoFly. Paco Osuna és Dubfire kifejezetten lendületes szettet játszott, finoman szólva ők már nem diszkóztak. Mindkét előadó játékának alapja ugyan az a „Minus”-os hangzás, de mégis különböző és egyedi. A legjobbat hozták ki magunkból. Végül az est házigazdája, Seth Troxler minden tekintetben tökéletes „reggeli- tengerparti-feelinges”záró szettjével levett minket a lábunkról. Mikor lejátszotta Tomaz&Filterheadz-Sunshine slágerét, mindenki mosolyogva emelte fel a kezét és élvezte a pillanatot. Hétfő reggel a buli végét követően a klub fele nem hazafelé vette az irányt, hanem több száz partiarc vert tábort a szomszédos, homokos tengerparton, hogy after gyanánt együtt nézzék meg a napfelkeltét. Az arab árusok hamar leadták egymásnak a drótot, járták a partot és hideg sört lehetett venni tőlük, a kiszáradás veszélye nem állt fenn. Ezzel a kellemes élménnyel azt hiszem, ízlésesen zártuk le 5 napos Sonar túránkat, a következő napokban már csak a hosszas pihenés és a városnézés maradt hátra.

Befejezésnekszámszerűsítsük, mennyibe fájhat egy hét Sonar:

Egy Sonar-t azért illendő időben megtervezni, mettől-meddig akarunk kimenni, szállást foglalni, bulikat kinézni, ugyanis nagyon nagy pénzeket lehet megspórolni az idővel.

Utazás: Márciusban 30-35ezerért már lehetett repülőjegyeket vásárolni, érdemes folyamatosan nézni a Wizzair és a Ryanair ajánlatait. A város tömegközlekedése nagyon profin ki van építve, szinte bárhová könnyen eljutsz metróval, busszal, a távolabbi, kieső helyeket is egy átszállással megközelítheted. A 10 alkalmas gyűjtőjegy kicsivel több, mint 10 Euro, nekünk 1 hétre két gyűjtőjegy elég volt fejenként.

Szállás: booking.com oldalát ajánljuk. Nagy a választék, megbízható és jó lehetőségekre lehet lecsapni. 30Euro/fő/éj áron foglalhatunk szobát hotelekbe vagy 1 egész hétre 900Euro-ért 4 fős apartmant a tengerpart közelében.

Étkezés: Mint minden más országban drágább, mint nálunk, de nem olyan vészes. Minden sarkon van egy kis szupermarket, ahol bármit beszerezhetünk. Olcsóbb, mintha étterembe, gyorskajáldába étkeznénk, de persze azok is egymás hegyén-hátán találhatók a városban.

 Klubok, rendezvények: A belépőket a Resident Advisor-on keresztül lehet legegyszerűbben megvásárolni. Több áron értékesítik a jegyeket, ezért érdemes azt is időben eltervezni, hova szeretnénk menni. Ha elég korán veszed meg, akár 5 Euróért is elmehetsz egy Top10-es buliba, a Sónar ideje alatt viszont már min. 20-25 Euróért lehet megvenni ugyanazt, már ha nem Sold Out-os az értékesítés addigra. Az italárak igen magasak, 6-7 euro általában egy pohár sör és a víz is ekörül mozog. Tehát piálni benn semmiképp nem érdemes, inkább before-ba ajánlott.

A lényeg, hogy álljatok neki időben, tervezzetek el mindent, megéri, csalódni biztosan nem fogtok. Találkozunk jövőre is a Sonar-on!