Sanfranciscobeat közel 20 éve meghatározó arc a hazai techno színtérnek, akinek nevéhez több olyan projekt is köthető, amely jelentősen hozzájárult a magyar klubkultúra, illetve az elektronikus zene szélesebb körben való megismertetéséhez. Ilyen volt a Profile25, amelyet első zenei projektjeként indított, de az ő nevéhez fűződik a kultikus dokumentumfilm is a 2000-es évek magyar elektronikus zenei szubkultúrájáról, a Night Shift Documentary, valamint nemrég bemutatott élő techno produkciója, ARKOW. Két évtizedes pályafutásával, több nemzetközi kiadónál való megjelenéseivel állandó szereplője a legnagyobb hazai, egyben nemzetközi fesztiváloknak, folyamatos turnéval járja Magyarországot, amellyel vitán felül a legnépszerűbb magyar DJ-k és producerek egyike. Az ország egyik legnépszerűbb lemezlovasát a már több, mint 6000 tagot számláló The Kids Want Techno csoport tagjai kérdezhették a Facebookon. Igen sok téma terítékre került, Egér pedig mindegyikre tisztességgel válaszolt. Arra gondoltunk, hogy hagyjuk meg mindezt rendezett formában is az utókornak. Az illetékesekkel arra jutottunk, hogy nem tüntetjük fel a kérdezők neveit, viszont a szövegen nem változtattunk.

Mikor ismerkedtél meg a műfajjal? Kinek vagy minek a hatására kezdtél el technot hallgatni? 

1996-ban. Akkoriban csak klubokban és rave-eken lehetett ilyen zenét hallani, meg persze lemezboltokban. Ekkor kezdtem el lemezeket is venni, és egyből bele is szerettem. Persze voltak utána kilengések 2003-tól kb 2008-ig, mivel akkor a techno az elektrós, lassabb időszakát élte, én az erősebb proggie-ban és az igazi német minimálban találtam meg magam (természetesen nem abban, amit most annak hívnak és pörgetik az edzőtermekben 😀 ) De ez is ugye elmúlt, és a techno is visszatért abba a mederbe ahova való, és ahova én is tartozom 🙂

Honnan jött a művésznév? 

2002-ig több más néven futottam, amik nem igazán voltak olyanok, hogy akár nagyobb rendezvények plakátjain is szerepeljen. Aztán egy házibuli alkalmával jött az ötlet teljesen spontán, miután a háttérben ötször lement a Groove című film, ami San Francisco raktárnegyedében játszódik.

Mióta próbálkozol a producerkedéssel, illetve honnan jött az ARKOW project?

2003 óta foglalkozom vele – több-kevesebb sikerrel 😀 Akkoriban inkább a proggie és hard house műfaj volt, ami meghatározta a hangzásom. A zene iránti szerelmem pedig közel húsz év után is töretlen, amely alatt a hangzásom is folyamatosan csiszolódott, és most érzem azt, hogy megtaláltam, ami igazán én vagyok – ez pedig az ARKOW. Ez egy teljesen új project, amit 2018 végén indítottam azzal a céllal, hogy egy új live produkcióval rukkoljak elő még akár 2019-ben. Ableton, Novation launch control XL, Novation Launch pad pro, Elektron Analog Rytm, Novation Bass Station II: ezeket használtam már live-ban és ez is van tervben max 1-2 külső Fx-et kötök majd be

Melyik eddig elért sikeredre vagy a legbüszkébb?

Ez egy nagyon hosszú folyamat és minden nap érnek olyan sikerek, amikre büszke vagyok, így nem tudok igazán kiemelni egyet sem. Én apróságokat is sikernek élek meg és ezek visznek előre napról napra. Legyen az akár egy jó line up, amiben szerepelek, vagy az, hogy nagy nemzetközi fellépők pörgetik a zenéimet, hogy jó feedbackeket kapok a közönségtől, vagy akár sikerül egy jó groove-ot összeraknom, amiben megtalálom magam. De persze ott vannak a fesztivál fellépések, a megjelenések, a klubestek, amikért minden nap hálát adok, hogy összejött, és hogy a mai napig számítanak rám, és számolnak velem a szervezők.

Volt egy collab-ed annó Daniel Wilde-al, ennek a nevére lennék kíváncsi, és hogy miért nem volt hosszú élettartamú ez az összeállás? 

Daniellel egy trackre álltunk össze, aminek összehozásában Secret Factory barátom sokat segített. De mivel Daniel rengeteget utazik, így azt is elég nehéz volt összehozni, hogy megszülessen a Lake című dalunk, de talán a közeljövőben tudunk még valamit közösen nyélbe ütni.

Nincs esetleg tervben a Can you b my lake kiadása bakeliten? Hogy ne csak Lake-en hallhassuk. 

A lemezgyártás sajnos nem olyan egyszerű dolog, és elég költséges is. Főleg, hogy manapság a digitális világban valaminek nagyon egyedinek kell lennie, hogy akár 5 napig érdekes legyen 😛 És ezt a gyártók is sokszor mérlegelik, főleg mert a digitális megjelenések sem igazán fogynak.

Ma is érzel még ilyesmit?:D Hogyan fejlődött ki a mai stílusod az akkoriból? Milyen hatással volt az idő a vadságodra nézve? 

Igen! Természetesen ez az érzés folyamatosan bennem van, csak néha visszafogom magam, hisz sajnos az internet tele van önjelölt bohócokkal, akik csak a nézettség, és a likeok miatt csinálják, nem pedig szívből. Én is kaptam ilyen kritikát, hogy ezért csinálom néha azt, hogy kiállok a pultra és “majomkodom”, miközben fogalma sincs arról, hogy nekem egy-egy zene mit jelent. Én olyankor kiadom magamból azt az érzést, amit nekem igazán a zene ad. Sosem voltam olyan, aki 2-3 órás szett alatt négyszer felnéz és annak is örülni kell, hanem szeretek a közönséggel kommunikálni, hisz, ha nem látják rajtam, hogy élvezem amit csinálok, akkor ők miért élveznék?

Mi az a zene amit annyira szeretsz , hogy bármikor fel mernéd tenni a közönségnek?

Vannak bizonyos titkos fegyvereim, amiket 1-2 hónapig szívesen játszok a sajátok mellett, de persze olyan is van, hogy egy előadótól akár több zenét is pörgetek, mert szeretem, és a közönség is. Ilyen például Rebekah, Robert S, Pfirter, Flug, Dextro, vagy Omis. Track címet pedig azért nem írok mert tényleg “titkos fegyverek”.

Mi az eddigi legnagyobb fellépésed,amit még mai napig se tudsz elfelejteni? Mi az a hely (CLUB) ahova el szeretnél jutni?

Több is van. Ide sorolhatom a Hyperspace-eket, B.my.Lake fesztiválokat, Akváriumos klubesteket, Secret Fusion-öket, DumDumokat, Szigetes és Balaton Soundos fellépéseket és persze a Bónuszokat, amiken még akkor szerepeltem, amikor a Parádé after része volt. Az meg, hogy hová szeretnék eljutni, nem kérdés: Berghain 🙂 Persze mint fellépő, mert szórakozni már voltunk 🙂

A párod szereti a technot? Hogy bírja ezt az életvitelt, ami ezzel jár?

Igen, szereti, hiszen egy buliban ismerkedtünk meg, de persze azért ez kompromisszumokkal jár. Ugye hétvégém nem nagyon van, viszont próbálok úgy programot szervezni, hogy a kapcsolatunkra ne hasson ki, hogy én éjszaka akár több száz kilométert utaztam, viszont délután csónakázni tudjunk a Városligetben. 🙂

Milyen eszközökkel készíted a zenéket?

Szerencsésnek mondhatom magam, hisz a Novationnek hivatalos magyar artistja vagyok (PEAK, BASS STATION II) így rengeteg új és friss dologhoz hozzájutok elsőként, és persze ezeket a hangszereket és kontrollereket használom is a stúdióban. De mellette van egy Elektron Analog Four-om, Elektron Analog Rythm, Virus Ti Snow és mivel a Novation mellett még az ADAM AUDIOnak is bemutató embere vagyok, így egy pár A77X és egy SP-5-ös fejhallgató is gazdagítja a stúdiómat. DAW-nak meg Abletont használok szerkesztésre, masterre pedig Logic-ot.

Mi motivál?

Helló! Minden nap úgy ébredek, hogy a legtöbbet hozzam ki magamból, és hogy olyan helyekre juttassam el a zenét amit szeretek, ahova talán nem jut el. Ez egy fajta küldetéstudat, ami visz előre nap mint nap. És jó látni, amikor ez célba talál, hisz annál nagyobb motiváció nincs, mint hogy sikert érsz el abban, amit szeretsz 🙂

Hány embernek írtál zenét, akik köztudottan nagy névnek számítanak? 

Nálam ez egy érdekes folyamat, hisz olyat nem csinálok, hogy valaki megkeres, hogy neki kéne ilyen, meg olyan zene, és van rá pénze, úgyhogy csináljam meg. Pedig volt rá sajnos példa, de erre azt mondtam, hogy keressen mást. Akikkel együtt dolgozom, az csak úgy megy, hogy az első hangtól az utolsóig ott van velem a stúdióban, ameddig készen nem leszünk. Természetesen van számos olyan eset is, hogy valaki egy félkész zenét áthoz, és azt a stúdióban áthangszereljük, aztán mastereléshez kész állapotba hozzuk, dobot, basst, zengetést cserélünk, vagy akár a fő témát más hangszerből kikeverjük, ami jobban illik a zenébe, mert esetleg otthon nem voltak olyan körülmények, hogy az illető meg tudja csinálni. A masterelésnél szoktam általában egyedül lenni, mivel ott egyrészt nincs is feltétlenül szükség a szerzőre, nekem pedig teljesen át kell szellemülnöm, meg nem is igazán szeretem, ha közben beleszólnak. Én ezért tartom magamat ilyen módon producernek, hisz a szó eredeti jelentése alapján produkciókat készítek elő, és részt veszek a munkafolyamatokban. Mindez egy teljesen természetes és általános dolog a zeneiparban, csak sokan (többnyire azok, akik nincsenek benne) félreértelmezik. A nagy zenekarok mögött is, legyen az magyar vagy külföldi, kivétel nélkül van egy olyan ember, aki az adott produkciót összefogja, levezényli a felvételt, illetve a keverési folyamatokat, akár több előadónak is. Pontos számot azonban nem írok, mivel az (és lehet, hogy nagyképűen hangzik, de) üzleti titok.

Milyen hosszú időbe telt, mire sikeres lettel? Ki támogatott? Hogy kezdted? Kinek a hatásara kezdtél el zenélni? 

Ahogy már írtam 1996-ban kezdtem el, akkoriban csak a lemezboltba járásnak köszönhetően tudtál kapcsolatokra szert tenni, hisz az volt a találkozóhelye DJ-knek. Ha nem is vettem lemezt (erre számtalan alkalom volt 😛 ) akkor is ott bandáztam, ismerkedtem, szívtam magamba a lemezboltok szellemét. Mentünk oda, ahova a haverok szerveztek valamit, cipeltük a baromi nehéz lemeztáskákat. Órákat vártunk az éjszakai járatokra és kellett hozzá közel 7 év, hogy beérjen. Rengeteg buliba jártam és figyeltem, ki mit játszik, és talán 1-1 címkét le is lestem, amiket miután megrendeltem, még heteket vártam rá. Megjegyezném, hogy van olyan, ami a mai napig nem érkezett meg 😀 😀 😀 Rengetegen támogattak és inspiráltak, akik felsorolására nincs elég karakter a Facebookon 🙂 A Strictly!-hez is egy lemezbolti ismeretségnek köszönhetően kerültem be, ami még az alap csapatból állt akkor. Náluk sokat tanultam és életre szóló barátságok is köttettek ott, aminek azonban több okból is vége lett, és nem sokkal utána kaptam egy olyan ajánlatot, ami teljesen megváltoztatta az életemet. Hiszem, hogy minden okkal történik és ennek így kellett lenni.

Vannak esetleg nagyobb szabású terveid a jövőre nézve? 🙂 

Terveim mindig vannak, csak sajnos az idővel állok szűkén, de ebben az évben az ARKOW projectre fogok koncentrálni, és minél több saját zenét készíteni. 🙂

Miért kaptad az “Egér” becenevet? 

Amikor 8-9 éves voltam, volt egy balesetem az iskola udvarán, aminek köszönhetően a fogaim egy része kitört. Mivel sokról a zománc is lepattogzott, ezért egy fogvédő volt 2 hónapig a számban, hogy ne essen ki a többi fogam. Ezért az alsó állkapcsom nem is kicsit megsérült, aminek köszönhetően akkoriban az első két fogam úgy állt, mint egy kisegérnek. Sajnos ez nem olyan szívmelengető és érdekes sztori, de hát így történt. Hónapokig gúnynév volt, aztán valahogy beleégett a köztudatba.