Egy éves szünet után indult újra a MAF TV! Majdnem 10 év is eltelt már az első adás rögzítése óta, miközben – túlzás nélkül állítható – több száz feltörekvő és rutinos dj megfordult már a képernyőn. A berlini HÖR adásához hasonlító koncepció új köntösbe öltöztetve tért vissza. Itt is egy apró stúdióban zajlik a felvétel (ami jelen esetben az óbudai Fabrika Klub próbaterme), azonban a mix végén egy rövid beszélgetésre invitálja a dj-ket Andrija Jäger, a MAF TV házigazdája, és a Fabrika tulajdonosa.

Az első adás vendége Marie, egy fiatal német orvostanhallgató, aki egy fél évre érkezett Budapestre az Erasmus ösztöndíja által. Pár éve kezdett el zenélni. És hogy mi motiválja a legjobban? Eloszlatni azokat a sztereotípiákat, miszerint a dj szakma a sok technikai eszköz és műszaki tudás miatt elsősorban a fiúk terepe. Legkedveltebb zenei stílusai a deep, a minimal, house és minden mi groove! Nagyon örülünk hogy az újra induló #maftv első részében egy ilyen tehetséges lány mutathatta be tudását. Hallgassátok meg a remekbeszabott mixét, ahol egyszerre három sávon szól a zene! A bő egy órás felvétel után pedig a Marie-vel készült interjúnkat olvashatjátok!

Hogy érzed magad Budapesten? Mi az amit szeretsz, és amit kevésbé?

Mióta itt vagyok azt érzem, mintha félig nyaralnék és félig otthon lennék. Van egy normális életem, egyetemre járok. Teljesen hétköznapi dolgokat csinálok, mint például a bevásárlás, vagy amikor a barátaimmal találkozom. Korábban még nem jártam Budapesten, az elején írtó jó volt felfedezni a várost, különböző helyszíneket megismerni, új emberekkel találkozni. Nagyon őrült időszak volt az elején, de aztán az élet elkezdett normalizálódni. Azt szeretem az itteniekben, hogy nagyon nyitottak és sok olyan hely van, ahol csak magad lehetsz. A magyar emberek nagyon vendégszeretők. és ez nagyon tetszik.

Akadtak rossz tapasztalataid is?

Németországból származom, ott elég morcosak az emberek. Itt is néha azok, de mivel ehhez hozzá vagyok szokva, így könnyebb megszokni. De amikor valakivel beszélgetsz itt, érzékelhetően nyitottak és barátságosak. Nem igazán tudok rossz tapasztalatokról beszámolni.

Mi motivált, amikor elkezdtél zenélni?

Voltam egy fesztiválon Németországban ahol három nap alatt csak férfiak zenéltek. Elszomorított, mert gyakran sztereotípákban gondolkodunk, minthogy a technikai dolgok inkább a férfiakat érdekli. és mi semmit sem csinálhatunk ezekkel a gombokkal. Ezt szerettem volna megtörni. Amikor hazajöttem a fesztiválról, megkértem egy dj-barátomat, hogy mutassa meg az alapokat.

Hogy ment a tanulás? Könnyen elsajátítottad?

Az elején még zavaros volt. Mikor már tudod az alapokat, de az nem sok, és még idő kell ahhoz, hogy igazán ráérezz a zenére. Mi az, ami passzolhat egymással, és mi nem. De azt mondom, hogy még mindig tanulok 🙂

Nagyon tetszett, hogy ilyen változatos szettet nyomtál és ilyen sokféle stílust belevittél, ráadásul végig három lejátszóról. Megtört a sztereotípia. Nagyon jó volt látni mennyire technikás voltál. Melyik stílusokat szereted a legjobban, kik a kedvenc előadóid?

Leginkább minimal és deep house, dj-k közül pedig Michail Pol, Per Hammar, Bliss, Sweely. Nincs kedvenc kiadóm, csak hallgatom amiket szeretek.

A Fabrikában készült szetted után azt mondtad, hogy a művészneved először csak vicc volt, de most már nem változtatsz rajta. Hogy jött a név? Mi a jelentése?

Egy őrült barátom kitalált nekem egy becenevet: Sucuk (még mindig nem tudom, miért). Elkezdett játszani a szavakkal a szóval és a betűkkel, így lett belőle Kyçyc.

Melyek a kedvenc klubjaid Hamburgban? 

Kedvenc klubjaim a Waagenbau és a Südpol. De sajnos sok klub jelenleg bezár, mert helyet kell váltaniuk. De a változás mindig újat hoz létre, és óriási a kereslet a hozzájuk hasonló klubok iránt Sokan vannak, akik önkéntes alapon szerveznek rendezvényeket. Én is tagja vagyok egy lübecki kollektívának, és remek kapcsolataink vannak más hamburgi kollektívákkal.

Mi volt a legemlékezetesebb pillanatod, amikor zenéltél?

A zárótrackem után összegyűltünk a barátaimmal a napon, és csak élveztük a vibe-ot, mind közösen voltunk benne, mindenki motivált, és úgy még nagyobbat tudsz alkotni.

Melyiket preferálod? Kis klub vagy nagy fesztivál.

Egyértelműen a kis klubokat. A nagy fesztiválokon frusztrál a nagy tömeg. Biztonságban érzem magam egy olyan kis helyen, ahol az emberek szemébe tudok nézni.

Hallottál már valamennyit Budapest éjszakai életéről, mielőtt Magyarországra költöztél?

Azt hiszem, nem igazán tudtam semmit Budapestről, mielőtt ideköltöztem. Inkább olyan ember vagyok, aki akkor ismeri meg a várost és az országot, amikor ténylegesen ott vagyok, és nem előre. De mielőtt idejöttem, azért természetesen előtte lecsekkoltam a „Resident Advisor”-t!

Van valami furcsa, ami nálatok nem jellemző, de Budapesten teljesen normális? Mi a fő különbség a két ország között?

Ha az éjszakai életre utalok, akkor Magyarországon főleg férfi DJ-ket láttam. Németországban a klubok egy 50-50 koncepciót próbálnak bevezetni az egyenlőség előmozdítása érdekében. De, hogy egy általános példát is mondjak, az már nem biztos, hogy menne.

Mi volt az első magyar szó, amit megtanultál?

Köszönöm. Volt némi gondom a helyes kiejtéssel, de egy kedves hölgy segített, amikor rendeltem egy kávét.

Melyek voltak a legemlékezetesebb bulik Budapesten?

Nagyon élveztem a bulit a Fabrikában, mert ez egy kis klub, és az emberek nagyon barátságosak. A Minimal Art Family rendezvényei különösen nagyszerűek voltak. Elmentem egy nagyszerű Lavalava rendezvényre is a Turbinában, és imádtam a Fine Selection Sundown-t az A38-on.

Mi a véleményed a magyar konyháról? Tudnál megnevezni egy olyan ételt, amit még soha nem ettél és nagyon szeretsz?

Mivel főként vegetáriánus vagyok, a magyar konyha elég nehéz számomra. De szeretem a lángost! Annyira zsíros és sós, ettem már Németországban, de soha nem olyan jó, mint Magyarországon. És persze kürtőskalács, de azt mindig meg kell osztanom valakivel, mert különben nem bírnám egyedül megenni!

Ha nem zenéről van szó, akkor melyik a kedvenc helyed a városban?

Egyszer egy jó barátommal kirándultam a Budai hegységben, csodálatos volt lenézni a városra és gyönyörködni a természetben. Szívesen sétálok a Duna-parton, vagy kávézok (pl. Massolit, Dorado). A Nemzeti Cirkusz vagy a Fényművészeti Múzeum látogatása is jó módja annak, hogy hasznosan töltsük el a vasárnapot egy bulizás után.

Mi az, amit a legnehezebb volt megszokni Magyarországon?

A nyelv! Próbáltam az egyetemen magyar nyelvtanfolyamon megtanulni, de túl nehéz. A tanfolyam alatt úgy éreztem magam, mint egy 7 éves diák, aki nem ért semmit. De szeretem a magyar hangzást, és az írott forma is gyönyörű.

Milyen terveid vannak a jövőre nézve?

Befejezni az egyetemet, otthon újra bulikat szervezni, ha majd visszamegyek Németországba. A bevételből pedig támogatni egy szervezetet, akik kiállnak egy jó ügyért.

Hamarosan elhagyod Magyarországot. Mi fog a legjobban hiányozni?

Szomorú vagyok, hogy el kell mennem, de mielőtt visszamegyek Németországba, március-áprilisban Ázsiába utazom egy kis vakációra. Hiányozni fog, hogy kimozduljak minden hétvégén, és olyan zenékre bulizzak, ami közel áll hozzám. Egy kisvárosban élek Hamburg mellett, ezért nagy erőfeszítés minden hétvégén beutazni oda. És hiányozni fognak a  barátaim is, akikkel összekapcsolódtam. A helyek ahova jártam, a kávézók és persze a Fabrika. Négyszer voltam nálatok és pont most kell itt hagyni benneteket, amikor úgy érzem, hogy a részese lehettem. Nagyon elszomorít, de hamarosan jövök vissza!

https://soundcloud.com/user-488187897-98575998
https://www.instagram.com/marie_v_kycyc/