A Telekom Electronic Beats csapata április 10-ig várja olyan zenei alkotók jelentkezését, akik szeretnék dalaikat a világ elé tárni, igazolva azt, hogy a hazai zenéknek is bőven van keresnivalójuk a nemzetközi mezőnyben. A második alkalommal kiírt pályázat során pop, klub és kísérleti zene kategóriában várják a jelentkezéseket. Az első megmérettetésre 2020-ban, a covid kirobbanása után, a lezárások közepette került sor. A kiadótulajdonosból, dj-ből és zenei újságíróból álló szakmai zsűri részvételével több mint hatszáz jelentkezőből válogatták ki 30+1 zenészt, akik felkerültek tripla válogatásukra. A szervezők most is ugyanebben a formátumban gondolkodnak. A két évvel ezelőtti nyertes pályázók közül felkerestünk néhányan, akik kétszésgesen avattak be a kulisszatitkokba és a friss jelentkezőket is ellátták néhány hasznos tanáccsal.
Mióta foglalkozol zeneírással? Milyen eszközöket használsz a producerkedés során? Mesélj a díjnyertes track keletkezéséről!
CVRDWELL: Olyan 15 éve körülbelül, kisebb-nagyobb kihagyásokkal. Jelenleg főleg hardware eszközöket használok, főleg moduláris szintetizátorokat, melyeket Ableton Live-ban rögzítek és utómunkázok. A ’Walfisch’-t még Berlinben rögzítettem. Ekkoriban az volt a filozófiám, hogy a live jam-ek alatt minél pontosabban kitekerjek mindent, hogy ne legyen szükség sok utómunkára. Az arrangement részét is mindenképpen élőben akartam lehozni, ezzel hozzáadva az úgynevezett ’human touch’-t. A kisebb emberi hibák, mulasztások teszik sokszor élőbbé a zenéimet, kevésbé gépiessé, kiszámíthatóvá. Továbbá nem igazán kedvelem az agyon polírozott zenéket, úgy gondolom, hogy a techno műfajának szüksége van a „koszra”. Éppen ezért nagyon sok torzítást, szaturációt használok. Ennek a zenének az érdekessége, hogy first take, tahát csak egyszer futottam neki a rögzítésnek. Úgy éreztem, hogy nincs szükség további próbálkozásokra. Megvolt a tökéletes pillanat és féltem, hogy a többi próbálkozás csak imitáció lenne.
CT Kidobó: Kb. 10-11 eve foglalkozom zeneírással, de komolyan csak az utóbbi 3 évben kezdtem venni pár barátom, mint pl. Gnork és Max Sinclair noszogatására. Ennek hatására újra vettem pár analóg szintetizátort és próbálok mindent ezekkel felvenni pár Kontakt library mellett, emellett sokszor mintázok régi filmekből is. A számot a lockdown alatt vettem fel 2020 tavaszán teljes izolációban egy vidéki házban, ahol teljesen lekapcsolódtam a külvilágról.
Bekø: Az utóbbi 7-8 évre tekintek vissza úgy, hogy azt már zeneírásnak tekintsem. Mostanában az Abletont és a szoftveres megoldások mélységeit fejtegetem kontrollerekkel, de az analóg oldalról is használok például MPC-t, Electribeokat, FX pedálokat, meg egy jó nagy zenekari keverőt; azon a legjobb kitekerni a potikat… A hétköznapi munkám során a geodéták melóját figyeltem huzamosabb ideig, akik már nagyon hightech módon drónokkal végezték a terepfelméréseket. Azon agyaltam akkor, hogy vajon hogyan nevezhetik őket?! Erre jött a sajátos megfejtés, ami végül a trekkem címadója is lett: Neogeodéta.
Normal Tamas: A garázspunk mozgalmat is beleszámítva kb 15 éve foglalkozom zeneírással valamilyen formában. Mostanság főként Abletont használok, a natív eszközparkja zseniális szerintem, de a játék kedvéért mindig kipróbálok egy-egy új soft szintit is, ezek közül örök kedvencem Rob Papen Predator 2-je. A hardveres eszközparkom egészen visszafogott, egy dobgép és egy szinti, mindkettő a Roland Aira sorozat része. A pályamunkámban is ezeket használtam, de középpontban a MIDI send és a VEL>VOL paraméterek kihasználása volt a cél, ez adja a perkusszív réteg és a stabek játékát.
Mesterháza: Nem tartom magamat producernek, sem zeneszerzőnek 🙂 Viszont a djzés mellett mindig jelen volt “hobbiként”. Valamikor a 90-es évek második felében kezdtem nyomkodni a ReBirth nevű szoftvert, majd leginkább kísérleti zenéket kreáltam az éppen aktuális szoftverekkel Mesterháza néven. Ez váltottam le pár éve a 100%-ban hardveres MZ/Y alteregóval. Az EB válogatáson megjelent zeném egy része még szoftverben lett rögzítve, de már benne van a hardveres hibridség.
Hogyan jellemeznéd pár szóban a díjnyertes zenédet? Mit gondolsz, mivel tudott felülkerekedni ez a track a többi indulóéhoz képest?
CVRDWELL: Koszos, ipari, élő szövet a fémvázon. Szerintem a zsűrinek átment a koncepció, megértették, hogy mit szerettem volna ezzel a zenével képviselni. Nem próbált senkit utánozni, maximum a nagy elődök előtt tisztelgett megoldásaival.
CT Kidobó: A nyertes tracknél a Dreadbox Erebus V3-ammal kitaláltam egy klassz sample & hold basslinet, amire ráhuztam még egy TB-03 ellenpontozást illetve egy klasszik jungle break+house vokal mintat. Szerintem az tetszhetett, hogy nem próbáltam meg újra feltalálni a kereket, csak egy egyszerű klub trekket raktam össze amit én is bármikor beraknék.
Bekø: Lendületes, atmoszférikus, és őszinte. Nem feltétlen egy irányadó hangulat van benne, olyan, mintha egy kellemes éteri és egy kissé gyanakvó mood fogná közre a trekket. Viszont mégis tol előre. Igyekszem korlátok nélkül akár különböző stílusokat is ötvözni. Az akkori lelkiállapotom és technikai tudásom alapján a gépekbe nyomtam magamból mindent, amit csak tudtam, szummázva. Valószínűleg ez az igyekezet a zenémen keresztül átjött a zsűrinek és együtt tudott rezegni a megoldásaimmal. (Hozzáteszem akkor javában vírus-depi időszak is volt…)
Normal Tamas: Hagyomános, tánctérre írott techno, rendkívül dj barát felépítéssel. A hangkészlete sem kíván túlzó lenni, inkább az egyes hangszínekben rejlő mélységet járja körbe egyszerű motívumok mentén. Sajnos nem hallottam az összes többi induló munkáját, így erre nem tudok választ adni.
Mesterháza: A fő dallam eredetileg filmzenének készült. Egy CNC üzem kisfilmjéhez írtam zenét, amiben az ipari hangok, gépek, kattogások adták a ritmust. Később ezeket cseréltem le dögös 808 dobokra és persze megjelentek a tánczenei elemek. Amennyire tudom nagyon kevés volt az elektró a pályázaton.
Hogyan segítette elő a két évvel ezelőtti helyezés a pályafutásod további alakulását?
CVRDWELL: Úgy érzem, hogy a nevem eljutott sok olyan emberhez is, akik nem feltétlenül azokban a körökben mozognak, ahol én addig megfordultam heti szinten. Sokat változtatott a szcénán belüli megítélésemen is. Továbbá, én is megismertem sok értékes embert a pályázatnak köszönhetően, akikkel azóta is szerencsém van dolgozni valamilyen formában.
CT Kidobó: Ez az én szempontomból pár EB-s event formájában köszönt vissza amiért nagyon hálás vagyok!
Bekø: Elsősorban saját magamat tudtam megerősíteni abban, hogy jó az irány ami felé haladok, és nem csak ufo-ként tudjuk páran élvezni a zenéimet. Magabiztosabban írom azóta a zenéket, amikor jön az ihlet, ez biztos!
Normal Tamas: Mondhatjuk talán, hogy közelebb hozott több, a pályázaton résztvevő alkotóhoz. A pályázat kihirdetésének időpontjában, amikor elég mélyen volt mindenki az újonnan érkező korlátok és félelmek miatt, azonnal hatalmas szakmai nyüzsgés indult el. A pályázat valódi értékét ezekben a kapcsolódásokban látom, mintsem abban, hogy felkerült a nevem egy listára.
Mesterháza: Mondhatnám, hogy igazából nem a pályázat, hanem a covid bezártság adta meg a lökést, mert végre lett időm jobban ráfeküdni a stúdióépítésre. De való igaz, a pályázattal járó nyilvánosság inspirált abban az értelemben, hogy elkezdtem nem csak a fióknak írni a zenéket. Vettem is sorra a szintiket és azóta született 20-30 új dal.
Mit üzensz az idei indulóknak? Mire érdemes odafigyelniük, hogy kitűnjenek a többiek közül?
CVRDWELL: Semmiképp se olyan zenét küldjetek, ami valamilyen módon egy meglévő művet, esetleg egy kedvenc művész megoldásait imitálja! Kísérletezzetek, lépjetek ki a komfortzónátokból és simán érezzétek jól magatokat miközben csináljátok! Így biztosan, akaratlanul is a saját sound-otok fog érvényesülni, még ha nem is tudjátok, hogy már létezik ilyen. Így, valami, különleges produktumot fogtok beadni. Ezt pedig a zsűri értékelni fogja, ebben biztos vagyok.
CT Kidobó: Az indulóknak azt üzenem, amit még Isu is mondott két évvel ezelőtt, hogy olyat küldj, ami azon a szinten van amit te is elvársz, ha elmész bulizni, olyan zene, ami 10 év múlva is egy klassz ötlet megvalósításaként lesz elkönyvelve. Az mindegy, hogy mennyire vagy profi, mert kreativitással és szellemességgel bármit felül lehet írni!
Bekø: Az önmegvalósítás az önfejlesztés mellett az egyik legfontosabb dolog az életben! Hagyj nyomot magad után (a lehető legpozitívabb értelemben)! 1. Legyen lelke annak, amit csinálsz. 2. Úgy alkoss, hogy önazonos legyen a produktum. 3. Hallgasd meg a trekked tiszta fejjel és füllel, mielőtt kiadod a kezeid közül! 
Normal Tamas: A pályázaton magadat képviseled, tehát próbálj meg a saját világodban alkotni, ha már te otthon jót tudsz táncolni a zenédre, akkor jó helyen jársz.
Mesterháza: Szerintem szükség van a kísérletezésre. Mind hangzásban, mind előadásmódban. Az teljesen mindegy, hogy szalagos magnóval rögzítik a tracket monoban, vagy a végletekig csiszolgatják a stúdiócuccokon, az eredetiség számít. Sokan elvesznek a maszteringben. Na én például ahhoz egyáltalán nem értek
Lehet előkapni a félkész zenéket, leporolni a sávokat, kölcsönkérni a szintit, elvonulni napokra a mikrofonállvány árnyékába – a Telekom Electronic Beats digitális kiadója és helyierő-támogató projektje, a Szelektor napokon belül tárt karokkal várja az érdekesebbnél érdekesebb trekiket, legyen az 2022 bunkertechnója vagy nyári slágere.
A pályázat pontos menetéért irány a szelektor.electronicbeats.hu!
Comments are closed for this post.