Másfél évtizede működik hazánk első freestyle kiadója, a budapesti székhelyű Budabeats. A 15. évforduló apropóján a stílusoktól függetlenül a hazai színtér friss hangjait kutató, elektronikában is ínyenc megjelenésekkel szolgáló független kiadó két vezetője, Gandharva és Von Yodi válogatta ki eddigi katalógusuk legkiemelkedőbb darabjait.

A zeneileg eklektikus skálán mozgó Mana Mana Records tavaly ünnepelte fennállása első tíz évét (lásd cikkünket) De ezt a kiadói utat itthon a néhány évvel korábban indult Budabeats kövezte ki, amelynek profiljába az afrobeattől a dzsesszen át az elektronikus tánczenéig tényleg szinte bármi belefér – ami a célkitűzéseikkel és az ízlésükkel egybevág. 

„Az alap küldetés az volt, hogy felkutassak olyan magyar (vagy akár külföldi) előadókat, akik tehetségesek, de még nem kaptak elég teret és lehetőséget, hogy magasabb ligában játszanak” – mondja Gandharva, aki 2008-ban belevágott a kiadó elindításába. „Akkoriban taroltak a netlabelek, rengeteg volt belőlük nemzetközi szinten, meg valamennyi idehaza is. De az a freestyle hozzáállás, hogy több tucat stílussal foglalkozni egy kiadón belül, egyáltalán nem volt jelen. Ezt az űrt próbáltam betölteni.” Ez olyan jól sikerült, hogy a Budabeats kiadványai hamarosan bekerültek a nemzetközi körforgásba. „A dj-k, rádiók monitorozták ezeket a kiadókat (nyilván a jobbakat), és szerencsére mi is radarra kerültünk. Olyan nevektől jöttek pozitív visszajelzések, akiknek már akkor is nagy elérésük volt: Kutiman, Kid Loco, DJ Format, stb. A digitális kiadványok ingyenesek voltak, mert terjeszteni akartuk az előadóink neveit, hogy egy nagyobb kiadó felkarolja őket. Ez sok esetben sikerült is” – meséli a kezdeti időszakról Gandharva. A sikeres működésnek köszönhetően a Budabeats „meghízott”, mind a stáb, mind a tevékenységi kör bővült: 2015-ben Gandharva barátja és rendszeres dj-társa, Von Yodi is beszállt a napi munkába, illetve belevágtak a vinyl-kiadásba. Azóta egy jól bevált munkamegosztás mentén ketten viszik a kiadót. „Én intézem a gyártással és nemzetközi terjesztéssel kapcsolatos ügyeket, Pál pedig a partnereinkkel való kommunikációért, kapcsolattartásért és szervezésért felel” – vázolja Von Yodi a házon belüli feladat-leosztást. Arról, hogy mi jelenjen meg a Budabeatsnél, mindig közösen döntenek. „Mindketten régóta dj-zünk, régi és új lemezeket játszunk sokféle stílusban a jazztől a house-ig, ami nyilván nagyban meghatározza azt is, hogy mit adunk ki” – árulja el Von Yodi. „Van egy kortárs, klub-orientált vonal, amit viszünk, ide olyan zenéket próbálunk válogatni, amiket mi is játszanánk a bulijainkon. Ez lehet egy egyenes vagy szállósabb house, egy érdekesebb edit, de lényegében bármi, ami megmozgatja a fantáziánkat. Emellett klasszikus értelemben vett albumokat is igyekszünk megjelentetni, megint csak stílusoktól függetlenül. mert egyrészt imádjuk őket, másrészt úgy vagyunk vele, hogy ezeknek a zenéknek egyszerűen muszáj vinylen is megjelenni és korrekt nemzetközi terjesztést kapni. Harmadik lábként ott van a ’crate digger’ szenvedélyünk, aminek –  a folyamatos lemeztúrás mellett – olyan régi magyar zenéket leporoló és újra bemutató lemezek összeállításával és megjelentetésével hódolunk, amik a mai napig izgalmasak, itthon sem triviálisak, és még külföldön is érdekesek.”

A Budabeats kezdettől tudatosan a hazai előadókra fókuszál, mivel meggyőződésük szerint „rengeteg izgalmas magyar zene születik, amik jóval nagyobb publicitást érdemelnének” és „az irdatlan zajban nem feltétlenül jutnának el az érdeklődő fülekhez”. Von Yodi úgy látja, a kiadó kisszériás vinyljei ha nem is feltétlenül „mutatják az utat világítótoronyként”, de „van egy viszonylag jól belőhető közönségünk nemzetközi szinten is, akik érdeklődnek és értékelik ezt a hozzáállást.” A vinyl-kiadással saját bevallásuk szerint elsősorban maguknak akartak megfelelni, mivel mindketten lemezről játszanak, lemezek között forognak, így adta magát a dolog. „Kezdettől fogva fontos volt, hogy külföldön is jelen legyünk a lemezeinkkel, reméltük, hogy lesz igény ránk, és igyekszünk csak olyan lemezt kiadni, amit mi megunk is megvennénk” – mondja Von Yodi. Alapvetés, hogy a fizikai hordozóknál legalább annyit számít a megjelenés, mint a zene maga, szóval lehetőségeinkhez mérten próbálunk izgalmas, egyedi borítókkal, címkékkel kijönni. Szerencsére körül vagyunk véve jó szemű és ügyes kezű barátokkal, akik segítenek nekünk ebben. Nagy Pacsi innen is Csordás Levinek, Siptár Ábelnek, Horváth Annának, Fekete Mikinek és Bodó Marcinak! A vinyl kiadványok előállítása persze fokozott időbeli és anyagi ráfordítást igényel, ami a Budabeats megjelenési terveit is befolyásolja. „A gyártási idő és a költségek miatt nem mindig tudtuk kigazdálkodni azt az évi kiadványszámot, amit szerettünk volna” – árulja el Gandharva. „Az idei és jövő év tekintetében viszont azt hiszem, nem lesz panasz, pörögnek az események és a kiadványok is.” A Budabeats 2023-ban még két lemez megjelentetését tervezi, ezek egyike a kiadó 15 éves jubileumi dupla válogatáslemeze. Ami pedig a következő „ötéves tervet” illeti, szeretnék tartani az eddigi tempót és „sok jó lemezt sok jó emberhez eljuttatni”.

A Budabeats az eddigi 15 éve alatt közel 50 kiadvánnyal gazdagította az izgalmas hazai zenék palettáját, ezekből választotta ki a kiadó két vezetője a reprezentatív 15-öt.  

Kovacs – Eastern Block (2008)

Gandharva: Ezzel a kiadvánnyal indult 2008-ban a kiadó története, nem lehet megkerülni. Azóta is szoros kapcsolatban vagyunk Kürtössy Nándorral, aki azóta Savages néven szép kis karriert futott be, milliós hallgatások YouTube-on, stb. Ez a kislemez egy dark jazz/electronica kombó, ami elég jól pörgött nemzetközi viszonylatban is; többek között a Kraak&Smaak, Guts és az olasz nu jazz pápa Gerardo Frisina is odavolt érte.

Suhov – Sympathy Modul (2008)

Gandharva: Ugyancsak egy hazai anyag és ugyancsak debütálás, mert ez volt Norbi első megjelenése is. Ez tökre jól mutatja azt, hogy miért indult anno a kiadó: hogy megtaláljuk a hazai gyöngyszemeket, akik full freestyle-ban gondolkodnak. Volt ezen a kislemezen bollywood break, sampling hip-hop és újhullámos mambo is. Azóta persze Suhov alias BéTé is egész más magasságokban mozog, mi pedig nagyon örülünk, hogy azóta is vannak közös projektjeink.

V/A – Jerks from the garage (2011)

Gandharva: Ez egy különleges válogatás számomra, amit kb. másfél év alatt raktam össze. Az Egyesült Államoktól Guatemaláig szerepelnek rajta előadók; beat, garage, rockabilly, surf rock… szóval tipikus 60s hangzás. Nagyon imádtam ezt a projektet, ami kicsit talán kilóg a katalógusból, de ez is jól mutatja, mennyi fajta zenét szeretünk és követünk.

The Dokkerman and the Turkeying Fellaz – Mongoose (2012)

Gandharva: 2012-ben járunk, elképesztő mennyiségű zenét hallgattam (többek között) Bandcampen, hogy találjak izgi, friss előadókat. Viszont nem sok jó magyar, ismeretlen produkció volt közte – erre megtalált ez a funk címke alatt. Hallgatom, fú de menők ezek, aztán az oldal alján a tageknél esett le az állam: Hungary.

Az örök optimista budaörsi banda az egyik szívem csücske találat ever, nem mellesleg jóbarátok, szoros kötelék van köztünk. A Mongoose megjelenése után lecsapott rájuk a funk körökben igen neves német Tramp kiadó és több 7”-es után a nagylemezüket is kiadta (itt jelent meg az első The Qualitons album is). Nagyon büszke voltam ezekre, amikor egy-egy Budabeats-megjelenésnek ilyen hullámai voltak. Az új nagylemezükön dolgoznak épp a srácok, de ez már nálunk jelenik meg vinylen 😉

Vukán György – Linda (2015)

Gandharva: Az első vinyl megjelenésünk, ami egy 7”-es formátum volt 2015-ben. Bodó Marci (Dj Bodoo) kereste fel korábban Vukán Györgyöt (a Linda című sorozat zeneszerzőjét) – a szerk.), hogy elkérje tőle a szalagot, amit aztán meg is kapott. Ült rajta pár évet, majd megkeresett, hogy ennek szerinte a Budabeatsen kell megjelennie. Mennyire igaza volt! 😊 (A jól ismert főcímzenéből remixek https://budabeats.bandcamp.com/album/linda-remixedis készültek _ a szerk.) Vele is örök kapocs alakult ki, ő tervezte a hamarosan megjelenő 15 éves válogatásunk borítóját.

Erik Sumo & the Fox-Fairies – Liza, the Fox Fairy (2015)

Gandharva: Az egyik legnagyobb bombánk, ami még ma is hangos. A moziban ülve rögtön jött az ötlet, hogy ezt mindenképp ki kell adni – pár napon belül már megvolt az engedély és gyártottuk is a lemezeket. (A kiadványon a Liza, a rókatündér című film eredeti betétdalai szerepelnek – a szerk.) Ritkán van ilyen szép sztori és ennyire erős hazai anyag, amit Japánból is vadul rendelgettek.

V/A – Exotic Jazz Impressions From Hungary (1963​-​65) (2017)

Von Yodi: Az első kalandozásunk az újrakiadások világában. Négy darab jazzes exoticába hajló vokális felvétel a 60-as évek Magyarországáról, és mindez egy kislemezen. Mai szemmel visszanézve elég merész vállalkozás volt, főleg 500 példányban, de szerencsére nagyon szépet ment nemcsak itthon, de külföldön is. Remek példája annak is, hogy mennyit ér egy jól eltalált borító – Csordás Levi csodálatos munkájából közkívánatra printeket is kellett nyomnunk.

V/A – Southern Hemisphere EP (2019)

Von Yodi: Ez a lemez sem volt egy egyszerű menet; a Letta Mbulu edit jogosítása ügyében kb. másfél évig leveleztem a Universal különböző aktatologatóival, a publisherrel és a végén a szerzővel is, de végül is mindenki megelégedésére összejött a deal. Az Ebo Taylor Cillum Trio-remixe esetében sokkal könnyebb dolgunk volt, egy a Dokkermannal közös másnapos erdélyi turnébuszos utazás három órája alatt meglett az engedély. A lemezen szereplő másik két trekk is kiváló a maga nemében; a kluboknak szóló kiadványaink közül talán ez volt a legkelendőbb külföldön.

Kobza Vajk – Kara Libanon (2019)

Gandharva: A lemez megjelenése előtt tíz évvel írtam rá Kobza Vajkra, hogy a Kara Libanon című száma annyira megbabonázott, hogy mindenképp ki szeretném adni. Azt hiszem, ez a leghosszabb Budabeats-projekt eddig 😀 Már semelyikünk sem emlékszik, hogy miért nem jelent meg ez anno digitálisan a kiadónál, de végül is a legjobban alakult, mert nemcsak bepótoltuk vinylen, hanem három extra remixet is sikerült mellé pakolni. A címadó dalból a holland Perdu pattintott egy táncparkettrobbantó tribal himnuszt, BéTé a finomabb, a saját világába tökéletesen illeszkedő Oud&Bass című számot dolgozta fel, míg Vajk Kis kece lányom variációját úgy megcsavarta az ausztráliai Dreems (nem mellesleg a neves Multi Culti kiadó egyik alapítója), hogy egy begombázott acidbe forgatott népdal lett belőle. 

The Mabon Dawud Republic  – The Mabon Dawud Republic (2020)

Von Yodi: Az első Felabration event (az afrobeat-legenda Fela Kuti munkássága előtt tisztelgő emlékest – a szerk.) után egyértelmű volt, hogy ezzel a zenekarral együtt kell működnünk. A nagylemez előtt egy évvel kihoztunk egy kétszámos kislemezt is, de az albumon szintet léptek a srácok, és egy minden tekintetben világszínvonalú anyag született olyan vendégzenészekkel, mint például Pat Thomas (neves ghánai dalszerző-énekes – a szerk.). A lemezbemutató még frenetikusan sikerült, de aztán egy hétre rá telibekapott minket a Covid, ezért sajnos sem a zenekar, sem a lemez nem tudta befutni azt, amit megérdemelt volna.

Speiz Boiz – SpeizBanger / BreakBottle (2021)

Von Yodi: Nagyon szeretem ezt a kislemezt, talán ezt a Budabeats-kiadványt játszottam legtöbbször ilyen-olyan dj-szettekben. Nehéz megmondani, hogy a SpeizBanger megunhatatlan, egyszerre melankolikus és felemelő groove-ja vagy a BreakBottle húzása adja-e jobban – az viszont biztos, hogy az artwork (by Jofo) itt is telibe talált!

V/A – Club Soda – Sparkling Dance Music from Hungary (2021)

Gandharva: Egy újabb sorozatindító kiadvány – legalábbis a terveink szerint -, ugyanis négy olyan producert válogattunk össze, akiknek ez volt az első vinyl megjelenésük. Ezen az EP-n WaTa, a Pleasure Voyage, M.W.D. és Oneeyedman kapott helyet. A kiadó kezdeti célkitűzése ezzel is folytatódik: kiváló hazai producereket próbálunk reflektorfénybe állítani. És milyen menő, hogy azóta a Pleasure Voyage-nek Prins Thomas kiadójánál jelent meg albuma, vagy hogy Oneeyedman önálló vinyl EP-vel mutatkozott be Oroszországban. 

V/A – Soft Sighs – Female Soul Sounds from Hungary (1973​-​78) (2021)

Von Yodi: Az Exotic Jazz Impressions sikerét követően ezzel a lemezzel folytattuk az elfeledett magyar kincsek (újra)bemutatását. A cím itt is mindent elmond: magyar soulzenék a 70-es évekből, amik a vasfüggöny túloldalán is megállták volna a helyüket, itthon viszont a kutyát nem érdekelték. A borítót itt is kiemelném, szintén Csordás Levi munkája.

The Qualitons – Kexek (2022)

Von Yodi: A Qualitons az utóbbi évtized hazai mezőnyének talán legtöbbre hivatott formációja, ez pedig – személy szerint nekem legalábbis –  az abszolút csúcsművük. Az itt feldolgozott Kex zenekar a magyar könnyűzene azóta is utánozhatatlan, nagyhatású és sajnos tipikusan szomorú sorsú legendája, a két őserő találkozásából pedig egy olyan elementáris erejű lemez született, aminek a létrejöttében – ha csak nagyon korlátozottan is – hatalmas öröm volt közreműködni. Hosszan húzódó projekt volt; több mint két évet dolgoztunk rajta, hogy meg tudjon jelenni a vinyl verzió.

Chillum Trio –  Random Rituals (2023)

Von Yodi: A Chillum Trio a Budabeats család egyik legrégebbi tagja, a projekt mögött megbújó zseniálisan és sokrétűen tehetséges Szekeres Géza pedig személyesen is jó barátunk. A Random Rituals még csak két hete jelent meg, de egész biztosan helye van a kiemelt kiadványaink listáján. A lemez anyaga olyan érett és sokszínű, hogy képtelenség nem beleszeretni már az első hallgatás alatt. Lassú folyású house-ok, visszafogott savak, fúziós hatások a világ minden tájáról lehengerlő egységbe rendezve. A borító itt is megér egy misét, az alkotó Szekeres Lili, nem mellékesen a zenét jegyző Géza lánya.