Összeolvadás az Ismeretlennel – Unknown Festival

Már jó egy hete, hogy véget ért Isztria és egyben Észak-Horvátország legnagyobb, legjobb (és még lehetne fokozni) fesztiválja. Sikerült kipihenni magunkat és az élményeket összerakni, így íme egy kis szubjektív beszámoló.
Az idei isztriai fesztiválszezon már májusban kezdetét vette a szintén jól sikerült Lighthouse fesztivállal (Porec). Az ezt követő nyári hónapok is megannyi helyi és külföldi rendezésű fesztivált és open air bulit tartogattak a parti arcok számára.
A tortára a habot, az i-re a pontot minden kétséget kizáróan az Unknown tette fel.
Sokat gondolkoztam azon, hogy melyik horvát fesztiválhoz hasonlítsam, de miután egy hét elteltével sem sikerült, így beláttam; az Unknown valóban egyedi és a horvát fesztivál dömping tarka színfoltja, egy új csillag született a pálmafák alatt.
A fesztivált először rendezték meg, a szervezők helyszínnek az Adria gyöngyszemeként is nevezett várost, Rovinjt választották. Rovinj meseszép óvárosával, szűk sikátoraival, hangulatos tereivel, színes házaival és idilli tengerpartjaival Horvátország egyik legtöbbet fotózott városa. A fesztivál a belvárostól négy kilométerre elterülő Amarin Resortban került megrendezésre.
Ismerve a Rovinj környéki apartman telepek és kempingek (divatos szóval élve resortok) adottságait a lehető legjobb választás ! Az Amarin komplexuma enyhén dombos részen nyújtózkodik, mely a tengerpart felé gyengéden lejt, így a terület egy (nagy) részéről csodás kilátás nyílik az égszínkék tengerre és a végtelen tengert meg-megszakító szigetekre.
Adottságai tehát több mint nagyszerűek, és ez alól a szállások sem lehetnek kivételek; tavaly épült négycsillagos – kissé minimalista- és négycsillagosnak is elmenő háromcsillagos apartmanok. Aki kicsit szerényebben szerette volna meghúzni magát az sátort verhetett a kempingbe, jöhetett békejeles VW-el, párnára hajthatta a fejét a stílusos butikkempingben (a szivárvány minden színében pompázó kis faházak) vagy választhatta a low-costosabb kétcsillagos szállásokat. Mindez a fesztivál területén, közel, sokszor tényleg egy kőhajításnyira a stagektől. Akinek itt nem jutott hely az Rovinj megannyi szálláslehetősége közül válaszhatott magán apartmanokban vagy a másik resort, az ún. Villas Rubin apartmanjai közül. Ahhoz, hogy a fesztiválra belépjünk azonban a jegyeken kívül a szállást is rajtuk keresztül szükségeltetett intézni, így sikerült angol áron olcsó(bb) horvát szállásokat eladni, az év üzlete :)

hawtin

Bár onsite érthető módon magasabb szállás árakkal találtuk szembe magunkat, de a jövőre nézve érdemes itt foglalni, hiszen a fesztivál területére szinte korlátlan mennyiségben bevihető volt alkohol (!), így partik előtt és közt költségkímélően melegíthettünk be. Ez alól kivételt a különféle stage-k s azok közvetlen környezete jelentett, amit a belépőkapuknál elvileg ellenőriztek is, a gyakorlatban azonban sikeresen lehetett próbálkozni (nagyobb zsebek előnyben;)
Apropó stagek; Unknown mintegy hat staggel örvendeztetett meg minket, melyeknek oroszlánrésze a tengerparton feküdt, ha nem is annyira, hogy szeletelés közben nyaldossa az Adria a lábunkat – bár a Main stage esetében még akár ez is elmondható volt, különösen Lulu James fellépése alatt, aki a vízből énekelt a közönségnek – ,de úgy 80 méteren belül már a szárazföldtől eltérő halmazállapotú közeg fogadott minket. Kivételt a kemping területén lévő kis „baráti” stage a Unit 44 képezett.
Nézzük csak sorjában a stageket; ott volt nekünk a Main , a Pool, a Moroccon Medina, a Mad Ferret, a Forest és a már fentebb említett 44, továbbá rögtönzöttként a Menza, de erről majd később.
Tehát adott egy szuper helyszín, hat stage és jobbnál jobb dj-k, úgy körülbelül százan. Mi kell még? Jó idő !
Tengerpart, Horvátország ide vagy oda, azért Rovinj nem valahol Dél-Spanyolországban fekszik és szeptember közepén bizony előfordulhat, hogy nem minden nap láthatjuk a napfelkeltét vagy a naplementét. S nem azért mert az elfogyasztott fügepálinka mennyiségétől már nem látjuk, hanem „kisebbfajta” felhőknek köszönhetően, amik, ha úgy van kedvük némi égi zuhanyzásban is részesíthetnek.
Ugye tengerparti (fesztivál)nyaralás előtt két dolgot ne tegyünk; egyrészt ne nézzük végig a Cápa sorozatot, másrészt az időjárás előrejelzést, mert utóbbi biztos akkor jelez havat:)
Nos szerdán úgy kora este fele megnyiltak az ég csatornái amik pár órán keresztül öntözték a környéket itt-ott kisebbfajta sártengert generálva (a helyzet azért korántsem volt olyan vészes, mint esős időben a hazai fesztiválokon, csak jól esik néha panaszkodni). A helyi vörös földnek, idegen szóval terra rossa egyik legfőbb tulajdonsága a vörös színén kívül, hogy úgy csúszik, mint egy vazelinos banánhéj, amin az egyensúly megtalálása még józanul is kisebbfajta bravúrnak számít, nemhogy „unknownos” állapotban. A szerda mellett pénteken borzolta a kedélyeket, pontosabban inkább áztatta egy röpke fél órás monszun valamikor Richie Hawtin szettje után. Jórészt azonban későnyárias időnek örülhettünk, napközben strandolós idővel, 24 fokos tengerrel.
A fesztivál szeptember 9-én, azaz egy hétfői napon vette kezdetét, ezt nevezték ki a pre partik napjának, amolyan before-nak, vagy ahogy itthoni fesztiválokon mondani szokás, nulladik napnak. Gőzerővel másnap (szeptember 10.) kezdte első áldozását az Unknown, hogy öt egész napon át (ami végül is 4 és fél lett, erről is majd később) szórakoztassa a jónépet.
A jónép javarészt angolokból állt és a 2013-as nyár legliberálisabb fesztivál címére sikeresen pályázhatna:) . Az angolok mellett voltak olaszok, horvátok, szlovének, németek és „néhányan” magyarok is.
Az öt nap alatt játszott nekünk Hawtin, James Holden, Tiga, Nina Kraviz, Maceo Plex, Dixon, Jackmaster, Scuba, Michael Mayer, Talabot, Erol Alkan, Ame, Todd Terje és még sokan mások.
A bulik minden nap délután kettőtől kezdődtek és reggel hatig tartottak, papíron. A gyakorlatban rendszerint reggel 7 és 8 óra közt tették fel az utolsó trekket a Forest stage-en, szombat reggel meg egészen 11 óráig tartott a muzsika.

S hogy kit emelnék ki? Sok mindenkit, olyan, hogy rossz zene, rossz szett nagyon nem akadt, de számomra igazán táncolható, örömzenét adott többek közt Jackmaster, de a Pool Stage megannyi fellépője, így Maceo Plex is. Kisebbfajta csalódás volt – így gyorsan távoztunk is másik helyszínre – Hawtin, aki agyatlan reszelést csinált, bár tény, hogy ezen a napon (péntek) voltak a legtöbben.
Akit még hajtott a belső motor az nappal is talált magának szórakozást és nem csak a fesztivál közvetlen területén, hiszen boat partik keretében hajón is megmozgathattuk a táncolos izmainkat, vagy éppen mehettünk a Boiler Room partijára, amit a rovinji óvárossal szemközti szigeten rendeztek meg két, egymást követő napon.
A fesztivál területe viszonylag nagynak mondható; mindenképpen nagyobb, mint a Balaton Sound, de megkockáztatom, hogy a Voltnál is (az egész Resortot figyelembe véve mindenképpen). A stageknél egyedül a Forest tűnt a legtöbb napon heringpartinak, legalábbis abban az esetben, ha a fő küzdőtéren szerettél volna lenni.

Nagyon jó húzás volt a Mad Ferret stage közelében lévő chill-out zóna, ahol függőágyakat feszítettek ki a fák közé. Szintén chilles hangulatot árasztottak az esténként sejtelmes fényárban úszó fapiramisok és egyéb kreációk, ami alatt meghúzhattuk magunkat.

Szintén nagyszerű ötletnek bizonyult – a Pool és Main Staget leszámítva- , hogy a helyszíneket erdős területre tették, itt emelném ki a Forest stage-t (nomen est omen), ahol mediterrán fák színesen pompázó (merthogy ezeket is megvilágították) lombkoronái alatt rophattuk a ropni valót.
A Pool stage-t a fesztivál amolyan Bed Beacheként tekinthetjük Bed Beaches közönség nélkül. Itt garantáltan nem lettél sáros, és medencék körül partizhattál. Ha mindez nem lenne elég a hagyományos sör-vodka-kóla trió mellett koktélokat is fogyaszthattál, miközben a háttérben a Hold fénye járta táncait a tenger hullámain.
Amolyan insider tippként a Mad Ferret stage-et említeném, ami szintén egy fákkal tarkított részen találhattunk. A vizuálok talán itt „adták” a leginkább, de a legjobban az tetszett, amikor nyakig ért a fehér füst (füstgép) majd utána , amolyan kegyelemdöfésként szétlézerezték a testedet. Na ott végleg elvesztél az ismeretlenben és erősen fennállt a veszélye annak, hogy majd csak akkor találod a kiutat, amikor a fák lombkoronáin keresztül a mediterrán Nap felkelő sugarai melengetik az arcodat.

A fesztivál ideje alatt, mintha csak úgy szálltak volna a napok és sajnos gyorsan azon eszméltük magunkat, hogy A elfogyott az alkohol, így venni kell, B szombat van, azaz a fesztivál utolsó napja.
A fészbúkon a day5-re sunset till sunrise-t írtak két helyszínen (Pool és Forest stage). Megérkezünk fél tíz fele a Pool Stagen a legtöbben isznak/esznek (mivel a felső szinten egy étterem is üzemelt), szól a zene, max 20 ember, ha táncol. Átnézünk a Forestra, ahol semmi, azt az infót kapjuk, hogy majd hajnali kettőtől. Később kiderül, hogy infóforrásunk helytelenül tudta, mert este már nem volt buli ott. Visszatérve a Poolra szépen gyülekeznek az emberek és éjfélre igazi tömeg alakul ki nagyszerű hangulattal. S még az idő is passzol, kellemes húsz fok, csillagos ég, holdfény, tenger meg miegymás, szóval kezdtük túlságosan is jól érezni magunkat és akkor csak két óra után megszakad a zene. Először azt hittük valami váltás, de miután 15-20 perc múlva sem szólt semmi és láthatóan pakoltak a stage-n, plusz a partizók is egyre inkább fogytak kezdtünk megijjedni…
Aztán odalép hozzánk egy angol csaj; „guys there is a party in the restaurant wohooo” csatafelkiáltással. S valóban az étteremben, amolyan rögtönzött stage-t csináltak, aminek erősen „kikönyörgött” buli szaga volt. El is neveztünk Menza stage-nek :) Szépen gyűlt a keménymag és végül párszázan táncoltuk a már meglehetősen laza-slágeres zenéket, végül ötkor itt is bezárt a móka. Számunkra érthetetlen volt, hogy az utolsó napot miért kell ilyen befejezéssel elrontani, reméljük jövőre a szombat is teljes nap lesz és napfelkeltéig bulizhatunk!

unknown

Gyorsan még az árakról néhány szó. A horvát bulik árai felett, dobozos Becks 30kn, csapolt sör 40kn, bacardikóla (amiben igen kevés bacardi volt) 35kn, szendvics 35kn, hamburger 45 kunától. Alapkoktél, mint például Cuba Libre 50 kn, a Tequila Sunrise úgy szintén.
Tehát olcsónak nem nevezném, de mivel a fesztivál területére (szállások) megengedett az alkohol bevitele, így jelentős kiadásoktól menthetjük meg a királyi kincstárunkat.
Gasztró vonalon még van mit fejlődnie, jövőre mindenképpen ildomos lenne még egy ételstand (mivel az eleve adott éttermen kívül csak egy szerepelt a kínálatban) a Forest és a Mad Ferret stage közé. Továbbá ideális lenne kicsit elvonatkoztatni a hamburger-alapszendvics-mexikói fast food triumvirátus bűvkörétől és balkáni-horvát konyhával színesíteni a kínálatot. Nyugodtan elférne egy jó kis cevapcici, de akár egy burek is.

Mindent összevetve az Unknown egy nagyszerű fesztiválnak bizonyult remek helyszínnel, barátságos emberekkel, táncolható/bulizható zenékkel és sok-sok élménnyel. Jövőre is ugyanitt!

Kép forrása: Richie Hawtin Official Facebook Page

B


Szólj hozzá!

Leave a Comment