Budapest új ikonikus épülete, a Magyar Zene Háza tervezője, a japán sztárépítész Sou Fujimoto is részt vesz Európa legnagyobb jövőfesztiválja, a Brain Bar „Jövő városai” témában indított panelbeszélgetésén. A Hogyan tervezhetünk élhető városokat a jövő számára? című panelbeszélgetés a Brain Bar YouTube csatornáján élőben követhető lesz minden érdeklődőnek szeptember 9-én, csütörtökön 15 órától. A panel résztvevői: Sou Fujimoto, starchitect, a Magyar Zene Háza tervezője, Lasma Ivaska, a MOME Innovációs Igazgatója, Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, valamint Roman Sysel, a Bolt regionális menedzsere. A Brain Bar-t, 2021. szeptember 9–10-én, a Millenárison rendezik meg.

A Liget Budapest Projekt részeként épülő Magyar Zene Házát a kortárs japán építésznemzedék egyik legkiemelkedőbb egyénisége, Sou Fujimoto tervezte (magyar partner: M-Teampannon). A japán sztárépítész légies, természet ihlette, inspiráló épületeiről híres világszerte, és Budapestre is a Városligetbe beleolvadó, szinte teljesen transzparens otthont tervezett az új zenei intézmény számára.  Budapest új ikonikus épülete az év végére készül el. A sztárépítész kulisszatitkokat is megoszt majd a Brain Bar beszélgetésben.

A Magyar Zene Háza tervezésekor a japán sztárépítész Sou Fujimoto szinte teljesen áttetsző, környezetbarát épület létrehozására törekedett, hogy harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között. Foujimoto szerint minden építész egyik nagy álma, hogy modern múzeumot tervezhessen, és a Magyar Zene Háza kiválóan megtestesíti azt, ami a mai múzeumépítészetben érdekes: önmagában egy klasszikus kiállítótér ugyanis már nem elég vonzó, oda kell tenni mellé további funkciókat, például előadótermeket, oktatási tereket.

Fujimoto filozófiájának legfontosabb iránya építészet és természet összefonódása, egybeolvadása, amely, nézete szerint, az építészet kezdetéig nyúlik vissza, ugyanakkor nagyon is kortárs probléma, és alapvető kérdés marad a jövőben is. Az idén ötvenéves építész pályájának kiemelten fontos állomásának tartja a Magyar Zene Háza tervezésének lehetőségét, melynek eredményként idén elkészül az intézmény épülete a budapesti Városligetben. A Magyar Zene Háza tervezésére 2014. őszén kiírt nyílt, nemzetközi tervpályázatra 168 pályamű érkezett a világ minden tájáról. Sou Fujimoto terve kiemelkedett a mezőnyből, a nemzetközi zsűri többek között az épület könnyed, transzparens megjelenését és a parkkal való harmonikus kapcsolódását méltatta.

A ház egyedülálló formája mögött különleges mérnöki megoldások húzódnak meg: a homlokzati üvegfal – amely Európa legnagyobb, vízszintes szerkezeti osztás nélküli egybefüggő üvegfelülete – 94 darab egyedileg gyártott üvegpanelből áll, melyek az épület egyes szakaszain elérik a mintegy négy emeletnyi, közel 12 méteres magasságot.  A ház másik ikonikus jellemzője az organikus tetőszerkezete: az épület lebegő tetejét a hang rezgésének vizuális képéből, a hanghullámból kiindulva formálta meg a tervező. A játékos hullámzással vastagodó, majd elvékonyodó tetőzet végig a városligeti lombkorona szintje alatt marad, így is biztosítva, hogy a ház harmonikusan beleolvadjon a természetbe.

A Magyar Zene Háza izgalmas épületére a nemzetközi szakma is felfigyelt: a házat 2019-ben legjobb nemzetközi középületének választották a rangos londoni International Property Awards megmérettetésen, ami az ingatlanszakma egyik legnagyobb, széles körben jegyzett elismerése, majd ezt követően. 2020-ban a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésnek járó fődíjat kapta meg az amerikai Music Cities Awards pályázatán. A házat ez év első napjaiban pedig a CNN és a World Architecture Community is 2021 legjobban várt épületei közé választotta.

A Városligetbe tervezett épületéről Fujimoto így beszélt: „A Magyar Zene Háza egy parkban épül. Az első, ami erről eszembe jutott, hogy a természetben zenélek. A két földszinti előadótermet ezért úgy akartam elhelyezni, hogy kapcsolatban legyenek a parkkal. Míg a legtöbb koncertterem zárt doboz, én nyílt tereket álmodtam, ahová beszűrődik a természetes fény, ahonnan ki lehet látni a természetbe, és ahová a Ligetből is be lehet látni. Azt akartam, hogy ez egy felszabadító hatású tér legyen, konceptuális értelemben, a gyakorlatban pedig lehetőséget kínáljon a minőségi zenehallgatásra a gyönyörű környezetet tiszteletben tartva. A megbízás ritka és egyedülálló helyzetet nyújt, olyat, amely máshol nem is valósulhatna meg. A Magyar Zene Háza projekt alapját a budapestiek szeretete jelenti a hely iránt. Üvegfalú teret konstruálni zenéléshez hatalmas technikai kihívás. De addig foglalkoztunk a témával, amíg megtaláltuk a megoldást az akusztikai, szerkezeti és más funkcionális problémákra. Azt gondolom, ha elkészül az épület, nagyon különleges teret fedezhetnek fel maguknak a látogatók.”

Mindezek mellett Foujimoto úgy véli: minden építész egyik nagy álma, hogy modern múzeumot tervezhessen, és a Magyar Zene Háza kiválóan megtestesíti azt, ami a mai múzeumépítészetben érdekes. A klasszikus kiállítóterek mellett oda kerültek további funkciók is, például az előadótermek és az oktatási terek is. Hozzátette: „Egyedülálló, hogy egy olyan koncertterem épül, amely teljes kilátást biztosít a környezetre, jelen esetben a parkra. Emellett az is érdekes, hogy az épület maga nagy, ám mégis beleolvad a fás területbe. Érzékeljük ugyan, hogy ott van az épület, de a park szerepe nagyon fontos, hiszen ezáltal az épület nem önmagában jelenik meg. Az, hogy a föld alatt van a kiállítóterület, a földszinten a koncertterem és a felső szinten az oktatási rész, szintén nem mondható szokványosnak.”

„A Magyar Zene Háza egészét és minden egyes részletét tekintve is a harmóniára törekedtem. A találkozásokra koncentráltam, például a természetes és a mesterséges terek viszonyára, és arra, hogy ezeket miként kapcsolhatom össze. Ennek fényében talán mondhatjuk, hogy az építészet már önmagában is nagyon muzikális „lelkületű” – fogalmazott a sztárépítész.

Az építész a kezdetektől kiemelten figyelemmel kíséri a kivitelezést, amíg tehette, rendszeresen utazott Budapestre, hogy személyesen ellenőrizze a munkafolyamatokat és tanácsival segítse a magyar szakembereket. A pandémia okozta lezárások miatt ugyan az elmúlt másfél évben nem utazhatott Magyarországra, ám a technikai lehetőségeknek köszönhetően a rendszeres egyeztetések nem maradtak el. A Magyar Zene Háza megnyitójára természetesen feltett szándéka Budapestre utazni.

Az építészről:

Korai épületei a második háború utáni nagy japán modernista generáció természetes örököseként mutatták meg tehetségét: olyasvalakiként, aki egyszerre gondolkodik funkcionálisan, de feszíti ki a létrehozott terek esztétikai és technológiai határait a megszokotton kívülre.

Sou Fujimoto Hokkaidón született, 1971-ben. A Tokiói Egyetem műszaki karán 1994-ben szerzett építészdiplomát, 2000-ben megalapította saját irodáját Sou Fujimoto Architects néven. Az első, hazájában aratott sikereket külföldi megkeresések és feladatok követték, és Fujimoto másfél évtized alatt Japán első számú építészei közé került, aki ma éppoly otthonosan mozog Európában, mint a Távol-Keleten. Az Illinois-i Egyetem műszaki karának professzora, Primitive Future című könyve az év legsikeresebb építészeti kötete volt 2008-ban.

Sou Fujimoto jelentősebb középületei:

2010-ben Tokióban megtervezte a Musashino Művészeti Egyetem Múzeumát és Könyvtárát, s már ezeken a terveken megjelent az építészet és a természet közötti érzékeny viszony, ami azóta is az építész védjegye. Még ugyanabban az évben megtervezte a japán divat „Future Beauty” kiállítóterét is, a londoni Barbicanben.

Fujimoto a 2012-es Velencei Építészeti Biennálén az Arany Oroszlán-díjas japán pavilon munkatársa volt, 2011-ben megosztott első díjat nyert az ARCVS iroda mellett a belgrádi Beton Hala Waterfront Centre kulturális központ tervezésére kiírt nemzetközi pályázaton. Jelentős mérföldkő volt pályáján, hogy 2013-ban meghívták a londoni Serpentine-pavilon tervezésére. (2000 óta a Serpentine Gallery minden évben felkér egy nemzetközi építészt vagy tervező céget az időszaki nyári pavilon tervezésére. A pavilont hat hónap alatt kell befejezni, és három hónapig látogatható.) Fujimoto úgy véli, hogy nemzetközi ismertségét ennek a projektnek köszönheti. Az építész számos kitüntetést kapott már, köztük a 2010-es Rice Design Alliance Prize-t, a Wallpaper magazin Design Díját 2009-ben, és a World Architectural Festival díját magánház kategóriában, 2008-ban.

https://www.youtube.com/watch?v=T67kJH0F2Ew