A Hungarian Association of Independent Labels munkatársával, Décsy Eszterrel beszélgettünk a szervezet működéséről, az Article 17 szerzői jogi direktíváról, a COVID okozta károkról a zeneiparban, valamint a HAIL jövőbeni terveiről.

Szia Eszter!
Mielőtt belevágnánk a sűrűjébe, nem árt pontosan definiálnunk hogy mit is jelent az hogy független lemezkiadó?

Dióhéjban: mindegyik kiadó független (indie), amelyik nem major. Mára a major kiadókból három maradt; a Universal Music Group, a Sony Music Entertainment és a Warner Music Group, de régen ide sorolták pl. a megboldogult EMI-t is. Ők a legnagyobbak, a kiadói piac túlnyomó részét birtokolják, rengeteg sok kis sublabel tartozik hozzájuk. Ezek a sublabel-ök kétféle módon szoktak létrejönni: vagy valamijen stílus vagy üzleti elv mentén maga a major hozza létre és ad neki egy saját nevet (ez a ritkább) vagy van egy szuperjó kis indie, akik sikeresek, és jön a „nagy gonosz óriás” és szépen bekebelezi, vagy egy korábbi major hamvait vásárolja fel (ilyen volt az Atlantic Records esete is, ma a Warneré, de a nevet megtartották). A sublabel-ök, hiába más néven futnak, üzletileg vagy tulajdonjogilag major-ökhöz vannak kötve, így sosem lesznek igazi függetlenek/indie-k.

2018-ban alakult meg a HAIL (Hungarian Association of Independent Labels), azaz a Magyar Független Lemezkiadók Egyesülete. Te milyen szerepet töltesz be a szervezet életében?

Elsősorban projektmenedzserként igyekszem mederben tartani az ügyeket, valamint a kommunikációért vagyok felelős, de főztem már kávét is. 🙂

A szövetség a magyar független lemezkiadókat képviseli a hazai és nemzetközi színtéren. Hogyan kell ezt elképzelni? Kikkel dolgozol együtt?

A HAIL elnöke, Jeges Zsolt, aki anno a MamaZone kiadót alapította, ő csinálja a nemzetköz showcaseken futó CEEntral Party-t is, illetve Hambugrban él és az Atomic CEE-n keresztül zeneipari tanácsadóként is dolgozik. Nász Csaba az egyik társelnök, aki anno a Warner hazai képviseletének feje volt, társtulajdonosa a Flying Banana kiskiadónak, és egy brit zenei-techcégnek, a The state 51 Music Groupnak a közép-kelet-európai képviselője. Soltész Péter társelnök pedig az AM:PM kiadó alapító-tulajdonosa, nem kevés nemzetközi tapasztalattal. Mindebből azért erősen következik, hogy elég jó hazai- és nemzetközi kapcsolati tőkét tudnak a HAIL alá tenni. Ennek többek között olyan gyakorlati haszna van, hogy ha bármilyen lehetőség nyílik a kiadói szférában, arról nagyjából azonnal értesülünk és igyekszünk a kiadókat becsatornázni és/vagy az érdekeiket képviselni, legutóbb például az Article 17 néven futó EU-s szabályozás hazai implementációjának tárgyalásainál. De mivel az IMPALA (Európai Független Lemezkiadók Egyesülete) tagjai vagyunk, valamennyire az európai szintű lobbitevékenységbe is van beleszólásunk. Épp az év elején jött a Google-től némi anyagi kompenzáció, amit az IMPALA osztott szét, így rajtunk keresztül a hazai kiadókhoz is fog kerülni belőle.

Article 17 néven futó EU-s szabályozás? Ez mit is takar pontosan?
Az Article 17 egy szerzői jogi direktíva, célja a szerzői jog és az azokból származó bevételeket befolyásoló problémák körének csökkentése, esetenként megszüntetése. Magyarra lefordítva: főképp az ingyenes tartalommegosztó platformok (pl. YpuTube) miatt kieső bevételek, azaz a value gap csökkentése. Ezeket az irányelveket legkésőbb 2021 júniusáig minden EU tagállamban teljesen implementálni kell.

Milyen megoldás született a problémára? Ez a felhasználókat, vagyis a zene megosztókat és a hallgatókat hogyan fogja érinteni?

Ezt nehéz összefoglalni pár mondatban, de a Dal+Szerző Magazinban Rónai András kiválóan összegezte.

Ez egy nagyon fontos lépés, hogy a közel egy évtizede tátongó value gap-et végre csökkentsék egy kicsit. A value gap pedig a digitális piacon jelenleg nem realizálódó zeneipari bevételt jelenti (lényegében: kiesés). Ez a hallgatókat a gyakorlatban nem érinti, de az előadók, a szerzők, a kiadók, publisherek viszont erősen érintettek, elsősorban a videomegosztó platformok (pl. YouTube) működésének elve és gyakorlata miatt.

Említetted hogy a Google-től érkezett némi anyagi kompenzáció amit az IMPALA osztott szét. Mi alapján történik a pénzek elosztása?

Hogy a Google mi alapján döntött, rejtély, de ahogy az IMPALA, úgy mi is egyenlően osztjuk szét a tagjaink között, az egyetlen kitétel, hogy legyen aktív a kiadó, legyen megjelenése az elmúlt egy évben. Igyekeztünk minél inkább leegyszerűsíteni a dolgot, hogy lehetőleg senkit ne hagyjunk ki ebből.

Fontos pillére a tevékenységeteknek a különféle szakmai rendezvények szervezése is. Jelenleg hány ilyen eseményetek van? Milyen segítséget igyekeznek nyújtani a lemezkiadóknak?

Per pillanat nem fut szakmai esemény, a háttérben dolgozunk egy regionális Music Comepetence Center nevű projekten, ami elsősorban tudásbázis és szakmai képzési platform lesz. Tavaly voltak workshopjaink, beszélgetéseink, ott voltunk főszponzorként az Independent Label Fair-en, két panelt is vittünk a Budapest Showcase Hub-ra. Idén szeretnénk, ha a Competence Center elkezdene saját lábra állni, lesznek majd beszélgetések és workshopok is, remélhetőleg az ILF-fel is folytatjuk a szponzori-partneri kapcsolatot, és idén először, számunkra is némileg meglepő módon csinálunk egy gyerektábort is, ahova elsősorban a HAIL-tagok gyerekeit várjuk június közepén Zsámbékra, ahol szeretnénk egy kicsit jobban megismertetni a gyerekekkel hangszereket, zenei stílusokat, és ide is tervezünk két szakmai beszélgetést anyuknak-apuknak.

Ezek szerint fontosnak tartjátok a jövő zenész nemzedék kinevelését is. Tehetséggondozó programban is gondolkodtok a jövőt tekintve?

Fontos, persze, az utánpótlás nevelése, a tehetséggondozás és a továbbképzés, de mivel nem mentoring szervezet vagyunk, hanem érdekképviseleti szövetség, így a gyerekek és fiatalok tehetséggondozása nekünk kiesik a fő tevékenységek köréből. Ez egy egyszeri alkalom, vagy legalábbis egyelőre nem tervezzük a folytatást, előbb nézzük meg, ebből mi sül ki.

A COVID sajnos súlyos károkat okozott több szegmensnek is, ugye a szórakoztatóipart és ilyen formán a zeneipart is érintették a korlátozó intézkedések. Te hogyan látod a helyzetet a HAIL és a független lemezkiadók szemszögéből?

Összetett kérdés, és nincs rá egyszerű válaszom. Az élőzenei szektort teljesen leállították, zéró. Kapásból azt mondhatnánk, hogy ez a hangfelvételi szektort nem érinti annyira, csakhogy ez már sok éve nem igaz, még akkor sem, ha Gulyás Gergely szerint pörög a lemezeladás.

A zenészek összjövedelmének átlag 65%-a az élőzenéből származik. Lemezeladás a béka segge alatt, a streamingből meg alig jön bevétel. Épp ezért a kiadók elkezdtek más tevékenységgel is foglalkozni, menedzsmenttel, koncertszervezéssel, jogosítással, hogy a kieső bevételeket pótolják. Ugyanakkor a demokratizálódó piac miatt a zenészek, szerzők is egyre inkább kézben szeretnék tartani az ügyeiket, a menedzsmentek is elkezdtek kiadói dolgokkal foglalkozni, így a határok már nagyon elmosódnak. Az egész zenei ökoszisztéma kényes egyensúlyban és függésben van egymással, így ha az egyik pillér (ráadásul ilyen hangsúlyos, mint az élőzenei) bedől, az szépen vinni fogja magával a többi pillért is. Dominó-effektus, csak a dominók nem sorban, hanem mindenhol vannak és mindenhol egymáshoz érnek.

Igyekszünk amúgy feltérképezni a pontos helyzetet, tavaly kétszer is felmértük, hogy állnak a hazai kiadók. A másodikat itt találjátok.

Amellett hogy marketing és újságírói tevékenységet is folytatsz, művészek menedzserelésével foglalkozol, így elég komoly rálátásod van a jelenlegi helyzetre. Mit gondolsz, hogyan lehet innen felállni?

Nehezet kérdezel, ezt nálam sokkal okosabb emberek sem tudják még megmondani. Azaz, mindenkinek van teóriája és véleménye, de tuti receptje senkinek. Személy szerint én amúgy végig a szerencsésebbik végén voltam, vagyok ennek a válságnak, magánemberként is, munka szempontból is, és szerencsére a zenekarok, akikkel dolgozom, szintén a kevésbé para végén állnak. Kicsik vagyunk, sok lábon állunk, így könnyebb is lesz kikecmeregnünk a válságból és továbblépni, de pontosan tudom, hogy nem reprezentáljuk az átlagot vagy a többséget. A többség sajnos olyan mértékig rossz helyzetben van (zenészektől a klubokon át a roadokig mindenki), hogy egyelőre a károkat sem látjuk át pontosan, de azt látjuk, hogy óriási baj van, mentálisan, anyagilag és a kulturális ökoszisztéma is elvérzik. Ezt visszaépíteni sok évbe fog telni, és ráadásul magunkra vagyunk hagyva ebben. Egymást kell segítenünk, mindenhogy!

Térjünk vissza az egyesület munkájához. Hazai lemezboltokkal is kapcsolatban álltok. Milyen együttműködés alapján kerülhet fel egy bolt a platformotokra? Hogyan tudjátok segíteni egymás munkáját?

Ez egy nagyon friss dolog, egyelőre nem mondanám, hogy kapcsolatban állunk. Kicsi a piac, mindenki ismer sok mindenkit, de egyelőre ez a dolog ott tart, hogy kilistáztuk a hazai lemezboltokat, hogy egy helyen legyen, a kiadók lássák, hova lehet menni a kiadványaikkal, de még nem született a boltokkal partneri megállapodás. Régi terv, hogy egy közös szállítói és disztribúciós hálózatba kapcsoljuk a kiadókat, de ez sok munka, illetve ennek részeként szeretnék gyártási konzorciumot is létrehozni, hogy a kis példányszámok ellenére is versenyképes árakat lehessen kialkudni a gyártóknál, majd ugyanígy a futárszolgálatokkal is. Nem lesz könnyű menet, de rajta vagyunk.

Köszönöm szépen a tartalmas beszélgetést, sok sikert kívánok a munkátokhoz.

Ha érdekel hogy a lemezkiadód milyen feltételekkel tud csatlakozni a HAIL tagokhoz, és a tagság milyen előnyökkel jár, kattints ide a részletekért.

Fotó: Zsiga Pál