Gigantikus adatgyűjtésbe kezdett íródó könyvéhez egy hazai die-hard trancer

Koncz Dávid, vagy ahogy a Trancefix fórumozók ismerhetik TheTranceHistoran egy nem éppen hétköznapi fába vágta a fejszéjét. A közelmúltban publikált egy elég impozáns, 150 ezer darabos, trance-ként címkézett számokat tartalmazó adatbázist (az 1988-2009 közötti időszakot vizsgálva), ami remek kapaszkodó lehet azoknak, akik szeretnének a stílussal mélyebben megismerkedni. 

Ez a gyűjtőmunka egy nagyobb projekt része, de önmagában is hiánypótló, ugyanis hasonló lista még nem készült sem itthon, sem határainkon túl. Jelen írásunk egy vele készült hosszabb lélegzetvételű interjú jóval rövidebb változata.

— Egy könyvön dolgozom pár éve már, aminek a célja a (klasszikus) trance zenei műfaj teljes mértékű lefedése és ismertetése – avatott be a részletekbe Dávid. — A trance teljes történelmét (1992 és 2006 között) végig tudom követni ennek a több, mint 150 ezer számnak köszönhetően, így kapva a lehető legteljesebb képet. A könyv egyik kultúrmissziója, hogy végre jól értelmezhető keretek közé terelje a trance-t a megfelelő zeneszámok általi szemléltetéssel, így képezve egy határozott, erős érvényű definíciót arról, miről is szól ez a műfaj valójában. Megdöbbentőnek tartom, hogy úgy suhant el a zsáner fölött több, mint harminc év, hogy annak mibenléte azóta is csak lóg a levegőben. Az pedig határozott meggyőződésem, hogy a trance 2000-es évek közepén kezdődő leépüléséhez és identitásválságához többek között a műfaj kapcsán érzett zavarodottság vezetett. Nem volt széles körben megértett arculata, amely megvédhette volna a kommersszé válástól.

Az említett 150 ezres lista egyébként egy bő kiindulási alap, amiből a fent említett könyvhöz használható kurált adatbázis fog majd összeállni. Ez olyan nélkülözhetetlen információkat tartalmaz majd, mint a súlyozott és szubjektív értékelések, a Youtube like-dislike arány, a zenékhez átirányító hiperlinkek, sőt a vonatkozó hangnemet és BPM-et is megtudhatjuk belőle.
Ide kattintva pedig szemügyre tudjuk venni, hogy hol tart jelenleg ez a letisztázási folyamat.

— A fő adatbázis megalkotásán többszáz órát dolgoztam, az azóta eltelt időben pedig átnéztem/meghallgattam több, mint 15 ezer zeneszámot 1993-ból (6000-et) és 1994-ből (9000-et) — vont mérleget a szerző. — Videojátékos analógiával fogalmazva az adatbázis elkészítése csak az első, könnyű szint volt, a második, jóval időigényesebb az összes szám átmazsolázása lesz, és majd csak ezt követően jön a harmadik és egyben legnehezebb fokozat, a könyv megírása és kiadása. Annyi biztos, hogy többezer óra bele fog még folyni ebbe a projektbe.

Egyébként azt is illik megjegyezni, hogy végül mi maradt ki a gyűjtésből: a radio edit-ek, a különböző bootleg verziók és az acapella-k sem képezik a részét, illetve a Various Artist-os megjelenések sem köszönnek vissza belőle.

Gondolhatnánk, hogy a psy és goa trance számok a gyűjtés egyik nagyobb szegmensét képezték, viszont Dávid nem szerepelteti a listájában csak azokat a produkciókat, melyek „megütik a trance-es érzelmi és eufórikus magaslatokat”, ugyanis szerinte bár a „a psy/goa/psychedelic vonal mutat hasonlóságokat a trance-szel szerkezeti téren, de a trance mivolta és identitása a lelkületében és érzelmi vonulatában rejlik, a psy pedig ezt pszichedelikus elemekre cserélte…,így nem trance, mert nem alkot elég hasonlóságot azzal, amelyre önmagában trance-ként hivatkozunk”.

De akkor miről is szól valójában a trance?

— Ennek megfejtéséhez Mark Reeder, a trance német keresztapja jutott a legközelebb, mikor kifejtette gondolatait a témában az 1993-as ’Berliner Trance’ című dokumentumfilmben, én pedig ennek nyomvonalán haladnék tovább — folytatta eszmefuttatását Dávid. —  A trance egy végtelenül absztrakt műfaj, amely sokkal inkább szól az általa felszínre hozott érzésekről és élményről, mintsem bizonyos szerkezeti elemekről. A trance nevéhez hűen a transzba esésről, egy átszellemült élményről, az eufóriáról szól. A trance egy lélekre ható utazás, mely eljuttat A-ból B-be. A trance tele van energiával, és dinamikusan, lendületesen repít előre az egymásra pakolódó és egymással harmóniát képező hangok sokaságával, eljuttatva végül a hallgatót a katarzisig. A melódia, a dallamosság, és ezeknek az érzelmi töltete elsőrendű szerepet élvez, ha pedig van vokál, az inkább csak támogató jelleggel van jelen, meghagyva a teret a hangoknak az érzelmi hatás kifejtéséhez és a történetmeséléshez.

A fenti recept teljes mértékben ráhúzható kora ’90-es évekbeli ambient trance darabokra (pl.: Mystic Force ’Mystic Force’) és a 2000-es évek eleji hard trance bombákra (pl.: Flutlicht ’Icarus (The Flight)’ egyaránt, viszont a képlet kilő pár olyan zenét is, melyekről trance hívők trance-ként referálnak (pl.: Robert Miles ’Children’).

— Tiszteletben tartom, hogy mindenki máshol húzza meg a vonalat, szeretnék más, számomra nagyrabecsült trance-szakik véleményének is helyet adni, így például a kurált lista alternatív részében a Trance Classics, vagy a 2trancecentral YouTube csatornák ajánlásai is felbukkannak majd — zárta gondolatait Dávid.

Fotó1: Koncz Dávid portré
Fotó2: A kurált lista így néz ki