A számtalan különböző rendezvénynek évek óta helyt adó Nógrád megyei Csobánkapuszta idén sem marad kihasználatlanul, ugyanis itt került megrendezésre június 24-27 között az első Arrakis Fesztivál, ami a ma már klasszikusnak számító elektronikus zenei stílusokat (acid, goa trance és techno) helyezi előtérbe a szcéna “veterán” tagjainak nagy örömére. Na persze nem kizárólag nekik szólt a rendezvény, a régi idők hangulatára kíváncsi “ifjúság” tagjaival is szép számmal találkozhatott az ide látogató. A fesztivál tematikáját Frank Herbert: Dűne c. időtlen klasszikusa szolgáltatta, ami megjelent a stage-ek elnevezése mellett, az online design elemekben, valamit az érkezésünk napján megdőlt országos melegrekord is ráerősített a sivatagi életérzésre.
Sokan abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy úgy érezhetjük, már-már haza járunk ide. Két kezemen nem tudom megszámolni, hány alkalommal kaptattam fel akár gyalog, akár autóval azon a bizonyos utolsó emelkedőn, aminek a tetején magával ragad a megérkezés érzése a kapunál. Átvettük a karszalagjainkat, amihez járt egy fából készült, a fesztivál logóját ábrázoló medál is, valamint csikktartó.
A terület érdekessége, hogy 2013 óta itt rendezik meg évről-évre a pszichedelikus elektronikus zenei vonal egyik leginkább várt ünnepét, a Sun Fesztivált. A dombok és hegyek lankái, a növényvilág változatossága, a hatalmas fák által jótékony, hűs árnyékba burkolt zenei színpad és remek sátorhelyek a pihenni vágyóknak.
Az italpult felszereltségét és árait nem érheti rossz szó: folyamatosan rendelkezésre álltak a hűtött üdítők, csapolt sörök (köztük nagyon finom meggyes is!), minőségi röviditalok 4cl / 8-900 forintos, Irsai Olivér fehérbor 200/dl áron. Az ételválasztékot egyetlen büfé biztosította, ahol a húsos ételek és a megszokott sültkrumpli mellett bundás kenyér, valamint kimondottan ízletes vegetáriánus, illetve vegán burrito is elérhető volt, a nem kifejezetten mérsékeltnek mondható 2500 forintos árért cserébe nagyon korrekt mennyiségben. Ezen felül volt még egy gyümölcsbár, ahol gyümölcssalátát és 4-5 féle smoothie-t lehetett kérni, amik kifejezetten jól jöttek a hőségben! Mindemellett persze a szcénán belül megszokott módon szabadon be lehetett vinni bárminemű ételt-italt a személyes fogyasztásra szánt mennyiség erejéig, így kedvezve a szűkebb pénztárcával, vagy speciális diétával érkezőknek.
Mindezek mellett külön kiemelendő a biztonsági szolgálat készségessége. A jó szándékú figyelmeztetéseken kívül semmilyen zavaró vegzálást nem tapasztaltunk, annak ellenére, hogy nagy számú őr volt jelen annak érdekében, hogy megakadályozzák a korábbi évekre jellemző, jegy nélkül a területre belépő környékbeliek általi lopásokat. Ezért külön köszönet illeti a szervezőket, tényleg biztonságban éreztük magunkat és értékeinket.
Számunkra a hangminőség az egyik legmeghatározóbb tényezője egy zenei rendezvény szórakoztató-faktorának. Az erre kényes látogatóknak sem lehetett oka panaszra, ugyanis a Funktion-One Hungary volt a rendezvény hang felelőse a main stage-en, és szokás szerint remek munkát végeztek. Az egész testet masszírozó basszusoktól a TB-303 ikonikus hangján át minden precízen és átütően szólt. (Értsd.: levitte a basszus a fejedet 😀 )
Ennél a pontnál pedig térjünk ki a zenei élményre, mint minden zenei fesztivál legalapvetőbb elemére.
Csütörtöki érkezésünket gyors táborverés követte, fél 4-kor már klasszikus goára lépkedtünk az Arrakeen stage-en, mely a fesztivál nagyszínpadául szolgált. A nappali órák sajátossága volt egyébként, hogy egy időutazásra invitálta a közönséget, csütörtöktől vasárnapig az időben előrefelé haladva utazhattuk végig a goa történetét az ősforrás goatrance-től indulva, napjaink psytrance stílusáig, jellemzően vinyl-ről, cd-ről, vagy vasakról prezentálva a szetteket.. A csütörtök éjszaka meghatározó zenei irányzataként az acid vonal éllovasai lettek felvonultatva. Az éjszaka számunkra Mesterházy – a szó legklasszikusabb értelemben vett – live szettjével indult be. Igazi virtuózként csűrte, csavarta analóg kütyüjeit. Komoly zenei utazásra hívott minket időnként dallamosabb, máskor igazán veretős tempóval adta a talpalávalót. Az este hangulatát Titusz emelte tovább, hatalmas klasszikusok (Pl.: Emmanuel Top, Turkish Bazaar etc.) szólaltak fel, nagy örömet okozva ezzel a szcénában régóta jelenlévő technokedvelőknek. Az első este igencsak lendületesen telt, már bőven napfelkelte után sikerült nyugovóra térni, nem volt könnyű otthagyni a staget az egy évnyi bulimentes időszak alatt felhalmozódott energiákkal.
A péntek délután kellemes meglepetéssel indult. Miska, a fesztivál egyik főszervezője korábban ismeretlen volt számunkra, de bevéste magát emlékezetünkbe 3 órás vinyl szettjével, melyet a tűpontos keverések és a ritkaságszámba menő goatrance trackek jellemeztek.
Miska szettjét követően a Melange stage felé vettük az irányt, hogy meghallgassuk kedves barátunk Callithrix lágyabb ütemeket felvonultató szettjét. Zoli a 2000-es évek elejéről egy sor kedvenc ‘b oldalával’ készült. Finom elektronika (Vector Lovers), minimal (Monolake) és deeptechno vonalon indulva kilyukadt néhány időtlen klasszikusnál, úgy mint, Anthony Rothertől a Simon Says vagy a Johannes Heil féle The world. Életigenlő dallamok és lüktető ütemek jellemezték ezt a visszatekintést.
Pénteken éjfélkor megfáradtan indultunk a táborba a chill stage-ről ám a main-en áthaladva berántott minket az ott zajló kemény dara. Régebbi és újabb techno trackek egyaránt felszólaltak, az éppen zajló szettet átütő basszusok és megfelelően magas BPM-szám jellemezték legnagyobb örömünkre.
Szombaton délután 3-tól az Arrakeen stage-en toporogtunk, Toge klasszikus goa szettjére megtelt a stage és mosolygó arcok, átszellemülten táncoló partypajtások vettek minket körül. 18 órától Lucky egy igazán átütő indítást dobott elénk, Scooter Rhapsody in E trackje tökéletes kezdése volt a hatalmas trance, hardtrance és goa klasszikusokkal teletűzdelt szettnek, ami igazi rave hangulatot teremtett a stagen. A pszichedelikus játszótér hangulatot tovább fokozta egy barátunk által a stage szélén felállított mini pingpongasztal, ahol egész hétvégén át pötyögtethettünk barátokkal és kedves idegenekkel.
Az esti techno indításra el tudtunk volna képzelni pörgősebb ütemeket, így a táborunkban vezettük le a nappali hatalmas táncolást. Vasárnap a progressive psytrance-é volt a főszerep, ami bár nem a kedvenc stílusunk, kellemes levezetésnek bizonyult.
Összességében egy nagyon kellemes kompakt kis fesztivált kaptunk, ahol a kedvenc oldschool zenei irányzataink találkoztak egy eddig nem megszokott kombinációban. Kíváncsian várjuk a folytatást, sok van még ebben a fesztiválban és hiánypótló zenei kínálatot jelent a manapság olyan sok eseményre jellemző modern psytrance felhozatal kavalkádjában.
A beszámolót írta: Ati, Szilvi
Képek:Béli Attila
Május 1-én volt 20 éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. A kerek évforduló alkalmából…
Egy valódi indusztriális, proper és hard techno invitálunk benneteket szombaton Budapest legőszintébb szobaklubjában, az ellenkultúra…
„Szeretem megélni az intimitást, hatalmas igényem van rá, de nem olyan egyszerű ehhez a megfelelő…
Pénteken látott napvilágot a Moodyverse legújabb megjelenése, ami immáron az ötödik a sorban. A Denes…
Argentína régóta nagyon jó hatással van a progressive house nemzetközi vérkeringésére. Jól tudják ezt a…
A csempékkel díszített apró berlini stúdióban megfordult már a szakma apraja-nagyja, mióta elindult az adás,…