Jan Bakker az amszterdami klubszcéna közismert figurája. 68 éves és még ma is minden hétvégén megtaláljuk valamelyik technopartyn. 35 évvel ezelőtt vált el, akkor költözött a holland fővárosba. Itt érzi magát csak igazán otthon, nem kis részben a partyéletnek köszönhetően.

Mióta jársz house, illetve technobulikba?

Már régóta, nagyjából mióta ideköltöztem. A RoXY és az iT nem igazán jött be. Oda csak azért jártak az emberek, hogy megmutassák magukat, igazán jó bulik soha nem voltak ott.

Hát akkor hol?

Kisebb fesztiválokon és régi gyárépületekben rendezett illegálbulikon. Itt mindig nagyon jól éreztem magam, a közönség összetétele is teljesen más volt. Korábban rendszeresen megjelentem a Thunder Dome bulijain, mennyire beteg volt! Mostanában általában a HQ-ba járok. Nagyon kemény zenét játszanak ott, az emberek mégsem agresszívek. Fantasztikus a hangulata! A nagy fesztiválokat igazából nem annyira szeretem. Idén döntenem kellett az egynapos Sensation és a német All We Want között. Mind a két fesztiválra megvolt a jegyem, de nem is figyeltem arra, hogy egy időben rendezik őket. De ha már egyszer vettem magamnak polifoamot, hálózsákot és sátrat azt gondoltam magamban: „Basszus ha már ezeket mind beszereztem, akkor használjam is őket. Felejthetetlen élményt nyújtott az All We Want.

Kivel jársz bulizni?

Mindig egyedül. Korábban olyan emberekkel utaztam, akik az egész éjszaka menetrendjét előre megtervezték. Ez is egy jó dolog, de én ilyet nem csinálok, nincs kedvem ide-oda futkosni a termek között. Így aztán az édes egyedüllét mellett döntöttem. Addig maradok, ameddig szeretnék, nem kell senkihez igazodnom. Az évek során persze rengeteg emberrel megismerkedtem. Már csak a feltűnő öltözékem miatt is. Mindig így járok bulizni. Szeretem divatos ruhákat, cipőket, feltűnő szemüvegeket hordani, pedig nem igazán szoktam vásárolni. Általában vicces, amikor emberekkel találkozom a buliban, de néha bosszantó is tud lenni. Egyszer hallottam, ahogy megszólalt valaki mögöttem: „Álljunk már oda az öreg mellé, valaki csináljon rólunk egy képet!” Én erre inkább odébb sétáltam.

Nagyon észrevehető a korkülönbség?

Néha meghívnak 19-20 évesek. Majdhogynem kényszerítenek arra, hogy igyak velük. Még soha nem volt problémám a fiatalokkal. Sokan hagyják el a szcénát egy bizonyos kor után, mert egyszercsak túl hangosnak ítélik meg a zenét és hirtelen rohadt fontossá válik számukra a kocsijuk. Bizonyos esetekben meg tudom érteni, hogy más dolgok kerülnek előtérbe, például ha családot alapítanak.

Neked van családod?

Van egy 42 éves fiam, a kis unokám 20 éves. Ők nem járnak partyni. A fiamat nem érdekli, inkább rockkoncertekre jár.

Szoktál otthon technot hallgatni?

Szinte alig. Nagy ritkán, akkor is fejhallgatón keresztül. Ezt a zenét hangosan kell élvezni, nem úgy mint a rádióbarát dalokat. Akárcsak a rockzene esetében. Egy ütős riffet sem lehet a Led Zeppelintől kis hangerőn hallgatni. Figyelek a szomszédaimra, ezért másféle zenét hallgatok, vagy pedig az előbb említett módon teszem.

Van kedvenc dj-d?

Nem igazán. De Monika Kruse és Nina Kraviz zenéjét nagyon szeretem.

Amiért nők?

Nem, amiért jó zenéket csinálnak.

Korábban mit dolgoztál?

Az alkatrész kereskedelemben tevékenykedtem. De már 12 éve nyugdíjba vonultam, korkedvezménnyel. Miért is ne? Soha nem bántam meg a döntést.

Mivel töltöd a napjaidat?

Soha nem unatkozom. Nincs kifejezett hobbim, de nagyon jól el tudom magam foglalni. Sokat bringázom és sétálok, viszonylag egészséges életet élek. A szívinfarktusom után felhagytam a dohányzással is. Téved, aki azt gondolja, hogy nem tudok magammal mit kezdeni.

Egyedül élsz?

Igen. Két éve altattam el a cicáim. Akkor eldöntöttem magamban, hogy ezt mégegyszer nem kezdem el. Húsz évesek voltak a macskáim. Még hónapokkal később is gyakran eszembe jutott, ahogy az ölemben pihentek. Azóta sem tudok megbarátkozni a gondolattal, hogy nincsenek már velem.

Szerinted még sokáig bírod energiával az állandó partyzást?

Ha valahol buli van, csak felpattanok a bringámra és már megyek is. Nincs szükségem gurulós kocsira, jól érzem magam. Egy lift nélküli társasház negyedik emeletén lakom. Minek hagyjam abba, ha jól szeretem? Természetesen ez azzal is összefügg, hogy tudok beszélgetni az emberekkel. Múltkor rendeztek egy  1600 fős bulit és ismertem az emberek több, mint felét. Ez nagyon  jó érzés volt, ilyet korábban még nem éltem át.

Mi a véleményed a kábítószer fogyasztásról? Sajnos mindig előfordulnak túladagolásos esetek.

Ezek gyakran olyan emberek, akik elmennek évente egyszer bulizni, aztán teljesen szétküldik magukat valamivel. Láttam olyan lányt, aki ginával küldte le a bogyót. Vajon mennyit kellett neki megennie ahhoz, hogy ilyenre vetemedjen? Hidd el, azokon a bulikon, ahova én járok, ilyen nem történik. Oda nem járnak olyan emberek, akiket teljesen elbutít a pia vagy a cucc. Persze, azt látod, hogy valaki ivott vagy csinált valamit, de csak addig a szintig, ameddig ez jól esik neki. A nagy fesztiválokon sajnos mégis szétcsapják magukat az emberek, teljes mértékben a cucctól függenek. Amúgy néha én is tolok ezt-azt, általában csak egy fél bogyóval kezdek, ennyi gyakran elég is szokott lenni. Hiszen mégis csak emlékezni szeretnél arra, mi történt veled tegnap este. Hallgatok a testemre.

Forrás: http://thump.vice.com/
Képek forrása: Marty Marn

Kövesd a Primate.hu Instagram oldalát, ahol még több képes és videós tartalmat találsz! https://www.instagram.com/primate.hu