Kategóriák: Hírek

Sven Marquardt – Megjelent a világ leghíresebb kidobójának önéletrajzi regénye

Valószínűleg nincs még egy olyan biztonsági őr, akit szűkebb pátriáját leszámítva az egész világon ismernek. Sven Marquardt különleges fizimiskáját nehezen feledi az, aki egyszer már kivárta a Berghain előtt kígyózó, idegőrlően hosszú és félelmetesen csendes sort. A klubot 2009-ben a világ legjobbjának választotta a „DJ Mag”. Bár ma már jócskán lecsúsztak a dobogóról,  a Berghain köré épített mítosz mit sem kopott az elmúlt években, partyarcok ezrei zarándokolnak el hétről hétre Berlinbe, hogy bebocsátást nyerjenek a szentélybe.
A most megjelent önéletrajzi műben mindössze egy fejezet szól a Berghainról. Mesél a munkájáról, valamint arról, hogy két évtizednyi „türsteherkedés” után pontosan meg tudja állapítani, kik azok, akik csak zavarnak, bosszúságot okoznak és kik azok a vendégek, akik az ideális közönség részét alkotják és bebocsátást nyernek az előcsarnokba. Oda, ahová Sven rögtön a könyv elején elkalauzol bennünket, hiszen fotóművészként itt készíti a munkáinak nagy részét.
Sven Marquardt még így is éppen elég érdekességgel tud szolgálni. A könyv egy művészi undeground fejlődésregény az NDK-ból. 1962-ben született Kelet-Berlin Pankow városrészében. Még ma is itt lakik, nem is szeretne innen elköltözni. Szülei fiatalon házasodtak: apja az autópálya építőknél dolgozott, az édesanyja egészségügyi asszisztens. Szülei hamar elválnak, Svent 14 évesen magába szippantja a helyi homoszexuális szubkultúra és a rendőrséggel is állandóan meggyűlik a baja, ugyanis amellett, hogy meleg, még punk is.
Később kitanulja a fényképészmesterséget. Munkáit a morbiditás, pusztulás és szépség kettőssége jellemzi, a képek színhelyéül általában elhagyatott gyártelepek, házak, utcák szolgálnak. Morbid és elhagyatott: ez az a fajta Berlin, amit Marquardt igazán kedvel. 20-as évei végén leomlik a berlini fal. Sven egy időre szakít a hedonista életvitellel, cipőket árul, de nem kell sok időnek eltelnie ahhoz, hogy újra visszatérjen a berlini éjszakába.
Két dolog segített számára túlélni a 90-es éveket: ezek pedig a drogok és a naplója, vagyis a tetoválásai. Lehet, hogy ma már megkopott a szögesdrót tetoválás az arcán, őt azonban ez nem zavarja, hiszen a tetoválás ugyanúgy megkopik, mint maga az ember.

A könyv az Ullstein kiadó gondozásában jelent meg, ára 15 euro. Ha érdekel, itt tudod megrendelni.

bendover

Legfrissebb posztok

Emberrablók támadták meg Brazíliában Hot Since 82-t

Hot Since 82 nem fogja egyhamar elfelejteni a legutóbbi brazil turnéját. Annyira megviselték a történtek,…

4 óra ago

10 zene, ami idén már 20 éves!

Május 1-én volt 20 éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. A kerek évforduló alkalmából…

3 nap ago

Indusztriális, proper és hard techno lesz szombaton a Fabrikában!

Egy valódi indusztriális, proper és hard techno invitálunk benneteket szombaton Budapest legőszintébb szobaklubjában, az ellenkultúra…

3 nap ago

„Nem egy vadidegen ember vagyok, aki továbbáll” – kiállítás nyílik Bertók Kriszti fotós emlékére

„Szeretem megélni az intimitást, hatalmas igényem van rá, de nem olyan egyszerű ehhez a megfelelő…

4 nap ago

Denes Toth remixe is hallható a Moodyverse új megjelenésén

Pénteken látott napvilágot a Moodyverse legújabb megjelenése, ami immáron az ötödik a sorban. A Denes…

7 nap ago

Argentínából érkezik az Akvárium Lokál szombati fellépője

Argentína régóta nagyon jó hatással van a progressive house nemzetközi vérkeringésére. Jól tudják ezt a…

7 nap ago