Előző év márciusában indítottuk el “Legendás mixalbumok” címre keresztelt sorozatunkat, melynek alapötlete a Freee magazin által egyszer már összegyűjtött válogatás kvázi digitális formában történő felidézése volt. Az első két részben a legendás london klub, a Fabric két sorozatát, (Fabric valamint FabricLive) elevenítettük fel, majd következett a Renaissance kiadó két korszakalkotó sorozata, a The Mix Collection valamint a The Masters Series. Az ötödik részben sem mozdulunk ki a ködös Albionból, hiszen a bristoli NRK ügynökséséghez köthető darabokkal folytatjuk.

Az NRK már 1992 óta az Egyesült Királyság egyik úttörő DJ-ügynöksége volt, olyan művészek és DJ-k tartoztak hozzájuk, mint például Mousse T., Ian Pooley, Larry Heard, Derrick Carter, Dimitri From Paris vagy Carl Craig. Az NRK kiadót 1996-ban hívták életre az alapító tagok, Nick Harris és Redg Weeks. Mindketten arra törekedtek, hogy energiájukat és lelkesedésüket közvetlenül az itt megjelenő zenékre irányítsák. Már ekkor úgy ítélték meg, hogy túl sok a “fáradt” kiadó, akik megrettenve a house hangzás eklektikájától eléggé egysíkú darabokkal árasztották el a piacot.

Bristol, a brit elektronikus tánczene egyik fővárosa; a trip-hop, a drum ‘n’ bass, a reggae, a blues és újabban a dubstep bölcsője. A zenei sokszínűség jellemzi és az 1990-es években innen indult az NRK Music is, amely 1996 végén, egyes források szerint (pl. a Discogs) csak 1997-ben adta ki első 12”-es kislemezét. Ráadásul nem is egy helyi előadótól, hanem egy New York City-ből származó DJ-től. A Keep On Groovin’ EP egy bizonyos Nelson Rosado munkája, House ‘N’ Kontrol néven.

A fókuszban így mindvégig az a house zene állt, amely New York, Chicago és Detroit klubjaiban született, és a 80-as évek végén 90-es évek elején érkezett meg az európai színtérre. Mondhatjuk, hogy az NRK Sound Division követte ugyan az európai trendeket, mégis mindvégig hű maradt az amerikai gyökerekhez és hangzáshoz. Talán mixlemezek tekintetében nem érte el azt a népszerűséget, mint a másik két angol óriás, a Renaissance vagy a Global Underground sorozatai, az NRK Music mégis büszke lehet arra, hogy a house és időnként a techno legkülönbözőbb irányzatait prezentálta a hallgatóság számára. Sőt, egyes esetekben pedig még jóval a sikerek előtt képes volt megragadni bizonyos trendeket.

Az NRK-hoz kapcsolódó művészek listája önmagáért beszél, a több mint 250 kiadvány (kislemez, nagylemez és mixlemez egyaránt) olyan nagyszerű zenészek munkái, mint a legendás Francois Kevorkian, Dave Clarke, DJ Sneak, Joey Negro, Miguel Migs, Kerri Chandler, Paul Woolford, Ron Trent, Rolando, Danny Krivit vagy az Âme és a Peace Division duók. Ez a lista már így is egy egészen különleges zenei fesztivál programja lehetne, amely még hosszan folytatható.

A kiadóhoz nem kevesebb, mint négy mixlemez-sorozat köthető, ebből azonban kettő, a The Lab (négy epizód) és a Back In The Box (öt epizód) eléggé kérészéletűek voltak. A Coast 2 Coast tíz résszel már egy komolyabb szériának tekinthető, de a legismertebb mindenféleképpen a négy esztendő alatt húsz epizódig jutó Nite:Life volt.

Nite:Life

Mint azt a bevezetőben is említettem, a Nite:Life széria önmagában talán nem volt olyan meghatározó, mint néhány nagyobb és ismertebb társa. Sokak számára mégis következetesebb az előadók kiválasztása, az ebből eredő zenei változatosság pedig garantált. Az igazán minőségi deep house szerelmeseinek Jon Marsh, Ian Pooley vagy a két epizódot is készítő Miguel Migs, a sötétebb, tribal / progressive house kedvelőinek az H-Foundation, a Lexicon Avenue és a Peace Division duók által készített darabok melegen ajánlottak. Voltak azonban olyanok is, akik elkalandoztak a techno irányába, közéjük tartozik a brit Jamie Anderson, a Superchumbo név mögött megbújó Tom Stephan vagy a detroiti Rolando Ray Rocha, vagy ahogy ismerjük, egyszerűen csak Rolando.

Jon Marsh – Nite:Life Volume:01

H-Foundation – Nite:Life 02

Miguel Migs – Nite:Life 03

Terry Farley – Nite:Life 04

Nick Holder – Nite:Life 05

Ian Pooley – Nite:Life 06

DJ Garth – Nite:Life 07

Joey Negro – Nite:Life 08

Joeski & Onionz – Nite:Life 09 – Nu-York Nite:Life

Peace Division – Nite:Life 010

Danny Krivit – Nite:Life 011 – Expansions

Lexicon Avenue – Nite:Life 012

Jamie Anderson – Nite:Life 013

Pete Heller – Nite:Life 014 – Dirty Grooves

Chicken Lips – Nite:Life 015 – Body Music

Rolando – Nite:Life 016

Kenny Hawkes – Nite:Life 017

Tom Stephan – Nite:Life 018 – These Beats Are…

Rulers Of The Deep – Nite:Life 019 – Tallinn Express

Miguel Migs – Nite:Life 020 – 24th St. Sounds

Coast 2 Coast

A Coast2Coast sorozatot készítő előadók, mint Ron Trent (sajnos az ő általa készített anyag nem elérhető Magyarországról), Quentin Harris és Kerri Chandler egyértelműen azt mutatja be, mit is értenek az NRK-nál „real house music” alatt. Könnyed, felemelő, pozitív, forró zenék, sok-sok vokállal fűszerezve. A német Âme által készített epizódot pedig tekintetjük egy összekötő kapocsnak régi és új között. Klasszikusokat olyan kiadóktól mint például a Strictly Rhythm, vegyítve modern darabokat, amelyekre pedig az előbbiek egyértelműen nagy hatással voltak. A brit house projet, az X-Press 2 dupla lemezén viszont már elkalandozik a minimalisztikusabb techno irányába is. Charles Webster lemeze egy jóval letisztultabb house válogatás, míg a belga páros, a Spirit Catcher inkább az akkoriban trendi tech house darabokból merít.

Quentin Harris – Coast 2 Coast

Ron Trent ‎- Coast 2 Coast

Kerri Chandler ‎- Coast 2 Coast

Âme ‎- Coast 2 Coast

The Lab

The Lab 01 – Loco Dice

Neve elég szorosan összekapcsolódott azzal az őrülettel, amely akkoriban körülvette a szinte mindenre “ráhúzott” minimal/tech house kategóriát. A düsseldorfi Loco Dice stílusa valahol mégis mindig a house-t és annak sokszínűségét hordozta magában. Például a 2006-ban, a Cadenza kiadónál megjelent Harissa EP vagy az Ovum égisze alatt érkezett El Gallo Negro kislemez is sokkal inkább house, mint minimal techno. A The Lab-os mixe is inkább olyan összeállítás, amely Yassine zenei ízlésének mélyebb, az amerikai house által befolyásolt oldalát igyekszik bemutatni.

The Lab 02 – Steve Bug

A Poker Flat, a Dessous és az Audiomatique triumvirátus főnökének már nem idegen ez a formátum. Saját kiadójánál megjelent Bugnology trilógiája, de ezeken kívül készített mix CD-t a német Cocoon Recordings-nak, a belga Music Man Records-nak, sőt az ő nevéhez köthető a londoni Fabric sorozat 37-es epizódja is.

Az európai tech house hangzáshoz hű maradán a The Lab 02 első lemezén olyan előadóktól válogatott, mint a német Nick Höppner és a svájci David Durango vagy a Poker Flat-hez tartozó Dan Berkson és James What páros. Aztán már egy picit mélyebbre merül, a második lemezen, például a Peace Division vagy Ben Klock darabokkal, valamint olyan egy-egy Redshape és Joris Voorn által készített remix-vel. Utóbbi ráadásul saját, Swallowed Too Much Bass című szerzeményének átirata.

The Lab 03 – Seth Troxler

Seth Troxler semiképp sem illethető a “mixlemezek királya” címmel, hiszen a 2010-es BPitch Control-os Boogybytes után a 2011-es The Lab 03 mindössze a második ilyen formátum ami kikerül a kezei közül. Persze a rá jellemző minőség és kiszámíthatatlanság ezen a dupla CD-n is visszaköszön, a tracklist önmagáért beszél. Rendkívül sokszínű és érdekes darabokkal teletűzdelt közel három órás szórakozást kínál.

The Lab 04 – Paul Woolford

Ha valaki már hallotta élőben Paul Woolford-ot az tudja, hogy DJ szettjei legalább annyira kiszámíthatatlanok és nehéz megjósolni mire is számíthatunk tőle a következő percekben, mint Special Request névre keresztelt projektje. Karrierje még a 2000-es években kezdődött az angliai Leeds városában, az átütő sikert viszont kétségtelenül a 2006-ban megjelent Erotic Discourse hozta meg számára. Pályája vitathatatlanul új szintre lépett abban az évben volt, hiszen a We Love Space sorozat nyári rezidensi szerepét is betölthette Ibizán, sőt még a következő években is visszatérő vendég lehetett a szigeten.

A The Lab sorozatba való belépéskor a vele szembeni elvárások értelem szerűen elég magasak voltak. Főleg az igencsak remekül sikerült, 2010-es, két lemezes Renaissance: Platform ‎mixe után. Azt gondolom, hogy ezen a duplán bőven túl is teljesítette az elvárásokat. Sajnos a hanganyag Magyarországról ezen a platformon nem elérhető …

Back In The Box

Az előadók kiválasztása talán érdekesnek tűnhet, a hangzásvilág már kevésbé okoz meglepetést. Talán Tom Middleton (és Mark Pritchard) Global Communication projektje az egyetlen ami kicsit kilóg a sorból, ez inkább a downtempo irányába hajlik. Dave Clarke-ot is egy tőle addig talán szokatlan, visszafogottabb, “houseosabb” oldaláról ismerhetjük meg. Joey Negro, DJ Sneak vagy ‘Little’ Louie Vega viszont hozza a tőle megszokott, kifogástalan house szelekciót.

Joey Negro ‎– Back In The Box

Dave Clarke ‎– Back In The Box

Cover: Choicehotels