Berlinben sem minden csak  a techno-ról szól. Egy helyi dj a régi hangzást hozta vissza. A nagyon régi hangzást. Mr. Shellack – más néven DJ Wuthe – ugyanis elkötelezett híve a 20-as, 30-as és 40-es évek zenéi iránt, és rendszeresen játssza is azokat a „Sally Bowles” nevű bárban. Ő azonban nem kontrolleren, vagy lemezjátszón zenél, hanem gramofonon!

Boogie, walzer, vagy tango…a tánctér mindig megtelik, amikor elkezd zenélni! Az 57 éves úr 12 ezer darabos gyűjteménnyel rendelkezik, nevét pedig a sellaklemezekről kapta.

A gramofon rövid története

A korai időszakban teljesen mechanikus módon történt a hangrögzítés. Egy igen nagy méretű tölcsér fogta fel az énekesek és hangszerek hangját. A tölcsér egy membránhoz vezetett, ami közvetlenül mozgatta meg az írófej tűjét, ami eleinte cink-, később speciális viaszlemezbe karcolta a hangrezgéseket, körülbelül telefonhang minőségben. A viaszlemezről galvanizálás útján előbb negatív, majd arról pozitív lemezeket készítettek, a kész hanglemezt ezekkel préselték forró sellakba. Eleinte a lemezek egyik oldalán volt csak információ, később áttértek a kétoldalas lemezre. A lemezek mérete és sebessége is változott az idők folyamán, a végső szabvány (1925-től) a 78-as fordulat/perc, a játékidő oldalanként 5-6 perc lett.

A későbbi, mikrobarázdás lemezjátszók hosszú élettartamú zafír és gyémánttűivel ellentétben a mechanikus gramofonkészülékek többnyire rövid élettartamú acéltűvel tapogatják le a barázdát.

Az acéltűk élettartama igen csekély, a korabeli ajánlás szerint a tűt minden egyes lemezoldal lejátszása után cserélni kell. Kevésbé szigorú megközelítésben kettő, maximum négy lemezoldal játszható le egy tűvel. A tűk többféle karakterisztikával készülnek, úgymint „hangos”, „normál” és „halk”. Az első tipus adja a legmagasabb hangerőt, viszont a legjobban koptatja a lemezt.

A gyakori csere miatt a tű rögzítése úgy van kialakítva, hogy cseréje pár másodpercig tartson csak. Erre a célra szakosodott kereskedőknél cseretű a 2010-es években is beszerezhető. A rövid élettartam miatt általában nagyobb, akár százas csomagban árulják. (wiki)

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Sally Bowles (@sallybowlesberlin) által megosztott bejegyzés

Viszonylag kevesen vannak ismerik manapság a régmúlt híres swing zenészeit. Számomra viszont fontos, hogy ne tűnjenek ek a feledés homályában!” – nyilatkozta DJ Wuthe.

„A klasszikusoknál mindkét oldalon ki kell cserélnem az acéltűt” – mondta Wuthe a BZ-nek. „Ezért játszom a sellaklemezeket az 1970-es évekbeli lemezjátszókon, különösen vastag gyémánttűkkel, amelyeket nem kell cserélni.”

De mi is az a sellak?

sellak egy természetes, állati eredetű gyanta. Délkelet-Ázsiából származik, egy fákon élő rovar, a lakktetű váladékából készül. , a legtöbb természetes gyantaféleségtől eltérően nem növényi, hanem állati eredetű.

A sellak egy természetes polimer, nagyon hasonlít a mai hőre lágyuló műanyagokra. Felhasználása is részben ennek megfelelő volt, ezért készítettek  belőle korábban hanglemezt. Ez a „spanyolviasz” legfontosabb összetevője. Fontos segédanyag a fogtechnikában, egészségre nem ártalmas, ezért az élelmiszeriparban és gyógyszeriparban is használatos élelmiszerek és gyógyszerek bevonóanyagaként. Ez az E904-es számú élelmiszer-adalék. (wiki)

  Jazz és kokain Budapesten, a húszas években

A gramofon története Magyarországon

Az első fonográfot az 1890-es években mutatták be Budapesten. Az utolsó békeév idején (1913) hazánkban évente közel másfél millió eladott gramofon lemez, és közel 20 000 készülék eladás jelentette ennek az üzletágnak a nagyságát. Az 1950-es évektől az elektronika gyors ütemű fejlődésnek indult, az elektromos erősítésnek köszönhetően nem volt már szükség arra, hogy a hanglemez barázdája biztosítsa a szükséges hangerőt. A barázda ettől fogva már csak jelet szolgáltatott a hangszedő és az erősítő számára, így le lehetett csökkenteni szélességét és a fordulatszámot, jelentősen megnövelve a játékidőt. Megjelentek a vinil alapanyagú, alacsony zajú, nehezen törő mikrobarázdás hanglemezek, a teljesen elektronikus módon működő lemezjátszók, megérkezett a viaszlemez helyett lényegesen jobb hangminőséget nyújtó új, mágnesszalagos stúdiótechnika, mindezekkel a hangminőség teljesen új értelmet nyert, a hagyományos gramofonlemez idejétmúlttá vált. A legutolsó ilyen lemezek az 1960-as évek elején jelentek meg, majd végleg átadták helyüket az azonos játékidejű, de lényegesen kisebb SP, és a nagyobb, de lényegesen hosszabb játékidejű LP lemezeknek. (wiki)

Bővebb infót a témáról a https://www.swingtime.de/ oldalon találhatsz!

Forrás: [BZ]