20 éves a Truesounds Music – ebből az alkalomból beszélgettünk a srácokkal egy kicsit ünnepi hangulatban, leginkább a sok változáson átment elektronikus zenei élet aktuális kérdéseiről. A srácok kimondottan nem kedvelik azokat a beszélgetéseket, melyekben a múltban megtörtént dolgokat ismétlik és mivel jobbára mind a négyen azt vallják, hogy a jelenben kell jól létezni, a legendás Truesounds Music fegyvertényeket most kihagyjuk. Inkább egy érdekes riport lesz ez a TSM jelenéről. Mielőtt azonban a kérdések felé mennénk, tisztelegve a fiúk munkássága előtt, jöjjön egy rövid összefoglaló és néhány információ a sikereik titkairól – az új generáció akár tanulhat is belőle! 

A 2004-ben Peter Makto (akkoriban Dandy) által alapított Truesounds Music formáció egy pillanat alatt írta be magát a hazai elektronikus zenei élet történelemkönyvébe. Olyan közösséget és közönséget sikerült építeniük, ami a mai napig egyedülálló kishazánkban! A Truesounds Music közönség más – ezt nem az előadók állítják, hanem mindenki, aki valaha részt vett vagy éppen manapság részt vesz ebben az utazásban! – A TS buli nem definiálható, meg kell élni!

Eltelt 20 év! Peter Makto, Gregory S, Davko és Justrice (mai végleges felállás) rengeteg kiváló pillanattal, remek bulikkal, különleges élményekkel tették gazdagabbá az életünket és ez a lendület nem tört meg. Ugyanaz a minőség, ugyanaz a pontos szelekció és ugyanaz a boldogság járja át a Truesounds Music bulikat! A négy srác mindegyike nagyon különböző zenét tol a dallamos klubzenék világában, de mégis remekül egészítik ki egymást. Ez a színesség adja azt a hatást, hogy bármikor beléptek egy TSM buliba mindig izgalmas zenét hallotok!

A Truesounds Music mint zenei kiadó is működik, ebben is piacvezetők itthon a műfajukon belül, közel 100 megjelenéssel a hátuk mögött. Idén 10 éves a kiadó, amit egy 10 zenét tartalmazó erős VA megjelenéssel ünnepelnek áprilisban. 

A 2004 – 2024 között elért sikereket pedig felesleges is lenne elkezdeni hosszasan sorolni. Az 5 kontinens mindegyikén szólnak a TSM zenék, 4 kontinensen zenéltek már a srácok. A Truesounds Music nevet ismeri többek között Solomun, Tale Of Us, Hernan Cattaneo, Mind Against, ARTBAT, John Digweed, Sasha, Fideles, Colyn, Joris Voorn, Nick Warren, Carl Cox, Danny Tenaglia, Yotto, Bedouin és a srácok egyéni megjelenéseit is rendszeresen pörgeti a világ DJ elitje. Nincs olyan hazai klub, esemény, fesztivál, amin ne lettek volna jelen a srácok. Ha te vagy az az ember, kedves olvasó, aki még nem találkozott velük, akkor itt az ideje elindulnod ezen az úton! Nem fogod megbánni!

Peter Makto (alapító) élenjáró a hazai tehetségek támogatásában. Közel 10 DJ-t segített fel a világ zenei térképére és a legtöbb hazai producer képviseletét látja el kiadóin. Idén 46 éves, 31 éve nyomja az éjszakát – más egy ilyen hosszú munkaviszony után már a közelgő nyugdíjon agyal, viszont nála ez éppen fordítva van. A zeneipar több területén tevékenykedik, emellett az apai életben is maximálisan helytáll! Hozzá szól az első kérdés, ami egy a közelmúltban bejelentett Facebook poszthoz kapcsolódik. 

Általában amikor egy ilyen lendülettel bíró fellépő, mint te arra utal, hogy lassításokat eszközöl a jövőjében, mindig van valami olyan is a háttérben, ami nem publikus. Tőled arra számítanánk, hogy az egyet hátra után kettővel mész majd előre. Most is van ilyen meglepetés?

Sejtettem, hogy ezt nem úszom meg. Sokan félre is értették és azt hitték, hogy lehúzom a rolót azonnal. Nyilván vannak olyan dolgok a háttérben, melyekről egyelőre bővebben nem szeretnék nyilvánosan beszélni, mivel ezek még csak szárnypróbálgatások, de semmi titkos. Időt szeretnék szánni más elfoglaltságokra is, melyekre eddig nem jutott, viszont érdekeltek. Egyik ilyen, hogy elkezdtem tanulni egy technikát, mellyel prevenció jelleggel tudom támogatni a gyerekek egészségügyi állapotát. Ha több időm van, amit a lassítással nyerek, akkor tökéletesebbre lehet fejleszteni a saját hangzásomat is. A bejelentés előtti időszakban már lekötött eseményeket lehozom, de már így is szűkítettem a listán. Teljesen jól elvoltam márciusban csak 3 fellépéssel, de februárban is és a következő hónapokban is sokkal kevesebbet lépek fel, mint a korábbi években. Nincs tudatos terv arra, hogy ebből kettőt fogok előre haladni. Ha körülnézel manapság minden irányban változások vannak. Én felültem erre a vonatra és nem tudom, hogy hova visz, de hiszek benne és megint van egy life journey-m, amiben az utazás lényegesebb, mint a cél. 

Utaltál több helyen is arra, hogy nincs víziód a Truesounds Music és az Ikrek események folytatását illetően. Pontosabban úgy kommunikáltál, hogy ezeken mindenképp gyűljön össze a TSalád, mert nem látod a jövőt. Ezzel mit akartál üzenni a követőiteknek?

Többrétű ez a kérdés is. Korábban, sőt szinte mindig azon voltam megfeszülve, hogy mi legyen a következő lépés és nagyon sok alkalommal nem tudtam jól megélni a pillanatokat. Fejben mindig a következő eseményen dolgoztam vagy további hosszú távú tervek kattogtak bennem. Néha még a szettek alatt is ment bennem a matek a következő lépést illetően. Most semmi ilyesmi nincs bennem. Már csak azért sem, mert olyan iramban és olyan szinteken változik a szcénánk, hogy néha már én sem tudom követni. Ez az egyik ok, amiért így nyilatkoztam erről, de ez sem stratégia, így érzem és általában ezt az utat követem. Agyalós vagyok, de merek az érzéseim után menni. Továbbá ebben a 20 évben az éjszakai élettől és a szcénától mindent megkapott a csapat és én is. Még olyanokat is, amikről álmodni sem mertünk. Rengeteg csodát éltünk át együtt, viszont az egyén szabadságát tisztelni kell és felnőtt lett mindenki a csapatban. Sajátos utakat járunk, változik a világ, mindenki elsőként egyén szinten reagál ezekre a változásokra. Jelen helyzetekben mindenkinek egyénileg kell a TSapatban eldöntenie, hogy mennyire éli meg a DJ / előadói életét. Ez egy másik fontos pillére ennek a kommunikációnak. A harmadik pedig az életünkben és piacunkon kialakult helyzet. Erősen érzékelhető az egzisztenciális részeken a változás, ami a bulikat illeti. Továbbá jelenleg a csarnok bulik kora van világszerte. Valami nagyon komoly erő eszi meg a klubok világát. Így az a piac, amiben mi jók vagyunk és amit szeretünk, szűkül. A giga eventek meg növekednek, ez kihatással van egy ilyen pici ország elektronikus zenei életére. De más országokban is érzékelhető ez a hatás. Teljesen felesleges lenne előre hajtani izomból a bandát egy olyan időszakban, amikor okosabb dolog picit visszahúzódni és figyelni, hogy ebben hol is van a szerepünk. Benne van, hogy valami egészen új irányba megyünk mindannyian. De ahogy korábban is mondtam, ezzel sem foglalkozom. A 20. szülinapi bulira fókuszálunk mind a négyen és ez izgalmas időszak. 

Nem tudom megállni, hogy ne nézzek vissza, mert ez a 20 év nem akármilyen. Ez egy lineárisan emelkedő képet mutató út volt mindig is. Sosem voltak mélypontok. Többször volt olyan időszak is, amikor az ország megosztott volt bizonyos szervezők által, de a Truesounds Music mindegyik oldalon fellépett. 2015-2019 között az egymással úgymond szemben álló felek fesztiváljain is ott voltatok. Vagy egységesen vagy osztott felállással. Ez nagyon komoly diplomáciai érzékre utal. Míg mások marakodtak, ti a pultban álltatok. Mi ennek a titka? Vezetői szemmel te ezt hogy láttad?

Az én esetemben ez szerintem inkább személyiségi kérdés, mint vezetői. A korlátokat és a kereteket nem tudom elviselni. Több olyan “gazdám” volt a DJ karrierem első szakaszában, ahol próbálták megmondani, hogy mit tegyek és mit ne – ezeket rosszul éltem meg. Rendszeresen kimásztam ezekből a szituációkból. Szörnyülködve néztem végig megannyi kollégám civódásait a hatalmi pozícióban lévő emberekkel. Karriereket láttam tönkremenni a viaskodások miatt. Ebből nem kértem sosem és inkább azon dolgoztam, hogy ha bárki felkér fellépni engem vagy a csapatot, a megrendelő mindig olyan munkát kapjon, amire nem lehetett panasz. De nem csak a megrendelők oldaláról, hanem a közönség oldaláról sem. Gyerekkori rögződés: “…dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes…” – minden füzetünk elejére kötelezően be kellett írnunk anno. És volt értelme. Minden komolyabb parázs helyzetből kimaradtam és olyan munkát végeztünk el, ami miatt újra és újra felkértek minket. De ez a mai napig így van. Persze nálam is több irányból jöttek és jönnek a mai napig nyomások. Vannak íróasztalok, ahol még mindig olyan döntések születnek, hogy a bosszú vagy a negatív energia az üzemanyag. Ezekből próbálok most is kimaradni, csak arra fókuszálok amit a zene tud erősíteni. Ez pedig az előadói énem és a zeneszeretők találkozása a mixekben és a trackekben. Ha a meló profi, akkor a többi egyéb kritika nem lényeges. Azokból a helyzetekből is kimaradtam, hogy úgy szerezzek fellépési lehetőséget, amiben nincs jelen a szakmai értékünk, csak például egy érdek kapcsolódás mozgatja azt és akkor helyzetbe kerülök. Több olyan projekt van a zeneiparban (itthon is látható erre példa), amikor valakik évekig komoly helyzetekben, emberek előtt dolgoznak és mégsem sikerül nekik egy, a ZENE miatt kötődő közönséget kialakítani. Ezek az együttműködések előbb elfogynak, mint egy valós közönség támogató ereje. Ma sem történik semmi másként, mint mindig. Csináljuk a dolgunkat a pult mögött, ami kizárólag a szórakozni vágyók minőségi kiszolgálásáról szól a sajátos zenei világunkon belül. A Truesounds Music érdekes helyzetben van és volt itthon mindig is. Vannak akik szeretik, s vannak akik nem – ez az élet rendje. Viszont a logónk minőségjelzővé avanzsált az évek során. Ez lehet talán a megoldása annak, hogy ennyire sikeres ez a 20 év. Boldogan néztem ezt végig vezetői oldalról. Akadt pár igazi örömtől hatalmas mosoly a fejemen, amikor egymás után beszéltem a “fejesekkel” és végül mindenkivel megállapodtam, mert megértették, hogy nem vagyok hajlandó beszállni az ő marakodásukba. Ebből a szempontból még az is jobb, ha kisebb bulikon, de szabadon zenél az ember. Szakmailag szomorúnak, erkölcsileg sekélyesnek tartom, hogy előadói utak csorbulhatnak ki bizonyos emberek hatalmi harcai mentén. Még mindig azt a műsort toljuk, ahol “ember embernek farkasa”, amit mindig valami hülye üzleti indokkal magyaráznak az okosok. Komoly brandeket, erősebb hazai produkciókat kellene kinevelni és akkor nem függne az ország ennyire a külföldi előadóktól – de ez egy álom, miközben belelóg sok magyar DJ ujja a bilibe. Fentről fenyegetik azokat a kisebb szereplőket, akikre még éppen tudnak hatást gyakorolni. A saját tapasztalatom inkább már komikus. Én is belekerültem abba a kosárba, hogy a munkásságom nem számít, a PR értékem nem számít, a közönségvonzata a nevemnek nem számít, a márka után eladott jegyek nem számítanak ilyenkor a bizniszben, csak a harc. De az előadók köpönyegforgató viselkedése is vicces. Igazából ennek a jelenségnek a mozgatórugói azok a közreműködők, akiket félelemben lehet tartani és akik nem képesek önállóan megtalálni azon utakat, melyen tökre jól lehet haladni. Szűklátókörű még mindig a népünk, félelemmel programozva! A fellépés és a nyomulás érdekében elég sokan tolják azt, hogy az adott pillanatban épp ott van a nyelv hegye, amiről korábban átok, szitok, kígyó és béka hangzott el pl. arra a szervezőre, akivel éppen most dolgozik. Én sosem mentem túl közel senkihez, a bratyizás és helyezkedés helyett a kiadók, a zenék az egyéb kreatív munkákkal foglalkoztam mindig is. Mindig is mondták, hogy ehhez az iparhoz komolyabb gyomor kell, mint egy boncmesternek – igazuk lett! 

Dicsőségfal? Mire vagy a legbüszkébb így 20 év True életmód után ahol mindig jó volt a Sounds? 

Jó dolog a leltározás és a visszatekintéssel zajló pillanatok mindig érzelmesek és erős energiákat mozgatnak meg bennem. Néha könnyes az ember szeme, néha csendben mosolygás van csak. Ha akarnék sem tudnék kiemelni konkrét dolgokat, cselekedeteket, amit együtt, egyénileg ért el a csapat vagy én. Mindig az adott helyzetnek megfelelő döntéseket hoztuk meg és hát eleve egy jó dolog, hogy még mindig nyomjuk. Erre büszke vagyok. 

Miért nem szereted ennyire ezeket a visszatekintő kérdéseket?

Elfáradtam ezekben és nem is tartom hasznosnak! Inkább ilyen magyarázom a bizonyítványomat, vagy ilyen kényszeres eleme ez a PR-nak, mint amikor mutatja mindenki az IG-n, hogy miként készült el a zene vagy éppen elkészül egy vicsorgós break / drop reels videó. Ami nincs fent a neten az meg sem történt? – ezen röhögök mindig magamban. Én úgy gondolom, hogy az újaknak semmitmondó az az adathalmaz, hogy olvassanak arról, hogy Flört The Club, Home, legendás ARANYKORA a hazai szcénának. El sem tudják képzelni, én pedig boldog vagyok, hogy megéltem. Kivetíteni nem lehet az agyamból ezeket a tartalmakat. Azok pedig, akik velünk vannak, tudnak mindent. Nem tartom hasznos információnak azt, hogy a TSM hozta el pl. Colyn-t először, vagy Henry Saiz-t, vagy Eelke Kleijn mennyire hozzánk köthető. Ez ilyen száraz PR és unalmas, helyette inkább sztorizzunk jókat. Ha valakiben ez felkapcsolja a lámpát, akkor úgyis klikkel a zenékhez, mixekhez. Ha a zene jó, akkor onnantól én már mindent a zenére és az emberek kapcsolatára bízok. De, hogy minden interjúmban az alakulásról, a névről, az elmúlt 20 év bookingjairól vagy helyszíneiről beszéljek, az nem mi vagyunk, nem én vagyok. Megtörtént, befolyásolja a jelenünket, de ez az állandó emlékezés, ami itthon jelenség… azt nem nekem találták ki. El nem veheti senki az elérteket. Megyünk előre, ahogy tudunk, mindig

Üzenet a közösségnek, ha jobban tetszik a TSaládnak a 20 éves bulit illetően?

Eléggé önzően hathat, de ez van bennem: nincs most sem elvárás a közönségünk felé, persze presztízskérdés, hogy milyen jól sikerül ez az ünnepi buli. Sőt, cink lenne, ha nem olyan fényesre sikerülne, mint bármely másik korábban. Viszont, és itt jön be az önzőség, azokkal fogjuk magunkat nagyon jól érezni, akik ott lesznek, sőt én magam is baromira fogom élvezni a szülinapi szetteket, így csak azt tudom mondani, hogy aki kimarad bármi ok mentén, sajnálom, de 100%, hogy olyan műsorokat fogunk prezentálni, ami méltó lesz a 20 éves fennállásunk ünneplésére. Ez az üzenet, ez csak az ITT és MOSTban lesz, amire készülünk! 

Tudjuk, hogy utálod ezeket, de egy könnyű bulvár kérdés is van a végén. Neked mi a kedvenc emléked a csapattal tartó utazásodat illetően? (Vicces, kedves, szakmai fontosságú, komoly)

Viccesen reagálva, ezért vannak velem a srácok, Geri, Dávid és Andris tuti több ilyet tud mesélni még velem kapcsolatosan is, mert vannak esetek, melyekre valamiért lehet másként vagy tompábban emlékszem. Vagy éppen nem voltam fejben jelen, miközben történt valami. Azok az esetek maradtak meg bennem mélyebben, amikor közösen túráztunk és hosszabban voltunk együtt. Volt egy nagyon jó pécsi kirándulás, ahol szobákat béreltünk ki, kártyáztunk, röhögtünk, kabarét néztünk a TV-ben. Aztán mentünk közösen a tengerhez is és ugráltunk a sziklákról a vízbe. Ilyeneket őrzök inkább a fejemben. Ami munkától mentes. Ha valamit változtathatnék a múltban, az ez. Még több ilyet illesztettem volna ebbe a 20 évbe. Így a végére érve a kérdéseknek vissza is csatolok az első felére a beszélgetésnek. Ezért a lassulás. Másról is szól az élet, mint a munka és ez a tanulsága is ennek a 20 évnek! Szóval ez egy mérföldkő buli lesz mindenképp!

Gregory S a kezdetek óta részese a Truesounds Music sztorinak. DJ-ként kezdte a csapatban, ma már a team hangmérnöke, mastering mérnöke, producer. De emellett a grafikai és egyéb online területeken is tevékenykedik. Ibizán páratlan eredményt ért el a Burn Residency DJ versenyen. Zenéit a legnagyobbak pörgetik, Gregory S zenéktől hangos a világ. 

Bár napjainkban Gergely élete mástól zajos. Friss apai tapasztalások útján jár. Magától értetődik a kérdés, hogy a mindig nyüzsgő éjszakai életet, a producereknek szükséges nyugis közeget, ami kell az alkotáshoz miként lehet összehangolni a gyereksírástól hangos környezettel? 

A rövid válaszom itt az lenne, hogy szinte sehogy. 🙂 Úgy szoktam megoldani, hogy kisfiam alvásidejét használom a fülhallgatós munkára, ilyenkor az alap struktúrákat szépen össze lehet tenni, majd mikor feleségem elviszi egy babakocsis körre, akkor jön az áthallgatás és finishelés a hangfalakon. Ami a legérdekesebb az egészben az az, hogy Mór születése miatt kevesebb időm jut a  zeneírásra, de mivel tudom, hogy az adott időt jól kell beosztanom, így a hatékonyság meglepően magas szintre került. Sokkal kevesebb időt szöszmötölök apróságokon, de a végeredmény még talán jobb is mint régen.

Péter mellett te vagy a legtöbbet látott és tapasztalt pillér a Truesounds Music-ban. Te is az analóg korban kezdted, amikor az egyedi hangzással és szettekkel jobban lehetett érvényesülni. Mennyire látod ma nehéznek vagy könnyűnek a zenei iparban elindulók helyzetét? 

A jelenlegi kezdő artistoknak szerintem nagyon kettős a helyzetük, mert egy részről a social média rendkívüli lehetőségeket tartogat az igazi tehetségek bemutatkozására, és a zeneírás is sokkal könnyebben tanulható manapság a rengeteg online masterclass és tutorial anyagnak köszönhetően.
De az érem másik oldalán ott van az a hihetetlenül telített piac, ami régen teljesen más volt. Régen ahhoz, hogy egyáltalán fel tudjál lépni egy klubban kellett 2-300 bakelit lemez, egy megfelelő alapszintű technikai tudással, és ebből a „csomagból” nem volt sok az országban, míg klubokból viszont a jelenlegi szám 4-5x-öse is simán működött. A Balaton körül nem volt olyan falu, ahol ne lett volna egy zenés szórakozóhely, ma meg már szinte alig találni valamit.
Szóval összegezve az egész gondolatsort, szerintem a tehetséges, kitartó és rendkívüli munkabírással megáldott kezdők ma is optimistán indulhatnak el ezen az úton, de azt el kell fogadni, hogy nagyon nagy a verseny a meglévő lehetőségekért, ezért valamiben mindenképpen egyedit kell nyújtani.

Mi változott szerinted a legnagyobbat a piacon?

Szinte minden megváltozott az elmúlt 20 év alatt! 🙂
A legszembetűnőbb a közönség figyelmének változása, míg régen a jobb klubzenék között alig volt olyan darab ami 8 percnél rövidebbre íródott. Sasha – Expander 13 perc, Panoptic – Surface 12 perc stb. Ma már ilyen hosszú zenéket csak nagyon válogatott közönség tud befogadni. Áttértünk a gyors és intenzív élményhalmozásra. Ez valószínűleg a médiafogyasztás változásának eredményeként jött össze. Tudjátok: rövid cikkek, rövid videók, trash kultúra stb.

20 év után is ugyanaz a tűz benned, mit jelent neked ez az évfordulós buli?

Nagyon elégedett vagyok magunkkal, mármint, hogy ezt a nagyon szép kort el tudtuk érni. Ez nagyon-nagyon ritka manapság, hogy egy közös célért ilyen kitartóan tudjon együtt dolgozni egy adott baráti ill. szakmai csapat. Az évfordulós buli nekem olyan, mint a dobogón állni éremátadásra várva, tudva hogy ezt is megcsináltuk.

Milyen megvalósításra váró terveid és projektjeid vannak a következő években, mit szeretnél még elérni?

A produceri énem további csiszolása az elsődleges célom ma már. Imádom az alkotás folyamatát, és még mindig rendkívüli jó érzés, amikor a saját elméd szüleményére mozdul meg több száz, vagy akár több ezer ember egy adott buliban.

Plusz egy bulvár kérdés is van! Neked mi a kedvenc emléket a csapattal tartó utazásodat illetően ? (Vicces, kedves, szakmai fontosságú, komoly)

20 év alatt rengeteg vicces és abszurd pillanatban volt már részünk. Részletekbe nem mennék bele, de a buli utáni órák, hazafelé utazások, amikor már fárad mindenki, sokszor okoztak igazán vicces helyzeteket.

Davko az első komoly négyes, a Dandy, Invoice, Mattan, Madox korszak váltása után csatlakozott a Truesounds Music csapatához az új generáció képviseletében. Az akkoriban itthon kevesek által képviselt, inkább house alapú hangzása (Desolat, 8Bit) tökéletesen illeszkedett Peter Makto és Gregory erősebb zenei világához, így a kapitány hamar lecsapott Dávidra, ugyanis minden sikeres buli alapja a tökéletes bemelegítés! Később a marketingben mélyedt el. Ő a motorja a Truesounds Music izmos online jelenlétének, sőt a zene mellett az élete kiteljesedését is ezen a területen találta meg. A Covid idején kicsit eltávolodott a DJ karriertől, sőt történt egy bejelentés is, miszerint a teljes értékű TS tagságot is elengedi. Helye úgy néz ki pótolhatatlan, a komolyabb eseményeken jelen van. Sőt, az utóbbi időben a The Project Budapest giga eseményeinek állandó résztvevője. Hangzása mára inkább a melodic és afro house köré épül. A mindig mosolygós közönségkedvenc közvetlen figurája az éjszakának. 

Egyértelmű a kérdésünk! Nehéz vagy nem lehet kiszállni a DJ életből?

A Covid idején azt mondtam volna, hogy nehéz, most pedig már azt, hogy nem lehet. Legalábbis nekem nem jött össze, pedig egy rövid időre sikerült tudatosan eltávolodnom az éjszakától, de aztán mindig jött egy-egy felkérés, amire nem tudtam (és legbelül talán nem is akartam) nemet mondani. Ezzel párhuzamosan el is kezdett hiányozni az ezzel járó pezsgés, a zenék, a közönség és még sorolhatnám… 

Téged ezért picit kérdeznénk a kezdetekről is, új és fiatal, úgymond kezdő DJ-ként pillanatok alatt belekerültél az igazi pörgésbe. A legendás Flört falai között is zenéltél. Mennyire változtatta meg az életed egy robogó DJ team-be való bekerülésed?

Fú! Flört… A mai napig megvan az élmény, amikor bulizóként először betettem a lábam a klubba. Igazán különleges és egyedi varázsa volt számomra. A legendás tiszakécskei Club New Night-nál és a keceli Koronánál éreztem még ehhez hasonlót. De visszatérve a Flörthöz, a klub azon korszakában is volt szerencsém itt játszani, amikor még “fent” volt a dj pult, ráadásul ha jól emlékszem egy Ikrek Éjszakája bulin történt a debütálásom, ami már akkor (2009-2010 körül) a Truesounds legmeghatározóbb eseményeinek egyike volt, így különösen megtisztelőnek éreztem a lehetőséget. Még most is csak vigyorgok, ha visszagondolok arra a telefonhívásra, amikor jött a behívó Petitől. És ez akkor “csak” a kezdet volt. Egy olyan közös utazás kezdete, amiről egy szárnyait bontogató fiatal dj csak álmodhat. Gyakorlatilag a csapatba való bekerülés után egyik pillanatról a másikra az ország top klubjainak dj pultjában találtam magam, ami eléggé nagy váltás volt (persze pozitív értelemben) a korábbi rezidensi szerepek után. 

Korábbi cikkekben olvashattuk, hogy te lelkes követője, úgymond rajongója voltál Péternek, aztán hirtelen egy logó alatt szolgáltátok a partik népét. Hogy élted meg ezt?

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez nem rakott rám egy jókora terhet és megfelelési kényszert az elején. Ráadásul Peti – nagyon helyesen – mindig a maximumot várta el tőlünk nemcsak a közös “háttérmunkában”, de a dj pultban nyújtott teljesítményt illetően is. Ha bármi nem volt 100%-os, akkor kaptuk az ívet rendesen, szóval az évek alatt kellően megedződtem mellette 🙂 Viccet félretéve, a mai napig megvan a szakmai respect az irányába és továbbra is tartom azt a véleményemet, hogy azon kevés dj-k egyike itthon, aki tényleg erre született. És ez nem “hazabeszélés”. A mai napig meg tud lepni a szettjeivel és 20+ év éjszakában eltöltött idő után is inspiráló tud lenni a játéka, ami a srácokkal minket is hajt, hogy még jobbak legyünk.   

Miben fejlődtél a legtöbbet?

Mivel a dj-zést rezidensként kezdtem, már a pályám legelején tudni kellett alkalmazkodni a headlinerekhez, illetve jól megoldani helyzeteket, amikor pl. épp nem teljesen “homogén” közönségnek kell játszani. Mára ezt az alkalmazkodó képességemet (a saját mércém szerint legalábbis) sikerült szinte tökéletesre fejleszteni, tehát nem nagyon tud olyan helyzet / körülmény előállni egy buliban, amiből ne tudnám kihozni a tág műfaji kereteken belül a legtöbbet.

Ha jól tudom, te kb.: 10 éve vagy a srácokkal, hogy fogalmaznád meg az úgy nevezett TS érzést, miliőt, a híres TSaládi összetartozást? Miben más ez? Ha pl.: idegeneknek kellene ezt elmagyarázni?

Elmagyarázni elég nehéz. Át kell élni 🙂 De ha mégis pár mondatban kellene összefoglalni, akkor a közönség oldaláról fognám meg a dolgot. Hozzám számtalanszor jött vissza a tánctérről pozitív visszajelzésként, hogy mi mennyire közvetlenek és barátságosak vagyunk, szemben sok más szereplővel a szcénából. És, hogy ez mennyire jó, milyen ritka és soha ne változzunk meg. Ez az attitűd belőlünk természetesen jön, a való életben is ilyenek vagyunk és azt gondolom, hogy a nyitottságunk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ilyen különleges kapcsolat alakult ki a közönségünkkel. A vonzás törvénye pedig valószínűleg itt is működik, hiszen a TS közösség csupa jó arcokból áll. Sok TSaládtaggal a bulikon túlmutató, már-már baráti kapcsolatunk van. De nagyon sok olyan sztorit is kaptunk már az évek alatt, amiben leírták, hogy mennyire hálásak nekünk, amiért vagyunk, mert TS rendezvényen ismerkedtek meg a későbbi férjükkel / feleségükkel és – bár pontos számot nem tudok – több TS gyermek is született már ezekből a kapcsolatokból. Szóval akkor is érdemes hozzánk jönni bulizni, ha új barátokra lelnétek, de akkor is, ha családot alapítanátok. (nevet)

20 éves lett a brand, mára ritkábban áll össze a team, tekintettel a Covid utáni komplett zenei piaci változásokra. Milyen érzésekkel mész neki a szülinapi partynak?

Csak most, az előző kérdésednél realizáltam, hogy 10 éve vagyok a csapatban, a TS10 turnét már együtt csináltuk. Közhely, de elképesztő, hogy megy az idő és mennyi mindent megéltünk már együtt a srácokkal. A szülinapi bulik mindig kicsit mások, mint a többi, ilyenkor olyan ismerősök / barátok is megjelennek az ország minden tájáról, akik egyébként egész évben már csak 1-2 alkalommal járnak szórakozni. Nagyon szeretem ezeket a találkozásokat, szóval kíváncsian várom, hogy kikkel sodor majd össze az élet április 20-án a Cinema Hall-ban. 

Szülinapi bulvár kérdés végül! Neked mi a kedvenc emléked a csapattal tartó utazásodat illetően? (Vicces, kedves, szakmai fontosságú, komoly)

A vicces kategóriában nekem is a Peti által említett pécsi túra ugrik be elsőként. Nagyon kedves emlék, amikor az ibizai Pacha-ban Solomun felrakta a Peter Makto & Gregory S – Patex c. tracket, miközben mi épp ott buliztunk a tánctéren. Jó volt együtt örülni a srácok sikereinek és átélni, ahogy a zene konkrétan lebontja a házat. Szintén ehhez hasonló élmény volt, amikor a Cinema Hall-ban Guy Mantzur lejátszotta az első saját megjelenésemet de nagy szakmai jelentőséggel bír minden Ikrek szett vagy azok a pillanatok is, amikor egy-egy külföldi fellépőtől váltáskor jön pár olyan elismerő szó, amiből érződik, hogy ez nem csak a kötelező udvariaskodás.

Justrice: a jelen felállásban zeneileg legkeményebb kötésű elem! A melodic techno sötét és dinamikus bugyrait képviseli és kutatja az újszerű megoldásokat, melyeket az önálló szerzeményeiben meg is valósít. Nagyon büszkék vagyunk Andris teljesítményére, hiszen ő Magyarország első számú Afterlife export cikke. Nincs olyan fellépője a világot uraló kiadónak és brandnek, aki ne játszott volna már Justrice zenét. Ez egy hatalmas teljesítmény és sok meló van mögötte.

A Truesounds Music rezidens poszt mellé mára már a Cinema Hall melodic eseményeinek is házigazdája lett, épül szépen ez a szakmai portfólió is a csapatban.

Egy meredekebb kérdéssel kezdenénk itt. Mennyi van még ebben a műfajban? Manapság sok helyen szó van arról, hogy a giga események miatt kommersszé vált a műfaj és ez megölte ennek a stílusnak a varázsát. Hiszen a tömegek kiszolgálása miatt egyre több a már már Rádió 1 slágerekhez sorolható megjelenés. Míg korábban egy nagyon izgalmas előremutató és mindenkit meglepő ágazat volt a melodic techno. Te mivel tudnál kitűnni jobban, hogy még többet támogassanak a nagyok?

Próbálok mindig olyat létrehozni, ami nem sablonos, nem illeszkedik be ebbe az EDM-hez hasonlító hangzásba. Azáltal, hogy dolgoznak bennem az élmények, amiket a DJ pultban éltem át, sokszor más a végkifejlet. Látni azt, hogy mire reagál a mai közönség, azt gondolom, hogy nehezebb „szabadon” zenét írni. Sokszor tudat alatt viszem el magam olyan irányba, amin a végén magam is meglepődöm. Én anno, 2012-2013 környékén zúgtam bele abba a stílusba, amit most melodic technonak hívnak, de akkor még messze nem az volt a témája egy zenének, mint most. Nem volt ennyire hatásvadász, rövid… építkeztek a cuccok, voltak vagy 7-8 percesek és senki nem unta el magát, miközben végighallgatta őket. Ezt szeretném valahogy bemutatni az újonnan érkezőknek, hogy még mindig lehet misztikum a zenékben, figyeljenek is rá és ne legyen elég az, hogy 4 percben van 3 db 1 perces kiállás egy óriási bummal. Attól, hogy egy zene nem 4, vagy 5 perces, lehet, hogy nagyobb élményt fog adni a végén. Sőt…
Röviden és tömören: szerintem van még jó pár év ebben a műfajban, de alakulni fog a hangzás. Lehet jövőre visszatér a house elemekhez, utána rock zenei betétek kerülnek bele. Az elmúlt 5-6 év után nem lehet megtippelni sem, hogy mi lesz a fent lévők következő lépése a sakktáblán.
Az utolsó kérdésre pedig a válasz: egyszerűen fogalmam sincs. Eddig a legnagyobb sikereket elérő zenéim egy-egy nap alatt készültek el. Általában a háttérben dolgozott valamilyen nagy élmény – legyen az akár pozitív, akár negatív. Így egészen biztos vagyok benne, hogy amikor majd ismét betalál egy hatalmas külső erő, akkor születik meg a következő bomba. Azt pedig, hogy azt miért támogatják majd a nagyok, vagy mi lesz benne a kitűnő, majd utólag elmesélem!

A Truesounds Music események kezdő fellépője ma már a zárások állandó szereplője. Ez egy kitalált építkezés volt, tudatosan értél ide? Vagy a produceri sikerek és a szettjeid hangzása miatt kevertétek a kártyákat újra csapaton belül?

Abszolút nem volt kitalált. Anno mindig én voltam a warm upper az összes buliban, az akkori hangzásomhoz illeszkedett is az a szerep. Nagyon sok buliban játszottam az akkor még deep house kategóriába sorolt zenéket nyitó szetteknél és volt egy pont, ahol kezdtek számomra unalmassá válni. Mellette akkor már nagyon sok olyan producertől hallgattam zenéket, akik mostanra lettek sztárok, de akkor még nem azt írták és tolták, amit most. (Nagyon sok figurával már akkor jó viszonyom alakult ki, amikor még „névtelen” előadók voltak.) Akkor futott át az agyamon az, hogy mivel már tudom miről is szól az este nyitása, ezt meg tudnám oldani úgy is, hogy átviszem a finomabb, lágyabb zenéket az otthon hallgatott kedvencekből és ezáltal max. érdekesebb lesz egy warm up szett, de nem lesz tiszteletlen a headlinerrel szemben és a partit sem fogja szétverni 23:30-kor. Egyértelműen beugranak a TSapat életéből azok a bulik, amiken 2015 és 2019 között toltam a nyitásokat. Mély, atmoszférikus cuccok 118-119 BPM-en. Iszonyat durva volt. A háttérben viszont készülgettek akkor már a masszívabb, dinamikusabb saját zenék. A COVID után szerintem már rögvest ebben a szerepben tértem vissza a pultba. A leállás alatt készültek el a legdurvább zenék, azután estek meg a legnagyobb lejátszások a nagy DJ-ktől, akkor csinálgattam már erősebb szetteket és szerintem ez akkor egy szemvillanás alatt megtörtént. Szóval igen, nagy részben a produceri sikerek alakították át ezt.

Milyen megjelenésekre számíthatunk tőled 2024ben?

Ez a legkiszámíthatatlanabb dolog… elmesélem a legérdekesebb sztorit és úgy mindenki nagyon könnyen megérti hosszú félrebeszélés nélkül. A Tale Of Us Matteója, aki nem más, mint Anyma, már a COVID alatt elkezdett követni Instagramon. Elkezdtünk egy privát csatornán kommunikálni, rendszeresen hallgatta és töltötte a zenéimet. Amikor elkészült a The Troxler Effect című zeném, leszedte, de nem válaszolt. Aztán jött egy óriási video dömping, amiken rendre felbukkant az említett zene, a világ rengeteg pontján. Sao Pauloban, Miamiban, Tulumban, stb. Pár héttel később írtam Matteonak, hogy megköszönjem a folyamatos szupportot, mire azt írta: „-Szabad a zene?” Ez azt jelenti, hogy aláírtam-e már valamelyik kiadóhoz a track-kel, vagy nem? Megírtam neki, hogy exkluzívba, csak neki és az Afterlifenak küldtem el és természetesen szabad a zene. Majd ez így is maradt. Egy hajszál választott el attól, hogy a 2022-es Realm Of Consciousness-en megjelenjek azzal a zenével. Szerintem ez a válasz elmondja, hogy milyen megjelenésekre is lehet tőlem idén számítani, de én magam is megválaszolom: ütésem nincs. Annyira gyorsan forognak a kiadók, egyik napról a másikra vannak változások. Rengeteg kiadótulajdonossal és artist-tal nagyon jó a kapcsolatom. Szó szerint egyik napról a másikra bármi megtörténhet.

Te sem térhetsz ki a szülinapi bulvár kérdés elől! Neked mi a kedvenc emléked a csapattal tartó utazásodat illetően? (Vicces, kedves, szakmai fontosságú, komoly) 

Rengeteg van! Egyet kiemelnék. A teljes TSapathoz köthető. 2019-ben Pécsett töltöttünk egyik bulink kapcsán egy teljes hétvégét. Elképesztő volt az a felszabadultság. Nem kellett senkinek sehova tempóznia, totál elengedtük magunkat 3 napra. Kártyáztunk, ettünk-ittunk, filmeztünk, eszetlenkedtünk. Akkor vált híressé a videó, amelyben elhangzik a bizonyos mondat, miszerint: villantsd meg a hajtóművet! Mai napig bukkannak fel a gépemen videók arról a hétvégéről, amiket még nem is láttam. Fekvés a szálláson, majd valaki mondja valakinek: „Villantsd meg a hajtóművet!” Szerintem ez azon a hétvégén legalább ötvenszer elhangzott és mindegyik után fuldokoltunk a röhögéstől. Annyira sok vicces, kedves, szakmai és komoly beszélgetés zajlott már köztünk, hogy ezekről naphosszakat tudnék mesélni, de valamiért mindig a fentebb említett sztori ugrik be elsőre… talán pont azért, mert az egy olyan hétvége volt, amit nem vitt el kizárólag a meló és az agyalás.

Jó volt nekünk is olvasni a válaszokat itt a szerkesztőségben. Olyan témákat is érintett az interjú, melyek megérdemelnének külön külön is komolyabb szakmai beszélgetéseket! Szívből gratulálunk nektek az elmúlt 20 évhez! Happy Birthday Truesounds Music! Sok szép évet még a pult mögött, sikeres kiadványokat és élményeket! 

Ha pedig szeretnétek a fiúkkal együtt ünnepelni akkor egy nem mindennapi 20 órás 20. születésnapi eseménnyel várnak titeket. Nappal a Halászbástyán éjjel pedig a Cinema Hall falai között.

Halászbástya event: https://www.facebook.com/events/1148861062812916
Cinema Hall event: https://www.facebook.com/events/1088506255533251