Tizenkilencedik szülinapját ünnepelte szombaton a Hyperspace. A tavalyi évhez képest annyi változás történt, hogy ezúttal már a kisebbik termet is techno DJ-k töltötték meg. A fellépők neveit böngészve mindenki megtalálhatta a maga számításait, az érdeklődés is ennek megfelelően alakult. A várakozás nagyságát mutatja a rekordszámú esemény-visszaigazolás, illetve az, hogy az 1996-ban Sopronból indult rendezvény eddigi 19 éve alatt a legtöbb elővételi jegyet idén vették meg Magyarországról és külföldről egyaránt.
A fizetési rendszer is változott. Korábban sokan szidták tokenrendszert, amivel pedig nem volt semmi probléma. Most azonban már senkinek sem kell bosszankodnia. A helyszínen kiváltott kártya ugyanis nem csak itt, hanem az összes fesztiválon és egyre több szórakozóhelyen is használható, a HelloPay kártyán megmaradt egyenleget tovább lehet vinni.
Sajnos az időrendi line up az utolsó pillanatban módosult, Nina Kraviz betegség miatt kényteken volt lemondani az összes hétvégi fellépését. Este 11 magasságában érkeztünk, amikor is már Hot X pakolta a lemezeket, mi pedig kellően ráhangolódtunk az estére. Sam Paganini következett, újra bebizonyította, hogy nem csak jó producer, hanem remek DJ, aki ügyesen lavíroz a hatásvadász zenék között úgy, hogy a vájtfülűeknek sem kell csalódnia. Marcel Dettmann harmadik alkalommal látogatott hazánkba és újra igazolta, miért is ő a berlini klubélet egyik emblematikus alakja. A legfrappánsabb spontán vélemény, ami a szettje alatt megfogalmazódott: „Megsimogat, aztán meg jól nyakon basz”. Ebben a jellemzésben pedig benne van minden, ami a zsenialitását tükrözi.
Adam Beyert és a Drumcode kiadóját sokan vádolják azzal, hogy elkurvult, unalmas lett. Az est headlinere rácáfolt ezekre az állításokra, úgyhogy hajnali négy magasságára már azon is sikerült túltenni magunkat, hogy előzőleg lemaradtunk a másik teremben egy időben zenélő Black Asteroid fellépéséről.
Az elmúlt két év tapasztalatait levonva ezen a Hyperen már mindkét teremben keményebb ütemek szóltak. A tech-house DJ-k korábban elég szellősen telítették meg a kettes arénát, most viszont elég rendesen megtelt ez a rész is, ahogy a nyári időjárás miatt rövidujjúban is kellemesen el lehetett ücsörögni a kinti padokon. Csak a reggeli órákban fordult hűvösebbre az időjárás.
Az infrastruktúráról sok újat nem lehet elmondani. A kártyás fizetés gyorsan és gördülékenyen ment. A büfé hozta a Deadcode-bulikon megszokott árakat és kínálatot. Számomra a legnagyobb negatívumot az jelentette, hogy a 0,33-as sör három korty után elfogy. Üdvözlendő lenne a fél literes kiszerelés, bár az is igaz, hogy elmúlt években ez a kényelmi probléma eddig fel sem tűnt 🙂
Más negatívumot nem igazán lehetne írni. Persze az esemény falán idén is előkerültek az unalomig lerágott csontok: undorító a WC, gusztustalan, ahogy néhány ember kinéz meg amúgy is: kik ezek a divatmajom 16 éves fiatalok?! A Hyperspace egy tömegrendezvény, ahol a nagy számok törvénye érvényesül. Bezzeg régen minden jobb volt, csak ez a megállapítás nonszensz egy olyan zenei stílus kapcsán, ami bizonyos értelmezésben a tudomány és társadalmak fejlődésének zenei leképezése.


Ennek megfelelően kapott helyet a fellépők sorában Rødhåd, aki lényegében alig egy év alatt feltornászta magát a berlini helyi DJ-k népes csoportjából a szűk világelitbe. Sokszor írtunk már róla korábban, beajánlottuk a hazai partyszervezőknek, lehoztunk vele egy interjút és meghallgattuk Belgiumban. Végre itthon is bemutatkozott és bebizonyította, hogy nem hiába vártuk őt annyira. Sokan egyenesen neki tulajdonítják az est legjobb fellépőjének kitüntető címét. Még olyan klasszikusokat is belecsempészett a szettjébe, mint például a Bells, vagy a Just close your eyes. Gary Beck-et pedig okos húzás volt a végére tenni, mintha sokkal többen maradtak volna reggel, mint korábban. Azért Budai levezetőjébe is belehallgattunk néhány perc erejéig a szomszéd teremben, ha már éjszaka nem igazán sikerült összesen ötnél több percet eltölteni itt.
Konklúzió? Egyre kevesebb az ismerős és mi sem leszünk fiatalabbak, negatívumot mégsem tudok mondani. A körítés és a technika össze sem hasonlítható a korábbiakkal. Rengeteget változott a Hyperspace az elmúlt tizen x évben. Valahol pedig mindig is ez a buli számít a magyar technoszubkultúra keresztmetszetének.]]>