Bogdán Tamás pályafutása nagyjából másfél évtizedet foglal magában. Először csak szülőhelyén és környékén pörgette a lemezeket, majd a 2008-as JustMusic-os megmérettetést és győzelmet követően már a fővárosban, illetve azok klubjaiban is egyre gyakrabban találkozhattunk a nevével. A DJ-zés mellett ekkoriban kezdett el zeneírással is foglalkozni, de ne szaladjunk ennyire előre, hallgassuk meg erről inkább az érintettet!

Úgy halljuk, hogy elég sok minden történik mostanában a házad tájékán.

Először is nagyon köszi a lehetőséget és az interjút a Primate csapatának!

Nagyon fontosnak tartom az írásos interjút, még ha a Facebook korában is élünk, ahol szinte naprakész lehet bárki bármelyik előadóból. Bár én úgy gondolom, hogy a Facebookra és az Instagramra mindenki szinte csak a jót teszi ki, mint ahogy én is. Ami sokszor nem tükrözi a valóságot, inkább egy elferdített világot vagy épp egy megkreált imázst jelenít meg, ami nem hiteles és átcsap az influenzerkedésbe. Persze tisztelet a kivételeknek. Szerény véleményen szerint egy megjelenés amit sokan játszanak, hosszabb életű egy előadó/DJ életében egy pár órás vagy napos lájkbombáénál, de kétségtelen hogy ma ezzel a marketingszegmenssel is foglalkozni kell.

De a kérdésre visszatérve, valóban sok minden történt, főleg amiket már évek óta megakartam valósítani.

Kérlek mesélj róluk!

Nos, hogy egy kicsit visszanyúljak, nálam a 2008-as Justmusic.FM versenyével indultak be országosan a dolgok, ahol közel 400 jelentkezőből első helyezést értem el. Noha nem tulajdonítottam nagy dolognak – mert szerintem a verseny miliője, mind a stáb, mind a versenyzők akiket itt megismerhetem sokkal szuperebb élmény volt – de kétségtelen, hogy a főnyereménynek iszonyatosan örültem: kaptam egy 2 órás műsor-sávot az ország legmenőbb internetes elektronikus zenével foglalkozó rádiójában. Jah és fontos megemlítem hogy pl. Reelow, aki most a Loco Dice kiadójánál, a Desolat-nál jelent meg és járja a világot vagy éppen Stereostrip Peti, aki a jelenlegi budapesti deephouse élvonalának egyike szintén ebben a versenyben voltak résztvevők.

Szóval ezek nagyon szép idők voltak, de mindig is vonzott a zeneírás. Addig is csináltam Editeket más zenékből, de a producerkedést, ami az előadó fő irányvonala, sokkal nagyobb prioritással kezeltem. Az első sikerem 2010-ben volt, Tommyboy kiadójánál, amiért szintén hálás vagyok. Aztán telt-múlt az idő, sok mindenkit megismerhettem stúdiós körökben, és vittem is a munkáimat de nagy százalékban mégsem volt az a végeredmény amit én akartam. Még ha áthallgattuk is a helyszínen, itthon már változtatni akartam volna rajta. Ezért szinte mindig azon járt az agyam, hogy összehozzak egy komolyabb házi stúdiót. Aztán egyre több lett a tapasztalatom, a pénzem, az energiám, végül pedig sikerült is megépíteni egy kis segítséggel, ahol most már a magam ura vagyok.

Ez 2019 elején jött létre, aminek nagyon örültem! A cél az volt, hogy a track első pattern berajzolásától a maszterig én csináljak mindent, mert így 100%-ban az van amit én akarok. Persze nem gondolom magam egy profi stúdiós géniusznak, de úgy érzem és a visszajelzések is azt mutatják, bőven megvan az a szint, hogy lehessen játszani a trackeket.

A megjelenéseid viszont techno stílusban érkeznek, ha jól látjuk. Vagy mi a helyzet ezzel?

Itt van a következő létrafok, aminek szintén nagyon örültem hogy meg tudtam valósítani. Igaz sok segítséggel, de most már a saját kiadómról, konkrétan a TanzTraum Records-ról beszélek. Mindig is szerettem volna egy saját label-t ahol előtérbe tudom helyezni a saját zenéimet. Fontos volt számomra hogy német nyelvű legyen, mivel ez a techno-house vonal iszonyatosan bejön, illetve a német rokonaim révén a nyelv használat miatt, valamint taktikai szempontból (interneten rákeresés) is ez lett a neve. A koncepció az hogy a 909-es dobgép hangkészlete legyen a fő csapásirány, ami, hogy válaszoljak a kérdésedre is nemcsak techno stílusú lehet.

Első kiadványnak készen volt az albumom Traum címmel, ami 12 tracket tartamozott volna. Aztán semmi értelmét sem láttam, hogy egyből kimenjen egy ekkora volumenű anyag egy kezdő kis labelen. Ma egy digitális kiadón egy megjelenésed élettartama – jó esetben – talán 3 hónap. Iszonyatosan nagy az információáramlás, a napi megjelenések száma elképesztő, talán ezért sem születnek „klasszik” zenék mostanában. Régen volt egy 80 db-os lemezes táskád amit feltöltöttél bakelit lemezzel és amiket sokkal tovább játszottál. Ma meg szinte hétről hétre simán összerakhatsz egy teljesen más DJ szettet ugyanabban a stílusban. De hogy visszakanyarogjak az albumhoz: ezen voltak keményebb, de lágyabb cuccok is, nem kimondottan techno stílusban, de mégis egy egészet alkotva.

Ha már szóba hoztuk a techno-t, miért váltottál ebbe az irányba?

Ez a szó szerintem nem megfelelő hogy váltottam, mindig is erőset játszottam. Sokszor emiatt neveztek a következő Budainak, ami olykor probléma is volt a bulikban. Volt olyan hogy működött, vették az emberek, de hiába, egyből jött a szervező vagy üzletvezető hogy: ez így, meg úgy nem jó, azonnal váltsak, viszont előfordult a fordított eset is.

Úgy gondolom hogy a zenei szcéna, még ha közhely mindig is egy örök körforgás, most pl. ami nagyon megy technoban az a 140 bpm körüli vonal (Rebekah, Dax J, Kobosil stb), ez hűen tükrözi a ’90-es évekbeli rave és az őstechno korszakát. Én speciel sokkal jobban szeretem a lassabb 909-es dobgép hangkészletéből kreált már-már house határán lévő techno zenéket. Akik pedig nagy etalonok jelenleg számomra mint producerek: Radio Slave, DVS1, Stef Mendesidis. Mint DJ pedig: Ben Klock, Marcel Dettmann, Sven Väth és Len Faki. Nagyon tetszik az a koncepció, hogyha úgy van és illeszkedik a szettbe simán belefér egy ’94-es Emmanuel Top-ot vagy akár egy kőhouse cucc, a lényeg: az utazás, hogy ne legyen egy konstans, egysíkon mozgó DJ szett. Azt sem szeretem amikor nyitáskor már 140-en „tuccogtatnak”, de azt sem bírom amikor megvan a flow egy house partin, mehetnénk tovább egy-két techno trackkel mégsem tesz rá a DJ. Ez a széles house-techno palettával készülő attitűd fekszik a legjobban, nem pedig a Beatport top100 techno vagy house trackek lejátszása.

Hányadik megjelenésnél tartasz?

Annak nagyon örülök, hogy jövő nyárig megvagyok a havi megjelenésekkel. Leginkább olyan kis srácoknak a munkáit szeretném megmutatni amik úgy gondolom működhetnek a bulikban és technikailag nagyon rendben vannak, de persze az én dolgaimat sem hanyagolom el. Jelenleg a negyedik kiadványnál tartok, amit Episode1-val csináltuk még 2 éve, ez a Duala, de úgy gondolom, hogy még mindig aktuális. Illetve egy erős remix, ARKOW – ami SanFranciscoBeat alteregoja – is helyet kapott a kiadványon. Krisztián egy keményebb, indusztriális témával örvendeztetett meg minket. Külön öröm hogy a magyar szakmából is pl. Akos Wex, Metha vagy Mateo and Spirit is szupportálta a kiadványt, olyan külföldiek mellett mint Ilario Alicante, Joseph Capriati és Danilo Vigorito.

Az eddigi legjobb eredményt a második kiadvány hozta, ami szintén Episode1 nevéhez fűződik. Kiküldtük a promot, másnap pedig arra keltünk, hogy főidőben játszotta Sam Paganini, az Obscurity című tracket, ami Sam Instagram sztorijában volt fent és olyan helyről lett videózva, ami teljesen visszaadta a zene által gerjesztett vibe-ot. Leírhatatlan volt az érzés, még mindig kiráz a hideg!

Közben azért történt itt más is, ha jól tudom az Allen and Heath magyarországi endorsere is lettél, mesélj erről!

Tudod, ez a márka a szívem csücske. Számomra nagyon fontos és megtisztelő, hogy DJ Budai mellett betölthetem hivatalosan ezt a nagykövet szerepet. Tulajdonképpen a történet az volt, hogy megelégeltem azt, hogy mindenki engem kérdezett, hogyan kell egy külső perifériát rákötni az XONE:92-es keverőre. Csináltam egy videót saját pénzen, energián, ami eljutott a hazai viszonteladóhoz illetve az angol anyavállalthoz is, ezután teljes mellszélességben amiben csak tudnak támogattak és ez fordítva is így van a mai napig.

Végezetül, merre hallhatunk legközelebb?

Ötödik éve zenélhetek ismét közép Európa legnagyobb elektronikus zenei fesztiválján, a BÓNUSZ Electronic Music Fesztiválon, amiért szintén nagyon hálás vagyok hogy itt lehetek. Tudod először amikor itt játszottam, egy hülye kis dagadt gyerek álma vált valóra, emlékszem amikor végeztem, el kellett bújnom hogy ne lássák rajtam hogy sírok az örömtől. 🙂

Mi is köszönjünk az interjút! 🙂

TanzTraum Records:
Beatport
Instagram
Facebook
Soundcloud

Bohumil:
Web
Instagram
Facebook
Soundcloud