A digitális lemezkiadók nélkül ma már elképzelhetetlen lenne az új zenék megjelenése. Cikkünkben igyekszünk alaposan körbejárni a témát és tippeket adni a leendő kiadótulajdonosoknak és a labelek után keresgélő producereknek egyaránt. Megnézzük, hogy mit tud nyújtani egy digitális kiadó, rákérdezünk, hogy az előadói és kiadói oldal milyen nehézségekkel küzd, megtudhatjuk, hogy a label tulajdonosok milyen hasznos tanácsokat tudnak adni azoknak, akik náluk vagy éppen másoknál szeretnék kiadni a zenéiket.

De mielőtt belevágnánk a téma sűrűjébe érdemes megállni egy pillanatra és visszatekinteni a nem is olyan távoli múltba. Saját lemezkiadó alapítása régen csak a kiváltságosoknak adatott meg. Azoknak, akik rendelkeztek az ehhez szükséges anyagi háttérrel, produceri körrel és a lemezek széles körű disztribúciójához elengedhetetlen partneri kapcsolatokkal. A fajlagos működési költségek is nagyobbak voltak, hiszen a digitális tartalmak korát megelőzően csak fizikai formátumokon (CD, vinyl, kazetta) történt a hanganyagok előállítása, sokszorítása, kiadása, emellett az operatív működéshez irodát kellett fenntartani és alkalmazottakat kellett fizetni. A serpenyő másik oldalán viszont megjelenhetett az az erős brand, ami képes volt stílusirányzatok felemelkedését lekövetni, akár évekig a fókuszban tartani, legendás státuszba emelni. A korai elektronika esetén elég csak a Plus8, Warp, R&S, Trax Records labelekre gondolni, míg a ’90-es éveket olyan house/trance kiadók dominálták le, mint a Positiva, Manifesto, Hooj Choons, Bonzai, Low Spirit, Superstition vagy éppen az MFS. 

A digitális átállás a kiadóalapításban is könnyebbséget hozott. A rengeteg friss zenei megjelenés szuperszonikus sebességgel jutott el az internet révén Szentpétervárról Buenos Aires-ig, már nem volt feltétlen szükség a hagyományos platform évtizedek alatt kialakult rendszerére. A trackereket váltó komolyabb zeneszerkesztő programokkal, az erősebb számítógépek és az elfogadható minőségű hangkártyák térnyerésével rengetegen kezdtek el zenét írni otthon minimális anyagi ráfordítással, a hardware szintetizátorok és dobgépek virtuálisan lemintázott szoftveres verzióira és sample CD-kre támaszkodva. Egymás után alakultak az e-shopok (Beatport, Traxsource, Junodownload) is, ahol ezeket a digitális formátumú zenéket egyszerűen be lehetett szerezni. Erre a gyors zenei megvalósítási mechanizmusra nem mindegyik régi vágású kiadó volt felkészülve. A megszokott, lassú tempó és szemlélet viszonylag hamar megváltozott a rengeteg új producer és kiadó felbukkanásával. A változó piaci irányokat követve a DJ-k is folyamatosan álltak át a vinylekről a CD-kre, majd később laptopra és pendrive-ra. Apránként a hagyományos DJ-zési formátum átalakult, a lehetőségek tárháza jócskán bővült.

A digitális lemezkiadó boom a 2000-es évek derekán indult be igazán, sorra jöttek a tiszavirág életű próbálkozások. Mivel veszíteni nem lehetett akkorát vele, így tényleg sokan próbálkoztak. Ennek megfelelően kiemelkedni is nehezebben sikerült a tömegből, de áldozatos munkával, az új idők szeléhez alkalmazkodva nem volt lehetetlen küldetés a nappaliból az e-zenei világ csúcsára katapultálni.

Persze ehhez a szokásos köröket mindenképp meg kellett előbb tenni: első és legfontosabb lépés maga a megalakulás. Ehhez érdemes már a megfelelő produktumok birtokában (megfelelő felbontású logó, hangzatos – még szabad – label név, néhány kiadvány az induláshoz borítóstól, maszterelt zenéstől) egy disztribúciót végző céggel felvenni a kapcsolatot (Proton, Ampsuite, Label Worx, DistroKid, TuneCore stb.), akik intézik a kiadványok e-zenei boltokba való kiküldését, riportálnak a partnerek felé az eladásokról, streaming bevételekről, biztosítják, hogy az adminisztrációs rész zökkenőmentesen zajlik a saját online terükben. Emellett egyedi előnyöket is ajánlhatnak, amiért a partner őket választja a versenytársakkal szemben. 

A motiváció az alapítás mögött többféle lehet. Van, aki már zenél egy ideje és tapasztalataiból építkezve tenné teljessé a zenei palettát DJ-ként, producerként és kiadó-tulajdonosként. Vannak, akik beleuntak a kiadók lassú szerződési folyamatába és csak saját munkáikat szeretnék gyorsabban a zenei e-shopok virtuális polcain látni, megkötések nélkül. Egy kisebb százalék pedig a felhajtást, a csillogást és a rendszerben rejlő jólét faktort aknázná ki.

Ahhoz azonban, hogy a folyamatokat még jobban megértsük a gyakorlatban felkerestük négy magyar digitális független label tulajdonosát, akik segítettek mélységében közelebb kerülni a témához. Huszár Ádám [Retroid] a Morphosis Records és Morphosis Limited, Udvardy György [MiraculuM] a Stellar Fountain label group, Juhancsik István [SIX (hu)] az Embliss Records, míg Szabó Tamás [Tommy Dee] a Consapevole Records képviseletében osztotta meg gondolatait a témával kapcsolatosan.

Hogyan kell felkészülni egy label startra?

Udvardy György: Akárhogy is, de legyen megoldásod a promócióra, maszterre, előfizetsz a Beatport Hype-ra és nem árt ha Spotify lejátszási listákra való bejutásra is van valami koncepciód. Kell egy korrekt design, videós formátumokban is, a közösséget is fel kell tudni építeni. Ne ígérgess hülyeséget, csak olyat amit biztosan meg fogsz tudni valósítani! Igazából nem mindegy, hogy mi a kiadó célja. Ha saját magadnak és egy-két ismerős producernek akarsz teret adni, akkor minden elhanyagolható, de fel kell készülni, hogy semmi sem fog magától megoldódni, illetve hogy a jó zene önmagában abszolút nem elég semmire. Jó zenét írni irgalmatlanul sok ember képes, ezért önmagában ez a képesség szintén kevés az előre lépéshez.

MiracumuM

Juhancsik István: Az első lépés a célok meghatározása. Mi az az út, vagy stílus, amit meg szeretnénk mutatni? Az Embliss Records esetében elég egyszerű volt a cél. Megismertetni a tehetséges magyar producereket világszinten és segíteni őket jogi tanácsokkal, pályázatokban, zenéhez kötődő instrukciókkal, esetenként a saját brandjük építésében. A második fontos dolog felmérni az anyagi lehetőségeket. Egy kiadó működése nincs ingyen. Elég csak a borítókra, grafikákra gondolni, vagy hirdetésekre, maszter költségre, ezek azért csinos kis összegek tudnak lenni. A harmadik, ami talán furcsán fog hatni: ne az anyagi javak miatt csinálj kiadót! Ezeken felül még ki tudom emelni, hogy legyen az ember naprakész, mind a kiadókkal, mind a producerekkel kapcsolatban, de ne csak a saját stílusában. Persze egy kiadó indítás rengeteg apró feladatból tevődik össze és természetesen még több, évek alatt felhalmozott tapasztalásból.

Huszár Ádám: 2004 környékén kezdő producerként lelkesen küldözgettem a kiadóknak a zenéimet megjelenés reményében, de sokszor nem is válaszoltak vagy nagyon sokat kellett várni mire ezek megjelentek. A nagyobb kiadókhoz már akkoriban is nehéz volt bekerülni és a kisebb digitális labelek eléggé döcögősen működtek. 2007 környékén kezdtem el DJ-zni is és egyre több tehetséges, feltörekvő producert ismertem meg, akik hasonló cipőben jártak a kiadókkal mint én. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy akár én is kiadhatnám a saját és más, hasonló hangzásvilágú producerek zenéit. Ami fontos alapításnál, hogy jól gondolják meg milyen disztribútort választanak, egy problémás terjesztő könnyen eltudja venni a kedvet az egésztől. Ne spóroljanak a maszteringgel és az sem árt ha van egy kiforrott arculata a kiadónak. Építsenek közösséget!

Szabó Tamás: Először is gyűjtsenek össze elegendő zenét az elinduláshoz, ezalatt 3-4 kislemezt értek. Az elején általában a havi egy megjelenés elég, úgy van időd dolgozni a többin. Nem elég megjelentetni a zenét, promózni is kell, dj-knek el kell küldeni, s várni a visszajelzésüket. Ha páran meghallgatják és letöltik tudjátok, hogy jó úton haladtok! Reklámozni kell magad, ahol lehet (Facebook, Instagram, Soundcloud). A lehető legtöbb helyen megjelentetni a zenéket, rövid videókat illetve mp3 részleteket vágni. Sok meló van vele az tény, de mi szeretjük csinálni. A legfontosabb pedig a jó zene és hogy jól szóljon!

Mi alapján választ a kiadód, hogy az adott demó megfelelő-e a számára?

Udvardy György: A zene minősége természetesen a belépő szint. De nem mindegy, milyen sikerek állnak az eladó mögött, mennyire volt aktív az elmúlt időszakban, milyen más kiadóknál jelent meg, mennyire tudja magát építeni a közösségi médiában, mennyire könnyű vele a kommunikáció, mennyire képes precízen és pontosan eleget tenni a kiadó kéréseinek esetleg. Valamint a kiadónak is milyen menetrenddel rendelkezik, be vannak-e táblázva, keresnek-e új anyagot, szoktak-e válogatásokat kiadni, heti-kétheti-havi rendszerű-e a megjelenés, vannak-e szublabelek, sok mindent figyelembe kell venni.

Juhancsik István: Ez kiadónként eltérő lehet. Fontos, hogy a producer ismerje a kiadó utolsó fél évének a megjelenéseit, mert abból már le tudja szűrni, hogy érdemes-e elküldeni a zenéjét, vagy sem. Bár nálunk a progressive house áll a főszerepben, de a repertoárban megtalálható az electronica, downtempo, melodic és organic house is. Az Embliss Records-nál Ildikóé, a tulajdonosé a végső döntés. Ő nem szakmabeli és teljesen más füllel hallgatja meg a trackeket, ami hatalmas nagy segítség. Mielőtt hozzá kerülnek a felvételek, többfajta szűrőn mennek át a zenék. Például, meghallgatom egy rossz minőségű fülesen. Aztán egy gyengébb hangcuccon halkan. Ha ezek megvannak megnézem a producert különböző platformokon. Egy demóval azért el lehet foglalatoskodni pár órát.

SIX

Huszár Ádám: Több tényező is van ami alapján mérlegelek. Fontos, hogy az adott zene hangzása beleilljen a kiadó arculatába. Legyen dallamos, ötletes és a mixdown jól balanszolt. A masztering kevésbé fontos mivel azt többnyire én szoktam megcsinálni. 

Szabó Tamás: Ez pofon egyszerű: tetszik-e a zene vagy sem, illetve, hallok-e benne elegendő használható anyagot, hogy ha az eredeti nem is olyan erős, de remixekkel jó lehet. Sokszor működött már, de alapvető szempontunk, hogy tetszen a zene!

Melyik célszerűbb: noname fiatal előadók felkarolása vagy inkább bejáratott nevek foglalkoztatása? 

Udvardy György: Szerintem pont a kettő vegyítése az ideális. A nagy nevek kellenek, hogy sikert hozzanak és behúzzák az új demókat. A fiatal tehetségekkel meg érdemes lutrizni, hogy hátha robban valami a kezük alatt. Szerintem évente 2-3-4 nagyobb névbe érdemes pénzt belefektetni, a sikert elérő kezdőket pedig újra és újra foglalkoztatni.

Juhancsik István: Mindkét opció egyaránt fontos. Egy-egy bejáratott névvel könnyebb építeni a kiadót és elengedhetetlen amiatt, hogy a tehetségeket fel tudjuk karolni. Ez ok-okozat. Viszont nem teszünk különbséget: minden producerünk egyaránt fontos és mindenki ugyanazokat a szolgáltatásokat kapja. Ez másként nem is működhet.

Huszár Ádám: Attól függ mi a cél és mekkora a label büdzséje. Érdemes kombinálni a kettőt, így nagyobb eséllyel tudunk befuttatni egy-egy új előadót.

Szabó Tamás: Ez egy nagyon nehéz kérdés, kezdésként célszerű újat és jót mutatni az embereknek. Mi is elég sok nevet dobtunk be, akik később nagy dj-k podcastjaiban szerepeltek. Ilyen például DJ Bird és Papai Acci Attila. Tehetségekkel mindig nagy öröm dolgozni, különösen, ha látod, hogy „jó lóra tettél”. Jó pár emberrel több is lett ez, mint csak label-artist kapcsolat, ez is hozzátesz a sikerekhez.

Milyen kiemelkedő sikereitek voltak?

Huszár Ádám: A kiadványaink egész szépen szerepeltek a chartokon és egyre több nagy név is kezdte el játszani őket. Több, mára már egész szép karriert befutott producer is a Morphosis-on kezdte vagy legalábbis jelent meg zenéje nálunk. Itt kiemelném Mango-t és East Cafe-t, akik a mai napig aktívak és igazi legendák pörgetik a trackjeiket, illetve Omauha-t akinek a zenéit Paul Oakenfold is rendszeresen játszotta és licenszelte egy remixét a ‘Cream’ válogatás albumára.

Szabó Tamás: Mindenképpen Hernan Cattaneo szupportjaival kell kezdenem a sort. Különös, de ő volt az első, aki támogatott minket. Tizenkétszer szerepeltünk ’Resident’ című podcastjében, rengeteg élő szupport mellett. Legnagyobb élmény itthon átélni, amikor idehozza és lejátssza a zenéteket, ezt háromszor is átéltük. De hogy ne csak őt említsem: Mariano Mellino, Graziano Raffa, Marsh, Joris Voorn, Shane 54 illetve sokan mások játszottak már tőlünk egy-egy zenét. Kiemelkedő sikernek tartom még, hogy hazai FM rádióba is sikerült eljuttatni egy zenénket, mégpedig Anymood ’In Your Eyes’-zát. Büszkén mondhatom, hogy a progressive house szcéna legjobbjaival sikerült együtt dolgozunk, olyanokkal mint: Alex O’Rion, Dimuth K, Andrea Cassino, Dowden, Imran Khan, Weird Sounding Dude, Hobin Rude, Sebastian Sellares, Mir Omar és sokan mások! Hazai vonalról is szinte dolgoztunk már mindenkivel: East Cafe, Erich von Kollar, Robert R. Hardy, Jose Tabarez, DJ Bird, Papai Acci Attila, Ricardo Piedra, Anymood, Thomas Compana stb.

Udvardy György: Nem az eredmények vagy a számok voltak a legérdekesebbek, hanem hogy sok nagy előadó működött közre a kiadványainkon, olyan legendák, mint Oliver Lieb vagy Van Bellen, a 2000-es évekből ismert nevek, mint Forerunners vagy Chris Domingo. Rengeteg olyan név is megfordult, akiből aztán a 2010-es években vált húzónév: Dmitry Molosh, Shai T, Kamilo Sanclemente például. Illetve az is siker, hogyha valakiből többet hozunk ki a kiadványunkkal, mint az addigi legjobb eredménye.

Juhancsik István: Mindenkinél más a siker. Az előadóink bíznak bennünk, a dj-k és a közönség szeretik a megjelenéseinket. Megtisztelő, hogy évente több producer, például szilardK, Riel Jud, Cosmic Vision szerzői albumát is mi gondozhatjuk. East Cafe is minket választott az augusztusban megjelenő ’Saudade Days’ albumához, holott nagy kiadók kopogtattak be érte. Több kiadóval, például Dynamica, Itom Records, Stellar Fountain, Ready Mix Records, jó a kapcsolatunk és együtt tudunk működni. Siker az is, hogy producereink a jövőben többször lesznek TV-ben, rádióban, erősebb lesz az média jelenlét, ami azért a kiadón felül a saját brandjüket is erősíti. A HAIL-el (Hungarian Association of Independent Labels), azaz a Magyar Független Lemezkiadók Egyesületével is együtt tudunk dolgozni, ezáltal teljesen más közönség felé is be tudunk mutatkozni.

Milyen nehézségeket kellett leküzdenetek, ami igazán feladta nektek a leckét?

Szabó Tamás: Kezdeti nehézségek voltak. Az elején leginkább, amikor még nem tudták kik vagyunk. Sok kiadó ebbe bukik bele, hogy feladja ezen a ponton, mert egyből híres akar lenni és nincs stratégiája, hogy hogyan kell ezt csinálni. Nem elég kiadni a zenét és feltenni a Facebook-ra, hogy megjelent! Nekünk jó volt, mert éreztem, hogy nem vagyunk messze az aktuális trendektől és ez a harmadik kislemeznél be is bizonyosodott.

Huszár Ádám: Különösebb nehézségek nem voltak szerencsére és más külföldi kiadóktól is sokat tanultam. Kezdetben minden egyes boltot nekem kellett megkeresnem e-mailben, ahol szerettem volna, hogy kaphatóak legyenek a kiadványaink és utána elbírálták, hogy bevesznek-e a buliba vagy sem. Ma már ez elképzelhetetlen lenne egy disztribútor nélkül.

Retroid

Udvardy György: Végtelen számút. Például, hogyan számoljuk ki azt a pénzmennyiséget amit bele kell forgatni úgy, hogy valami vissza is jön és nem is megyünk tönkre. Vagy, hogyha valami nem megy, akkor azt baromira nem kell erőltetni, legyen szó akár előadókról is.

Juhancsik István: Kezdetben probléma volt, hogy a producerek nem voltak tisztában a zenei jogokkal, nem tudták, hogy például az eladáson felül, más forrásból is kaphatnak pénzt a zenéik után. Éppen ezért, aki az Embliss Records-hoz jön, tartunk egy „gyorstalpalót” a témában. Segítünk egy picit eligazodni a zeneipar útvesztőjében, ha úgy tetszik. Szerencsére ez mára már olajozottan zajlik.

Mi volt a legnagyobb tapasztalat, amit jó lett volna az induláskor már tudni?

Huszár Ádám: Nem is feltétlen a tapasztalat hiánya volt a gond, hanem inkább az eszközöké. A kiadó induláskor (2007) még csak kezdetleges social valamint networking lehetőségek voltak, ami ma már mindennek az alapja. Én úgy vettem észre, hogy a legfontosabb dolog a közösség építése. Minél több lelkes rajongót és DJ-t érdemes bevonni, mert ők lesznek azok, akik pusholják a kiadványokat.

Szabó Tamás: Talán a megfelelő design. Nem gondoltam volna, hogy a kezdetektől fogva ilyen fontos az is, hogy hogyan néz ki a borító. Mi az elején nem koncentráltunk erre, úgy voltam vele, hogy „először költözzünk be”, induljon be minden, aztán majd „felújítjuk a tetőt”, de ennek fontosságára Jose Tabarez kolléga világított rá és teljesen igaza volt. Szerettünk volna mindig jól kinézni, ez is sokat változott az évek alatt. 

Udvardy György: Talán az, hogyha elektronikus zenét adsz ki, akkor vagy táncolni akarnak rá, vagy hallgatni. Táncolós műfajban a Beatport a megoldás, hallgatósban a Bandcamp vagy a Spotify és ez a két dolog a legritkább esetben keresztezi egymás útját, tehát el kell döntened, hogy mi legyen a fókusz.

Juhancsik István: Ha profi módon akarsz kiadót üzemeltetni, akkor minden idődet rá kell áldozni, és még egy picit annál is többet.

Mi lehet az az ideális intervallum, amit meg kell hagyni két kiadvány között? 

Udvardy György: Legalább két hét, de sokszor arra gondolok, hogy négy hét lenne az ideális, és esetleg több kiadót vinni egyszerre. A heti megjelenésű kiadók szerintem nem mutatnak kellő tiszteletet az artisztok iránt. Vagy ennél sűrűbbről ne is beszéljünk, az Anjunabeats-en is napi szintű megjelenések vannak, nekik elég, ha minden 5-6-7.-ik kiadvány talál be.

Juhancsik István: A kiadó 3-12 hónapos időintervallumban gondolkodik, így is vannak időzítve a megjelenések. Például egy ismertebb producer után inkább egy feltörekvőt teszünk be. Így megvan az egészséges egyensúly. Megjelenésekre pedig a három hetenkénti release day nálunk a működő mechanizmus. Egy hét pre-order, egy hét exclusive, majd a full megjelenés. Természetesen ezeket megelőzi az elő promóció, ami sokat segíthet az eladásokban.

Huszár Ádám: Szerintem havonta egy megjelenés a minimum, ha egy aktív, köztudatban lévő kiadót szeretnénk menedzselni, de két-három hetente az igazán ideális.

Szabó Tamás: Általában minimum egy hét, de mi két megjelenéssel megyünk egy szokványos hónapban, szóval mi kéthetes intervallummal dolgozunk. Ennél sűrűbben felesleges kiadni zenéket, mert úgy is a tömeg nagy része a legújabbat hallgatja.

Az elsődleges promó platformok hogyan néznek ki napjainkban? Működik-e még a direkt promók küldése DJ-k részére?

Udvardy György: A promó egyre inkább kérdőjeles dolog, kiadói részről egyre kevesebb értelmét látom. Az előadók viszont elvárják hogy sok feedback-et kapjanak, ha már a kiadvány esetleg semmilyen sikert nem is fog elérni. A promóval a vásárlói réteg egy részét például ingyen kiszolgáljuk, ami így nem jelenik meg később a bevételi oldalon. Az Inflyte drága, de egy elit klub, onnan a nagy nevek is szívesebben válogatnak, kisebb szétszórt platformokon nem nagyon lehet hozzájuk eljutni. Viszont, ha bekerülsz egy elit dj szettjébe az még ha eladásban nem is, de stream-ben vagy megtekintésben elég nagy számokat tud jelenteni, és ezáltal mégis lehetséges pénzt generálni vele. Illetve ha egy elit dj támogat, onnantól biztos lehetsz benne, hogy a kiadott zenéd is elit, még ha addig nem is voltál benne biztos. De figyelem, a támogatás nem a thanks, vagy downloaded odaböffentése hanem valódi playlist-es szereplés! Érdemes megfontolni olyan platformok használatát is mint a Submithub vagy például erről a listáról szemezgetni ITT.

Juhancsik István: Ma már mindent lehet promó platformnak tekinteni, akár egy szívó szálat is. A kiadó jelenleg 20-22 online platformon van jelen, de ha igazán akarod futtatni a kiadót és a művészeket, akkor folyamatosan kell fejlődni, újabb és újabb területeken jelen lenni. Májusban indult el az Embliss Records Podcast, melyet a Youtube-on kívül még 4-5 platformra teszünk ki. Itt inkább a producerek vannak az előtérben, de volt már rá példa, hogy a Stellar Fountain kiadótól hívtuk meg Erich Von Kollar-t. Az a műsor ékes példája volt annak, hogyha a magyar kiadók jó kapcsolatot ápolnak egymással, akkor közös erővel meg tudjuk mutatni a világnak, mennyire jók a magyar zeneszerzők és egy egészséges „rivalizálás” milyen sokat tud dobni egy kiadó működésén.

Huszár Ádám: Rengeteg promóciós platform van manapság, ahol többnyire minden nagyobb dj és előadó megtalálható. Van, ahol be lehet állítani milyen stílusú zenéket szeretnénk kapni, de ezt nem mindig sikerül eltalálniuk. Én továbbra is a saját promó listámban bízom, szeretem személyesen megkeresni azokat akiknek elküldöm a kiadványainkat.

Szabó Tamás: Mi elsősorban a Proton Soundsystem-en keresztül promózzuk a zenéket, de szelektáljuk a dj-ket is, hogy kik kapják meg. E-mailen is kiküldjük a promókat, ez az első, s mire a Proton-os promo kimegy a nagy nevek már hallották vagy hallhatják általában. Mindig is hittünk abban, hogy nem a forma a lényeg, ahogy küldünk valamit, hanem, hogy a zene jó legyen!

Melyek az ideális csatornák a további promócióra? Az Instagram, a Tik-Tok, a Youtube, esetleg a Soundcloud? 

Udvardy György: Szerintem egyik se ideális, de kötelező mindet használni egyszerre. Talán a Tik-Tok-ban nincs annyi fantázia, mint amekkora látszik, de az Instagram például elég ütős a jó cover-zene kombóval vagy rövid élő eseményes klipekkel. A Facebook már hasznavehetetlen szinte a natív hozzáférések irgalmatlan korlátozásai miatt. Ott ma már nagyjából csak az események szervezése az, aminek van valódi haszna. Soundcloud pedig egy kiadó számára abszolút alap.

Juhancsik István: Nincs biztos recept. Nincs olyan, hogy ha ezeket és ezeket a lépéseket betartod és ezeken meg ezeken a csatornákon reklámozol, akkor sikeres kiadód lesz. Figyelni kell a közönséget, dj-ket, más kiadók működését, rengeteget tanulni a promócióról és a platformokról, amik szinte óráról-órára változnak, és természetesen jelen lenni mindenhol.

Huszár Ádám: A Tik-Tok-ról nem tudok nyilatkozni, de mindenki maga dönti el melyik oldal számára a legszimpatikusabb. Érdemes kipróbálni az összes platformot és utána azokra fókuszálni, ahol a legaktívabb a közösség. Szerintem a Soundcloud továbbra is az egyik legjobb ilyen szempontból, de az Instagram, Youtube és a Facebook (főleg a csoportok) is hasznosak.

Szabó Tamás: A zenékből rövid részleteket vágunk a Soundcloud-ra, Instagram-ra és a Facebook-ra. Minél több helyen csinálod, annál több lehet az elérés és több az eladás.

Mennyi idő például kigazdálkodni egy fizetős remixert? 

Udvardy György: Ég és föld lehet a különbség. Mennyibe került? Mennyire volt épp sikeres az elmúlt egy évben? Az év melyik időszakában jön ki a kiadvány? Lehetetlen megmondani. Nyers összegben a legtöbb fizetős remixer soha vagy csak évek múlva fogja visszatermelni a költséget, de nem is ezért fizetsz értük, hanem hogy emeld a kiadó presztízsét, figyelmet vásárolj és rávedd a többi producert is hogy veled akarjon dolgozni.

Juhancsik István: Remixer és remixer között is van különbség. A covid óta ma már minden külföldi noname figura is elkér 50-150 eurót egy ilyen munkáért. Persze, ha azt látja, hogy jó a kiadó, akkor mehet az alkudozás és a végén kiegyezünk az eladások utáni összegben. Ott vannak az A kategóriás nevek, ahol több ezer euróról beszélünk. Ezeknek a remixeknek viszont óriási presztízs értéke van, ami, ha nem is hozza vissza az árát, azért mindenképp megtisztelő és emeli a kiadó renoméját.

Huszár Ádám: Nyilván ez attól is függ mennyit kér az illető, de általában évek, ha egyáltalán megtérül. Ez inkább presztízs kérdés a kiadóknál és én például beszámítom promóciós költségnek, hiszen az az egyik legorganikusabb promó, ha már egy nagyobb követő táborral rendelkező előadót kérünk fel remixre. 

Szabó Tamás: Az eladásoktól is függ, hogy éppen előtte mennyi jó zenét adtál ki és mennyit vettek belőle. Ez pontosan nem kiszámítható és rejt rizikót bőven. 

Mennyire etikus a költségek egy részének rátolása az előadókra? 

Udvardy György: Ez egy fogas kérdés, ezt igazából az előadónak kell eldöntenie, de nem is ez a baj, hanem hogy a kiadók, különösen minél nagyobbak, egyáltalán nem foglalkoznak a tiszta kommunikációval ilyen téren, nem átlátható hogy terveznek-e ilyet. Szerintem valamilyen szintű költség ráterhelés indokolt lehet, de ezzel együtt nem ártana némi garanciát is nyújtania a kiadónak az eredményekkel kapcsolatban. Ez egy nagyon ingoványos talaj, érdemes lenne hosszabban átgondolni.

Juhancsik István: Egy label üzemeltetése üzleti vállalkozás, melynek a producer szellemi termékéből is származik bevétele. Viszont, azzal jó tisztában lenni, hogy az elmúlt években lényegesen megcsappant a zene vásárlás és inkább a streaming felé húzott el a zeneipar, ami lényegesen kevesebb bevétellel jár. A költségek pedig nem csökkentek, sőt! Tehát ha nem vagy grafikus, marketinges, hangmérnök és még ki tudja mennyi szakmát ölel fel egy kiadó működése, akkor már az első kiadványnál érhetnek meglepetések. Ez nem etikusság kérdése, sokkal inkább realitás. Mindamellett ezeket a költségeket az Embliss Records nem tolja rá az előadóra. Én azt javaslom, bárki, aki kap egy kiadótól szerződést, azt tüzetesen olvassa át!

Huszár Ádám: Jó kérdés, én nem igazán tapasztaltam ilyet. Maximum úgy tudnám ezt elképzelni, hogy kevesebb százalékot kap az adott előadó a royalty-ból, de nálam ez soha nem volt jellemző.

Szabó Tamás: Mi nem szoktuk áthárítani a költségeket senkire, de tudjuk, hogy más kiadók megteszik. Mivel mi nem érezzük etikusnak, ezért nem csináljuk!

Hogyan tudja monitorozni a kiadó, hogy megtalálta-e a közönségét, merre építheti tovább magát? 

Juhancsik István: Az Embliss Records 2023 augusztusában lesz hároméves, júliusban jön ki a 61. kiadvány. Egyfelől az eladásokból azért látszik, hogy jó irányba megy-e a kiadó, másfelől érdemes a statisztikákat időről időre megnézni. A Beatstats-on az elmúlt év adatai alapján jelenleg a hype progressive house kiadók között a 199. helyen állunk, ami egy pár éves kiadó esetében azért szép eredmény.

Udvardy György: Nagyon hasznosak az analizátorok (Viberate, Chartmetric például), de nagyon drágák, és alapszinten nem hoznak annyi hozzáadott infót, hogy érdemes legyen megfinanszírozni őket. Hétköznapi infószerzésre a Beatport-os infókhoz a Beatstats (bár release chart-okat nem kezel), egyéb történések monitorozásához a Songstats például egy opció (ez utóbbi szintén fizetős, de azért nem egy kifizethetetlen összeg). A közösségi visszajelzések is fontosak, egyenletesen kell nőni a követők számának az összes platformon.

Szabó Tamás: A számokból, hallgatottságból, illetve az eladásokból minden egyértelmű, ha dinamikusan növekszik minden vagy legalább tudjátok ugyanazokat a számokat hozni hallgatottságban és közel eladásban is, mint az előző megjelenésekkel, akkor jó úton vagytok!

Tommy Dee

Huszár Ádám: Általában elég részletes kimutatást küldenek a disztribútorok, ahol minden vásárlás és streaming adat megtalálható, illetve a Beatport chartokból is lehet következtetni, hogy egyes zenék hogyan fogynak. Persze az is sokat számít, hogy egy-egy zene hány mixben bukkan fel. 

Jótanácsok producereknek

A kiadói szempontok mellett legalább ugyanennyire fontos az előadók szemszöge. Az alábbiakban riportalanyainkkal közösen összeszedtünk néhány hasznos tanácsot a demóküldés és produceri renomé sikerességének javítására. Ha konklúziót kellene vonni a legfontosabb az állhatatosság, a jó önmenedzselés és józan gondolkodás! Három komponens, amivel nem árt ha fel vagyunk vértezve!

Demóküldésnél az alábbi eseteket próbáljuk elkerülni: 

– Stílusban totálisan más hangzású zenékkel bombázni az adott kiadót!
– A levélben kurtán-furcsán elküldeni a produkciót. Valahogy személyessé kell tenni az egészet!
– Egy levélben láthatóan több címzetthez kézbesíteni a demót!
– Nem szabad rövid idő alatt többször elküldeni ugyanazt a levelet, így sürgetve a válaszadást a label részéről.
– Elfelejteni megadni az elérhetőségünket, ahová a kiadó válaszát várjuk!
– Ne küldj teljes kiadványt remixekkel együtt egyeztetés nélkül, mert ezt sokszor a kiadó a saját privilégiumának tekinti!

Demóküldésnél az alábbiakra figyeljünk még:

– Igyekezzünk angolul kommunikálni, kivéve, ha tudunk a label üzemeltetőinek az anyanyelvén!
– Nyomozzuk le előzetesen, hogy az adott kiadó milyen csatornákat használ a demók begyűjtésére!
– A track-et célszerű Soundcloud-on privát fájlként küldeni, mert így letöltenie sem kell az azt meghallgatónak!
– Ha megosztó oldalakat használunk fájlküldésre a legjobb opció a Dropbox vagy a Wetransfer.
– A demó küldésekor, ha nagyobb profilú kiadót szemeltünk ki, célszerű egy időben max. egynek-kettőnek küldeni a munkánkat. Egy hetes várakozási időt követően, ha nem érkezik válasz nyugodtan küldhetjük másoknak is. Egyébként kezdetben érdemes kis kiadókkal próbálkozni és lépésenként építeni a zenei karriert, valamint folyamatosan fejlődni, tanulni és egyre jobb zenéket készíteni.
– Ha a projektet 44100 hz-re állítod és mínusz 6 db-vel, wav-ban küldöd el a munkád (16/24 bites formátum), akkor nem lősz mellé.

Plusz pontot érhet a megítélésünknél:

– Aki tudatosan, apránként rajongókra/követőkre tett szert, azaz van fizetőképes kereslet arra, amit csinál. Ez azért fontos, mert a kiadónak és az előadónak is egy a célja, hogy a zene minél több emberhez eljusson.
– A track teljes egészében hallható, nem csak 2 perces vágott verziót küldesz el.
– Veszteségmentes minőségben, elfogadható munkaközi maszterrel küldöd az anyagot.
– Az ID tagokat, műfajt illetve a szám címét, előadóját pontosan feltünteted.
– Aki időt, energiát fordít arra, hogy az általa képviselt stílus vezető kiadóit, aktuális trendjeit, valamint saját mérőszámait megismerje, fejlessze.
– Aki kompakt, de jól használható remix pakkot állít össze a kiadó felkérésére. Ez tartalmazhat 10-15 vágott wav sample-t (effekt, dallamrészek, szintik, baseline), illetve 2-3 midi fájlt a jellegzetesebb dallamelemekkel. Ne tegyük bele a teljes projekt automatizált sávjait a csomagba, mert mérete miatt a küldés is nehezebb lesz, illetve a rengeteg utómunka miatt a remixerek hamarabb mondanak nemet egy ilyen pakkra. Az originál produkció hangnemét és BPM számát is add meg, ezzel szintén nagyban segíted a leendő remixerek munkáját!

A korrekt elszámolás minden jó munkakapcsolat alapja

A label-ek általában a kiadási jogra (publishing rights) szerződnek az előadókkal, ami azt jelenti, hogy a szerződés időtartamára az adott kiadó az aláírtak szerint járhat el a zeneszám kiadásával, újrakiadásával kapcsolatban.

A szerzői jogot (copyright) kiadó nem vesz át, kivéve, ha a szerző lemond róla, például egyszeri pénzbeli megváltás útján. Ez bevett szokás bizonyos esetekben, főleg, ha az igazi szerző kiléte nem lesz/lehet publikus. Mindazonáltal a múltban párszor bebizonyosodott legendássá váló elektronikus zenei alkotásoknál, hogy sokan, akik megváltották ezt az opciót rosszabbul jártak, mint a havi, féléves vagy éves royalty elszámolásokkal.

Mennyit kap egy előadó a zenéjéért?

A labelek zöme 50-50%-ban osztozik a bevételeken (zene eladás és streaming) az előadóval, emellett vannak, akik 10%-ot felajánlanak az eredeti mű alkotóinak az elkészült remix változatokból befolyó összegből is.

A royalty elszámolások lehetnek negyedéves, féléves és éves időszakot felölelők. A disztribútorok egy bizonyos összeg alatt nem utalnak (nagyjából 100 USD tekinthető lélektani határnak), minden más esetben az összeg átvivődik a következő időszakra. Vannak, akik el tudnak térni ettől a mintától és számla ellenében banki átutalással ki tudják küldeni a royalty-t az azt igénylő producernek.

Bár előző mondatunkban felbukkant a számla szó, ez nem azt jelenti, hogy kiadó csak céges formában alakulhat meg, magánszemélyek is ugyanúgy alapíthatnak ilyet. Nekik célszerű regisztrálniuk egy Paypal fiókot, mivel ez a disztribútorok által leginkább preferált kifizetési mód.

Névjegyek

Huszár Ádám [Retroid]
Kiadók: Morphosis Records, Morphosis Limited
Alapítás éve: 2007
Preferált stílusok: Progressive House, Breaks
Label elérhetőségek: https://www.beatport.com/label/morphosis-records/5586, https://www.beatport.com/label/morphosis-limited/14051

Udvardy György [MiraculuM]
Kiadók: Stellar Fountain, Stellar Black, Stellar Limited
Alapítás éve: 2011
Preferált stílusok: Organic & Melodic House, Progressive House, Melodic Techno, Electronica
Label elérhetőségek: https://www.beatport.com/label/stellar-fountain/21984, https://www.beatport.com/label/stellar-black/30304, https://www.beatport.com/label/stellar-limited/91533

Juhancsik István [SIX (hu)]
Kiadó: Embliss Records
Alapítás éve: 2020
Preferált stílusok: Progressive House, Electronica, Downtempo, Breaks, Organic House, Melodic Techno
Label elérhetőségek: https://www.beatport.com/label/embliss-records/88919

Szabó Tamás [Tommy Dee]
Kiadó: Consapevole Records
Alapítás éve: 2016
Preferált stílusok: Progressive House, Deep House, Organic House, Melodic Techno, Progressive Breaks
Label elérhetőségek: https://www.beatport.com/label/consapevole-recordings/56377