A napi bontás nyilvánosságára hozatala után elég hamar egyértelművé vált a helyzet. Idén szombaton megyünk a Szigetre! Bár ha lehet, akkor a várható tumultus miatt inkább elkerülöm a hétvégi napot, de ha egyszer Jeff Mills jön, akkor hamar eldől a dilemma.

Szokásunkhoz híven (bár még így is később, mint terveztük), már kora délután kint voltunk a helyszínen. A beléptetés éppen ezért pillanatok alatt lezajlott, időnk pedig annyi volt még, mint a tenger! Program pedig van még rengeteg, a belépő egyre drágább (idén 42 ezer volt az utolsó körös napijegy), úgyhogy igyekeztünk minden egyes pillanatot kihasználni, és hasznosan tölteni!

Ebben óriási segítséget nyújt a Sziget programfüzete. Az egyes (zenei és nemzenei) helyszínekről pecséteket lehet gyűjteni, és ha összejön mind a 15, akkor ajándékot kapunk érte. Tök hasznos dolgokat, pl. kulacsot vagy egy pakk magyar kártyát. De a pecsételés fő célja inkább az, hogy ne baszd el az időd, hanem legyen egyfajta iránymutatás a programokat illetően. Pecsétet ugyanis nem adnak csak úgy ingyen, az XS Land-ben pl. három feladatot is teljesíteni kell. A fogyatékkal élők mindennapjait bemutató helyszínen idén kipróbáltuk a kerekesszékes vívást és végigmentünk egy kerekesszékes akadálypályán, valamint az autizmusról töltöttünk ki tesztet.

A civil sátrak egyikében egy másik tesztet is kitölthettünk, zászlófelismerésben és vaktérképek kitöltésében verhetetlen vagyok, úgyhogy a hibátlanul teljesített feladatért egy újabb kulacs volt a jutalom. Ez pedig kifejezetten praktikus a nyári hőségben. Az első órákban ugyanis eszembe nem jutott, hogy alkoholt igyak, sokkal jobban lekötöttek a színházi- és cirkuszi előadások, a kézműves foglalkozások, vagy éppen a sportolási lehetőségek. Könyvet is fóliáztunk. Iszonyat fel tudnak tölteni ezek az órák, sokat segít önmagunk és a világ megismerésében. Hogy jobb emberként távozzunk, mint ahogyan érkeztünk. Simán élvezni tudnám akár egy hétig is a Szigetet, ha csak nemzenei programokon vennénk részt.

Este 8 magasságában sikerült összegyűjteni az összes pecsétet, beszereztük az első italokat, kezdődhet a buli! Azért délután már sikerült belecsöppenni egy k-pop buliba és folk zenét is hallgattunk a Global Village-en. Szokták mondani, hogy Ozorán Astrix idejére kell időzíteni a  zuhanyzást. Szigeten David Guetta idejére kell időzíteni bármit is! Pillanatok alatt megkaptuk a kajánkat, és mire megettük teljesen kiürült körülöttünk a kajaudvar. És a wc-k is töküresek voltak. Mindenhol. A nagyszínpadon ugyanis már a több alkalommal is a világ legjobb, akarom mondani legnépszerűbb dj-jének választott lemezlovas zenélt.

Ha pedig már itt voltunk, szerettem volna meghallgatni. Hogy miért a legnépszerűbb, ahhoz nem fért kétség. Rengetegen voltak. Köztük elsőre fura szerzetek is. Amikor egyszercsak megjelent mellettünk egy otfős család, akkor először fogtam a fejemet, hogy hova kerültünk. Előbb tudtam volna elképzelni őket a Mónika showban. Aztán amikor láttam, hogy milyen nagy beleéléssel táncoltak és szórakoznak, akkor eléggé elszégyelltem magam. Mégis ki vagyok én, hogy második felett ítélkezzek? Perpillanat sokkal jobban érzik magukat, mint én. Szóval Guetta egymás után pakolta a régi és új slágereket, én pedig egyre jobban felvettem a buli ritmusát. Lejátszotta a Creeds – Push up-ot is. Szerintem ezek után már felesleges ecsetelni, hogy miért red flag nálam ez a „technohimnusz”.

David Guetta-t nem sikerült végighallgatni, ugyanis szerettük volna Marco Bailey játékát is elcsípni a Colosseumban. Mondjuk sikerült valamit benézni, és még bőven Hot X zenélt, ha minden igaz helyet cserélt a belgával. Így viszont mindenkire jutott idő, Hadone-ra viszont csak néhány perc, ugyanis fél 1-kor kezdett Moderat a FreeDome-ban (korábbi nevén A38 sátor). Szombat éjfélkor a fesztivál déli területéről átjutni az északiba, pedig igazi kihívást okozott.

Viszont idén legalább már nem fuldokoltunk a portól, a szervezőknek tényleg sikerült ebben az évben elhárítani a problémát. Ahogyan a toi toi wc-ktől is elköszöntünk (vagyis csak majdnem, de erről még később lesz szó), már csak angol wc-k vannak a Szigeten. Óriásit nőtt a színvonal az évek alatt, pár hete néztem egy videót valamikor 2010 környékén a Szigetről, ma már nagyon lepattantnak tűnik, ami akkoriban jellemezte a fesztivált. Persze anno cseppet sem zavart, csak mai szemmel nézve iszonyat nagy már a kontraszt.

Moderat full tömegnyomor, a többiek nem is jöttek velem a darálóba, jó látni, hogy ekkora nagy érdeklődés van az igényes elektronikus zenére. Modeselektor és Apparat zenekarát legalább 10 ezren hallgattuk egyszerre. Legnagyobbat a „Bad kingdom” szólt. A koncert után siettünk vissza a Colosseumba, az SHDW & Obscure Shape által képviselt groovy / tribal vonalat nagyon éltem ezen a nyáron. A dj szettjük ezúttal nem okozott számomra akkora katarzist, mint legutóbb a B My Lake-ne. Pedig ha tudtam volna, hogy most halljuk őket ebben a formában utoljára (azóta ugyanis különváltak az útjaik), akkor lehet jobban odafigyelek rájuk.

3 órakor pedig már Jeff Mills állt a színpadon. A detroiti legenda számomra az első számú dj a világon. Technikai tudása egyedülálló, a stílus egyik igazi innovátora, akinek minden szavára érdemes odafigyelni. Szerintem nem is ezen a bolygón született. A tavalyi rossz emlékeket (Ben Klock alatt nem volt jó a hang ott, ahol álltunk, közelebb menni a színpadhoz pedig lehetetlen vállalkozásnak tűnt a tömegnyomor miatt) felidézve kiadtuk a jelszót: menjünk előre!

Ami ezután következett, ahhoz képest Moderat alatt szinte csernobili nyugalomban érezhettem magam. Ez nem tömegnyomor volt, hanem húsdaráló! Az életünkért és a becsületünkért küzdöttünk. Farkastörvények uralkodtak. Szúrós tekintetek, tapintatlan beszólások, verbális agresszió és lökdösődések egész sora jellemezte ezt az időszakot. Mintha csak a Mori2-ben lettünk volna. És a leggázabb arcok kivétel nélkül magyarok voltak. Rengeteg volt a magyar idén is, szombaton egész biztosan többen voltunk, mint a külföldiek. Visszafoglaltuk a Szigetet, de ilyen áron inkább nem kellett volna. Aki magányos harcosként próbált előrejutni, az előbb-utóbb elvérzett. Igazából nekem jó lett volna hátrébb is, de nem volt visszaút. A tömeg mindenkit kilökött magából, csak azt tűrték meg, akiknek már összejött valaki, mert itt bizony mindenki mindenkinek a farkasa volt. Közben lement a „Bells” is, a várt katarzis elmaradt. Reggel 4 magasságára másodmagammal eljutni a kordonokhoz az első sorban igazán katartikus élmény volt. Itt már sokkal normálisabb volt mindenki, sőt sokkal több volt a hely, mint bárhol máshol. Miután pedig volt nálunk víz. rágó és dohány is, egészen elképesztő fogadtatásban és szeretetben részesültünk. Mintha egy teljesen más buliba cseppentünk volna.

Jeff Mills szettje után Paula Temple következett. Teljesen nem odavaló agyatlan kalapálásba kezdett, úgyhogy nem esett nehezünkre elhagyni a tánctér területét levegő után kapkodva. Sikerült megtalálni a titkos party helyszínt is, amit egy toi toi-on keresztül lehet megközelíteni. Amúgy tök egyszerű megtalálni, ugyanis máshol már nincsenek toi toi-ok a Szigeten. Pechünkre azonban már zárva volt ez a helyszín. Paula Temple még az „Eins, zwei polizei”-t is képes volt lejátszani Jeff Mills után, bár a közönséget ez szemmel láthatólag nem igen zavarta.

Azért is érdemes a szombati napot választani, mert olyankor reggel 6-ig szól a zene, nem pedig 5-ig, mint a többi napon. Hazamenni persze még eszünk ágában sem volt, ha már itt vagyunk. maxoljuk ki a bulit. A Sziget Beach sajnos a Duna magas vízállása miatt le volt zárva. Így aztán nem is reménykedtünk abban, hogy elcsípünk valami aftert, mint tavaly. Aztán mégiscsak sikerült belecseppenni, teljesen véleltenül. Éppen egy wc-t kerestem, mikor kiderült, hogy a Sziget Beach környéke amúgy tele van, csak nem szól a zene. Úgyhogy még órákig elvibeolgattunk random arcokkal. Az egyik kedves pár Angliából érkezett, és amikor megkérdeztem tőlük, hogy mi a véleményük az itteni árakról, akkor azt mondták, hogy teljesen ledöbbentek rajta. Sokkal olcsóbbra számítottak, ez szerintük nagyjából a holland fesztiválárakkal van egy szinten. Summa summárum: rámegy a gatyád is, de az élmény megfizethetetlen!

Képek: https://www.facebook.com/SzigetFestival